Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 27 (1982) (Pécs, 1983)

Történettudomány - Cserdi András: A komlói kőbányászat 1944–1958 között

A KOMLÓI KŐBÁNYÁSZAT 1944-1958 KÖZÖTT 199 vonatkozásban szóltunk, a komlói kőbánya áramfelhasználását sokallta. Megállapították, hogy országos átlagként 1 tonna zúzottkő előállításához 1416 KW energia kell, míg ugyanannyi követ Komlón jóval több energiával, 24-26 KW-tal termelnek ki.

31 A tanácskozáson ennek csökkentésére hívták fel a figyelmet ! 4. A termelés alakulása A háború végére a termelés gyakorlatilag megszűnt. 1945. júliusában a kőbányában még alig volt termelés, inkább csak a fenntartás jellemezte az időszakot.

32 A termelést a vagon és pénzhiány mellett az üzemanyag és robbanóanyag hiánya is nehezítette.

33 1945. decemberére a kőbánya helyzete az állandósult pangás miatt katasztrofálissá vált. Termelés és szállítás nem volt, az üzem forgótőkéje elfogyott.

34 1945. végén a kőbánya raktári készlete nem volt magas - bár nem volt eladás -, mert nem folyt a termelés. 1945. december 31-én mindössze 2659,43 tonna kő volt a kőbánya raktárán. Ebből is a legnagyobb tétel, 1025,15 tonna, a kevésbé munkaigényes és ezért kevésbé drága útalapkő volt. Az összes maradvány 1901 csillényí mennyiségnek felelt meg.

35 A bányamű összes évi termelése alig valamivel volt több ennél: 2253 csille. Az összes termelésből a hasznos termelés azonban csak 2038 csille volt, a bányaszemét pedig 215 csille.

36 Az alacsony termelésnek megfelelően a zúzási munkanapok száma is kevés volt: 55. Az első és a második zúzómű az év során együttvéve csak 168 óra 3 percet működött.

3

' 1946-ban az emelkedés jelentős e vonatkozásban, bár még mindig alacsony. Az I. és a II. zúzómű 1058 óra 59 percet dolgozott akkor, a III. pedig 374 óra 10 percet. Ennek megfelelően nőtt abban az évben a termelés is. Az összes hasznos termelés 23 201 csille volt, az összes meddőtermelés pedig 6956 csille.

38 Az eladás nehézségeire utal viszont az, hogy növekedett a termeléssel együtt az eladatlan kőkészlet. Ez 1946-ban 4549,16 tonnát tett ki.

39 Az 1946. évi termelés igen hullámzó volt.

40 Januárban pl. 459 csillét termeltek ki, februárban 760 csille, márciusban 1753 csille, áprilisban 1009 csille, májusban 3032 csille, júniusban 520 csille 31 Kassai Béla: A kőbányászat fejlesztéséért. Űj Komló, 1958. június 4. 32 A Baranyavármegyei Horthy Miklós Segélyalap 1945. július 4-i ülésének jegyzőkönyve. 33 A Baranyavármegyei Horthy Miklós Segélyalap 1945. augusztus 29-i ülésének jegyzőkönyve. 34 A Baranyavármegyei Horthy Miklós Segélyalap 1945. december 5-i ülésének jegyzőkönyve. 35 Kimutatás a kő és kavicskészletről. 1945. december 31. 36 Kimutatás az 1945. évi termelésről. Itt jegyezzük meg, hogy a korabeli iratokon más adatok is olvashatóak erről. 37 Bányajelentések összesítője, 1945. 38 Évvégi összesítő jelentés, 1946. volt a kibányászott kőanyag, júliusban pedig nem volt termelés. Az év második fele nyugodtabb termelési képet mutatott. Decemberben 2329 csillényi követ termeltek, augusztus és november között a termelés 4074-6775 csille között mozgott. A termelés alacsony volta és ingadozása tükrözi azt a bizonytalan helyzetet, amelyet a kőbányászat ezekben az években átélt. A felvevőpiac létbizonytalansága is tükröződik az adatokon. A jövőjét talán senki sem látta biztosan! Az olyan kijelentések pedig, mint amelyik 1946. december 15-én került nyilvánosságra, hogy „ ... az egyik felelős minisztériumi tényező például mosolyogni való határozottsággal jelentette ki; az újjáépítéshez kőre nincs szükség . . ." csak fokozta a bizonytalanságot.

41 A szaksajtó is úgy jellemezte a helyzetet, hogy az andezitbányászattal kapcsolatos rendszeres és átgondolt munka csak az I. 5 éves terv vége felé indult el.

42 Komlón 1953. március 18-án zárták le azt a jelentést, amelyik a komlói andezitvagyon nagyságát, helyét volt hivatva megállapítani, és ennek alapján arra válaszolni, hogy érdemes-e, és merrefelé érdemes a komlói andezitbányát fejleszteni.

43 A pozitív kutatási eredmény 16 304 000 köbméter andezitet vélt Komlón, ami 4 076 000 darab vasúti vagonnak felel meg. „Olyan hatalmas kőmennyiség ez, mely bármely nagykapacitású kőbányaüzemnek biztosítja a kőtartalékot sok-sok évtizedre. Mindenekfelett óriási előnye ennek az üzemnek, hogy ez a hatalmas kőtömek egy helyütt, a zúzóműtől pár száz méteres körzetben települt.. ." szólt a beszámoló összegező része. Sajnos olyan időben, mikor a kedvező tényezők ellenére sem következhetett be a pozitív változás. 1938-hoz viszonyítva az ország mélyművelésű kőbányái 1951-ben 191%-ot, 1952-ben 226%-ot, 1953-ban 241%-ot termeltek, 1954-ben viszont csak 142%-ot, 1955-ben pedig 153%-c-t. A visszaesés az 1953-as párthatározatot követő beruházási átcsoportosítások miatt következtek be.

44 A Tervhivatal is mérsékelni igyekezett az ország kőigényét. Az első 5 éves terv első évében kb. 500 000 vagon kő lett volna az ország kőszükséglete, a Tervhivatal ezt a számot 420 000-re csökkentette. A Tervhivatal kimutatása szerint még 1954-ben is csak 39 Kő és kavicskészlet 1946. december 31-én. Jelentés. 40 A termelés és a szállítás havi bontása, 1946. 41 Kétszáz munkáscsaládot fenyeget súlyos nyomorral a komlói kőbánya leállása. Dunántúli Népszava, 1946. december 15. 42 Dr. Jugovics Lajos : Kőbányászatunk fejlesztése céljából 1948-1960. évek alatt végzett geológiai kutatások gyakorlati eredményei. Építőanyag, 1962. 14. évf. 3-4. sz. 43 Dr. Jugovics Lajos: A „Komlói andezitbánya" geológiai és kőzettani viszonyai különös tekintettel annak fejlesztésére. A kézirat másolata a Komlói Múzeumban. 44 Ozorai Gyula: Mélyépítésü kőbányászatunk műszaki fejlesztése. Építőanyag, 1955. 11. sz.