Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 27 (1982) (Pécs, 1983)
Történettudomány - Cserdi András: A komlói kőbányászat 1944–1958 között
A KOMLÓI KŐBÁNYÁSZAT 1944-1958 KÖZÖTT 205 8. Szociális helyzet, mozgalmi élet A kőbánya rossz szállítási lehetőségei, kedvezőtlen anyagi helyzete, a háborús viszonyokból adódó gondok és problémák éreztették hatásukat a kőbánya dolgozóinak életviszonyain is. A kőbányának nem volt pénze, hogy javíthatott volna minden esetben dolgozóinak létviszonyain, így pl. az Iparügyi Minisztérium 1944. évi augusztus végi rendelete alapján a pécsi szénmedence munkásai augusztus 1-től 70%-os béremelésben részesültek. Ezt az emelést a kőbánya munkásai is kérték. A kőbánya vezetősége azonban nem tudott mi'•»ől eleget tenni a kérésnek. 8 ' A munkásság hangulata nyugtalanná vált, hisz nem látták jövőjüket biztosítottnak. 1944. októberében 50%-os béremelést kaptak a dolgozók, és emelték a családi pótlékot is. 83 A fenti évben a bánya nehéz helyzete ellenére is 94 818,27 pengőnyi áruval segített dolgozóinak helyzetén, javította az ellátásukat. 89 A szakszervezet is fel-fellépett a munkások érdekeinek védelmében, azonban a szorító helyzeten segíteni ez sem tudott. 1945. márciusában pl. a szakszervezet 100%-os béremelést követelt, és azt, hogy a kőbánya nagyobb arányban viselje a szociális terheket. E két követelését nem lehetett teljesíteni, és harmadik követelése is csak pár hetes időtartamra valósult meg. A kőbányában dolgozó 70 munkás létszámát a megye ugyanis 30 főre akarta csökkenteni. A szakszervezet fellépett a 70 fő megtartása mellett. 90 A 70 fő meg is maradt a bányánál, de ;sak április 7-ig, amikor mégis maximálta a megye я létszámot 22 főben. 1945. nyarán a szakszervezet kérte, hogy javítsák i munkások ellátását, mert azok „ . . . ma már a nindennapi kenyerüket sem tudják előteremteni...". A szakszervezeti bizalmi szerint 24 munkást és tisztviselőt családostul kellene segélyben részesíteni, ellátni élelemmel a bánya raktárából. 91 Gill Béla, az üzem munkástanácsának a megbízottja 1945. augusztusában újabb fizetésemelési kérelmet terjesztett elő, és kijelentette, hogy a munkások csak akkor tudnak dolgozni, ha a jövőben megkapják a megemelt kenyéradagot, vagy azt a lisztmennyiséget, amit a szénbánya munkásai is kapnak (12 kg/hó). Ekkor kérték a munkások azt is, hogy az általuk levágott disznók után ne kelljen zsírt leadni. 92 87 Az 1944. szeptember 7-i jelentés az alispánnak. 88 Az 1944. és az 1945. évi mérleg. 89 Kimutatás az 1945-ben eszközölt leírásokról. 90 Az 1945. március 28-i jelentés. 91 Az 1945. évi július 4-i ülés jegyzőkönyve. 92 A Baranyavármegyei Horthy Miklós Segélyalap 1945. augusztus 29-i ülésének jegyzőkönyve. 93 Az 1945. december 5-én tartott segélyalapi ülés jegyzőkönyve. 94 Mérlegadatok, 1945. Kimutatás az alkalmazottak részére kiadott ellátási cikkekről. Kelt: 1946. február 6. Az 1945. évi december havi beszerzési segély öszszegét és a fizetésekre a pénzt a kőbánya összeszedte nagy nehezen, amikor a bánya munkásai újabb kéréssel álltak elő. Azt kérték, hogy az építőipari munkavállalók 1945. szeptemberében elfogadott új kollektív szerződése alapján kapják a bérüket ők is, mégpedig a fizetés 85-100%-át fixként, 25 százalékos akkordprémium mellett. 93 A felsőbb vezetés ezt a kérelmet jóváhagyta. 1945-ben az alkalmazottak jutányos áron kaptak 4610,44 kg lisztet, 329 kg tésztát, 6 kg étolajat, 5988 kg burgonyát, 497 kg hagymát, 946 kg babot, 257 kg borsót, 74 kg cukrot, 80 kg diót, és egyéb élelmiszert. Kaptak különféle ruhaneműket, így 66 db női mellényt, 12 pár bakancsot, 60 méter inganyagot, 33 méter kendervászont, 3 férfiöltönyt, 122 méter ruhaszövetet, 40 pár kesztyűt és egyebeket. 94 A gyorsan kiutalható segélyeket - melynek kiutalása az igazgató joga volt - megnövelték, és a segédmunkás 10 napi keresetében maximálták az összegét. 95 1946. közepén a kőbánya tisztviselői kérték, hogy őket ne az állami rendszerű fizetési osztályokba sorolják be, hanem a magánalkalmazottak kollektív szerződése szerint megállapított osztályokba, és eszerint fizessék őket. Kérésüket elfogadták. 96 1946-ban 5209,46 kg lisztet kaptak a bánya dolgozói, és ezen felül még rozs és árpalisztet is. Burgonyából 24 668,57 kg-t, babból 950,32 kg-t stb. Bár sem ez, sem az előző évi segélyek nem oldották meg a dolgozók gondjait, problémáit, sokat segített rajtuk. 9 ' Az 1946. évi karácsonyi akció 2592,62 Ft-ba került. A munkások ingeket, kardigánokat, flanellanyagokat kaptak ezért a pénzért. 98 A kedvezmények ellenére is bizonytalan volt a munkások helyzete. A korabeli sajtó is szóvátette, hogy 200 munkást és azok családját fenyegeti a komlói kőbánya leállása. 99 Természetesen leállásról csak feltételesen volt szó, amire a pénzhiány késztette volna a bányát. A munkások nyomorán enyhítendő az újjáépítési miniszter 150 ezer Ft értékű előleget helyezett kilátásba, de amikor kérték tőle, közölte, hogy a pénzt másutt használta fel. Két nappal később már arról értesültünk, hogy a miniszter a 150 ezer Ft értékű megrendelés összegét soron kívül utalta át a komlói kőbányának. A vár93 Baranyavármegyei Segélyalap 1946. január 31-én kelt ülésének jegyzőkönyve. 96 Baranyavármegyei Segélyalap 1946. június 22-i üléséről készült jegyzőkönyv. 97 Kimutatás az alkalmazottak részére kiadott ellátási cikkekről. 98 Kimutatás az 1946. évi karácsonyi akcióról. 99 200 munkáscsaládot fenyeget súlyos nyomorral a komlói kőbánya leállítása. Dunántúli Népszava, 1946. december 15.
