Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 27 (1982) (Pécs, 1983)

Történettudomány - Cserdi András: A komlói kőbányászat 1944–1958 között

2Э0 CSERDI ANDRÁS 490 000 vagon lesz a kőigény/'

5 A csökkentett igények természetesen csökkentett beruházásokat is jelentettek. Komlóra ez ismét kedvezőtlenül hatott. Korábban, mint láttuk, a fontos, de elhanyagoltabb kőbányákat fejlesztették. Most, mikor Komló került volna sorra, és a geológiai szakvélemény is alátámasztotta Komló fejlesztésének tervét, a gazdasági átcsoportosítás miatt késett a fejlesztés. Mindez fékezte természetszerűleg a komlói bánya termelését is, bár a háború utáni időszakhoz viszonyítva sokat lépett előre az üzem. 1952-ben már 305 504 tonna követ bányásztak egy év alatt. Az egy főre jutó termelési mennyiség 758 tonna kő volt.

46 A termelés, amint az a már leírtak alapján várható volt, a következő években sem mutatott egyenletes emelkedést.

47 Ev 1953 1955 1956 1957 1958 termelés/tonna 151 485 117 881 92 285 173 747 274 986 Az 1953. év után az országos tendenciáknak megfelelően csökkent Komlón is a termelés. Ezt a mélyvölgyet az 1956-os ellenforradalom eseményei még tovább fokozták. A termelőmunka 1956. után nehezen indult újra be. 1957. januárjában 6-8 vagon követ termeltek csak átlagosan naponként, áprilisban is még csak 20-22 vagont.

48 Az 1956-os mélypont azonban nem írható egyértelműen csak az ellenforradalom rovására. Mint utaltunk rá, a X-es törőgép munkába állítása sem volt zavaroktól mentes. Ezen felül is: a második negyedévben pl. 758 óra esett ki munkahiány miatt, a TMK miatt pedig 456 óra. Energiahiány miatt 5 óra volt a kiesés.

49 Bár láttuk, hogy a termelés 1957ben nehezen indult meg, mégis többet termeltek, mint 1953-ban. Az 1957. évi tervét a kőbánya 101,8%-ra teljesítette.

50 1958-ra a bánya termelése jelentősen nőtt. Ebben szerepe volt a megnyugodott gazdaságpolitikának, a már megvalósult, és a még folyamatban levő műszaki fejlesztésnek. A növekvő termelésnek technológiai vonatkozása is volt. 1956-1962 között a kőbányaipar rekonstrukciója 45 Lázár Jenő: Rövid beszámoló a kőbányaipar ötéves tervéről. Építőanyag, 1949. 5-6. sz. 46 A komlói üzem egy főre jutó termeléséről kimutatás. Valószínű, hogy helytelen adat, mert a későbbi években sem bányásztak ennyi követ. 47 A komlói kőbánya törzskönyve. 48 -erjé-: Ahol a követ bányásszák. Új Komló, 1957. április 10. 49 Kimutatás az 1956. II. negyedévében kiesett munkaórákról. 50 Egyhavi átlagkeresetnek megfelelő összegű nyereségrészesedés a 7-es számú Kőbányában! Új Komló, 1958. április 26. 51 Vajda László: A kőbányaipar néhány robbantászajlott le Magyarországon. Modernebb és erősebb gépek, a szállítás, a zúzás, a rakodás sok gondját oldották meg, vagy könnyítették. Ez a folyamat lényegében Komlón is megtörtént egy bizonyos színvonalon 1958-ig. Ezzel szemben a kőjövesztési eljárások alig fejlődtek.

51 A jövesztés pedig kulcskérdése a termelésnek, hisz a megfelelő mennyiségű lejövesztett kő előfeltétele a géplánc további folyamatos működésének, vagy magasabb fokon, maximális kihasználásának. Komlón e probléma megoldására vezették be az ún. nagykamrás robbantást. Ennek lényege, hogy a sziklafalra merőlegesen, egy 10-17 méter hosszú, nagyátmérőjű lyukat fúrnak. Ennek végére merőlegesen, „T" alakban, 25—45 méteres vágatot hajtanak, és e keresztvágat falába kisebb lyukakat fúrnak még, tűzkamrákat. A tűzkamrákat feltöltik robbanóanyaggal, tömítik a sziklát, s egy robbantással a „T" alak, illetve a keresztvágat előtti sziklafal leomlik. Komlón az első ilyen robbantást 1957. november 1-én hajtották végre 1600 kg paxit felhasználásával. Mivel a források eltérő

52 időpontokat közölnek nem tudjuk pontosan: a II. ilyen robbantásra 1958. januárjában vagy februárjában került sor. Ezt a robbantást úgy tervezték, hogy kettőezer vagon kő omoljon le egyszerre. 1958. március 21-én hajtották végre a harmadik nagykamrás robbantást. A kamrákba ekkor 2750 kg robbanóanyagot helyeztek el.

53 A robbantás által 35-40 000 tonna kő omlott le egyszerre. Ez az előző robbantásnál kétszer nagyobb mennyiségű követ adott, kb. 4000 vasúti vagonra valót. 1958. május 23-án következett be a negyedik robbantás. Ezt a már említett Kőbányaipari Tudományos Tanácskozás résztvevői is megfigyelték.

54 1958. július 11-én végezték el az ötödik robbantást.

50 Ehhez már 3000 kg robbanóanyagot használtak fel, 800 kg-mal kevesebbet a tervezettnél. Az eredmény 4000 vagon kő volt. Az első 5 robbantás együtt 14 000 vagon követ adott a kőbányának. Az 1958. év előzőekhez viszonyított kiemelkedő teljesítménye ennek az új robbantási eljárásnak is köszönhető. Megjegyezzük, hogy ennek az új robbantási módszernek ellenzője is akadt. A rosszul kiszámított és elhelyezett robbanótöltet a sziklafalat nagyon kicsiptechnikai problémája. Építőanyag, 15. évf. 1963. 2-3. sz. Továbbá: Vajda László: A nagykamrás robbantás tervezése. Építőanyag, 16. évf. 1964. 5. sz. 52 Egyszeri robbantással 2000 vagon követ termelnek ki Komlón. Dunántúli Napló, 1958. július 2. Ez január 2. felére tervezett robbantásról beszélt, az Új Komló pedig február elejére tervezettről. 53 Újabb sikeres kamrarobbantás a kőbányában. Új Komló, 1958. március 26. 54 Kőbányász-szakemberek találkozója. Új Komló, 1958. május 28. 55 Egy robbantás eredménye, 4000 vagon kő. Új Komló, 1958. július 16.