Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 27 (1982) (Pécs, 1983)

Történettudomány - Cserdi András: A komlói kőbányászat 1944–1958 között

A KOMLÓI KŐBÁNYÁSZAT 1944-1958 KÖZÖTT 203 1945. augusztus 29-én a Segélyalap soronlevő ülését Péntek László lakásán tartották meg.

73 Erre azért volt szükség, mert akkor már Péntek László súlyos beteg volt. Betegágyából is irányította az üzemet, egészen 1945. november 9-én bekövetkezett haláláig. A Segélyalap 1945. december 5-én tartott ülésén emlékezett meg Péntek László életéről, munkásságáról. A bizottság tagjai a megemlékezést állva hallgatták végig.

74 Ugyanakkor bízták meg Vendery Ferenc pécsi lakost a kőbánya vezetésével. Venderynek 1946. augusztus 31-i határidővel felmondtak. Hogy mi késztette erre a bizottságot nem tudjuk. Tény, hogy 1946. november 1-től a Nyugatról Viszszaérkezetteket Igazoló Bizottság igazolásától feltételezetten Szeépet visszahelyezték állásába.

75 Az igazolásra sem kellett sokat várni. A Hegyháti járás igazoló bizottsága 1946. szeptember 13-án a 156/1946. sz. határozatával Szeép Zoltánt igazoltnak jelentette ki.

76 Szeép fizetését 860 Ft-ban állapították meg, amit a kőbánya üzemi bizottsága javaslatára rövidesen 1200 Ft-ra emeltek fel.

77 Szeép igazgatói ténykedését megszakította, hogy hol a pécsi körzethez rendelték dolgozni be Pécsre, hol a budapesti központba. Volt munkásigazgatója a kőbányának, a KOMI időszakában pedig tisztek irányították az üzemet, akik mellett Szeép Zoltán szaktanácsadóként, vagy főmérnökként tevékenykedett. A KOMI felszámolása után a bánya vezetője ismét Szeép Zoltán lett, és maradt egészen nyugdíjazásáig, 1957. végéig. Ezt követően a bánya új vezetője Kassai Géza lett. 1946. január 31-én a Segélyalap ülésén még Vendery Ferenc igazgató javasolta, hogy a kőbánya nevéből „ .. . hagyassék el... a már időszerűtlen Horthy Miklós név...". Az új név tehát „Baranyavármegyei Segélyalap Kőbányaüzemei", illetve Komlói Kőbányaüzeme lett.

78 Utalnunk kell arra a változásra is, amelyik a kőbánya területének jogi függőségében bekövetkezett. 1946. augusztus 16-án a Pécsi Erdőigazgatóság közölte a kőbányával, hogy az erdők az ő kezelésébe kerültek, ezért a kőbánya 8 napon belül küldje el a megbízottját az erdőigazgatósághoz, hogy megköthessék a kőbánya által használt erdőterületekre a szerződést.

79 1947-ben a szerződés létre is jött a Magyar Erdőgazdasági Üzemek és a Komlói Kőbányaüzem között. Ennek főbb feltételei a következők voltak.

80 A kőbánya 120 kat. hold területet vesz bérbe az 73 A Baranyavármegyei Horthy Miklós Segélyalap 1945. augusztus 29-i ülésének jegyzőkönyve. 74 A Baranyavármegyei Horthy Miklós Segélyalap 1945. december 5-i ülésének jegyzőkönyve. 75 A 14 085. sz./alisp. 1946. jélezetű irat a Baranya megyei Levéltárban a kőbánya iratai közt. 76 A 17 307. sz./alisp. 1946. jelzetű irat a Baranya megyei Levéltárban a kőbánya iratai között. 77 1947. január 15-én kelt levél az alispánhoz. Erdőgazdaságtól. A területen a kőbánya andezitet termel. A bérleti idő 20 évre szól, azt követően ismét bérelhető. A bérleti díj két részből tevődött öszsze: területbérből és bányabérből. A területbér holdanként 1 q búza, illetve annak mindenkori ára volt. A bányabér a kitermelt és eladott kőanyag árának 2%-a. A bányabér fizetésének ellenőrzéséről is gondoskodott az Erdőgazdaság. A kőbányának a termeléséről és az eladásáról naplót kellett vezetnie, és ezekbe a dokumentumokba a bérbeadó megbízottjának bármikor joga volt betekinteni. A megbízott a kőbánya könyvelésébe, irattári dokumentációiba is betekinthetett, abból másolatokat, feljegyzéseket készíthetett. További súlyos feltételként nehezedett a kőbányára, hogy bármiként alakul is a termelése és az eladása, a bányabér kétezer normál (10 tonnás) vagon fenntartási kavics árának 2%-ánál kevesebb nem lehetett. A haszonbérösszeg két ezrelékét pedig köteles volt a kőbánya az államerdészeti tisztviselők gyermekeinek nevelését segélyező alap pénztárába befizetni. Köteles volt a bánya a veszélyes helyeket kőkerítéssel, vagy dróttal bekeríteni, a hasznavehetetlen hulladékot megfelelő helyre elhordani, az utakat pedig a bánya körzetében jól karbantartani. Üj utak nyitásához a bérbeadó engedélye kellett. A kőbánya kénytelen volt beleegyezni abba is, hogy az erdészet a saját termeivényei szállításához használhatja a kőbánya keskeny nyom távú va sutját. Építkezni a területen csak a bérbeadó engedélyével volt szabad. Az épületekről nyilvántartást kellett vezetni, s azokat tűzkár ellen is biztosítani kellett. Köteles volt a kőbánya a leégett épületeket újra felépíteni, függetlenül attól, hogy a biztosítási díj arra elég volt-e vagy sem. Az erdészet a kőbányától a mindenkori 10%-kal olcsóbban kapta a követ. A bérleti idő lejártakor minden épület, építmény a bérbeadó tulajdonába kerül, mindenféle kártérítés nélkül. A bérbeadót illette meg a szerződés szerint a keskeny nyomtávú vasút is, bár itt az erdészet a beépített anyagokat hajlandó volt méltányos áron kifizetni. A gépészeti berendezések a bányáé maradhatnak, de azokat a bánya köteles volt a bérleti idő lejárta után 6 hónapon belül leszerelni és elszállítani. A 47 pontot tartalmazó szerződés 5 olyan pontot is tartalmazott, amikor az erdészet azonnali hatálylyal is felmondhatta a szerződést. A kőbánya mind78 A Baranya vármegyei Segélyalap 1946. január 31-i ülésének jegyzőkönyve. 79 Levél a Komlói Múzeumban. 80 A szerződés szövege olvasható a Baranyavármegyei Segélyalap 1947. május 5-i ülésének jegyzőkönyvében. Az átszervezésre vonatkozó adatok Szeép Zoltán: A komlói andezitbánya története с kéziratból valók. A Komlói Múzeum kéziratanyagai között.