Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 27 (1982) (Pécs, 1983)

Történettudomány - Cserdi András: A komlói kőbányászat 1944–1958 között

198 CSERDI ANDRÁS irodát olyan új berendezésekkel szerelték fel, amelyek segítségével a műszakvezető folyamatosan tudta követni a bánya működését, és bármikor közbe is tudott lépni a hiba elhárítása érdekében. Ilyen új berendezés volt a dömperszámláló. A fejtésből kezelt műszer segítségével a műszakvezető a fülkéjében követni tudta, hogy melyik dömper hányat fordult. A másik fontos műszer volt a motorjelző. A bánya gépláncolatát ekkor már 21 motor hajtotta. A motorok a műszakvezetői irodában egy-egy lámpával voltak összekötve. Ha valamelyik motor meghibásodott, leállt, a neki megfelelő lámpa kigyulladt az irodában. A műszakvezető rögtön tudott intézkedni ! Új műszer volt a szalagmérleg is. Ez a futószalagon áthaladó kőzet súlyát mérte nagy pontossággal, és jelezte a mért súlyt a műszakvezetői irodában. A komlói kőbánya szalagmérlege az első ilyen berendezés volt a magyar kőtányaiparban. A keskenynyomtávú vasút indítását, a kitérőkben való várakozását, megérkezését a MÁV rakodóra, útját visszafelé távbeszélővel és jelzőlámpákkal kísérte nyomon a műszakvezető. A vállalati diszpécserrendszer kiépítésével az üzem 10 legfontosabb helyével és személyével tudott tárgyalni a műszakvezető. A feldolgozás gépesítése 1956-1958 között tovább fejlődött. 1958-ban

24 egy Skoda kotrógépet vásároltak, és kapott az üzem egy új gépet a letakarás megkönnyítésére is. Az új Peqson

25 típusú kőtörőgép a nemes zúzalék előállítását, termelését könnyítette meg, és fokozta. Folyamatban volt már az új nemesanyag osztályozó építése is. Megkezdték az új transzformátorház építését is, ahol időszakunk végén a földmunkánál tartottak. A fejlesztések és beruházások országosan is jelentős voltát igazolta, hogy az Építőanyagipari Tudományos Egyesület Kőbányász Szakosztálya a komlói kőbányánál tartott ankétot. A jelenlevő kb. 50 fő az új berendezések működésével, előnyeivel ismerkedett meg. 1958. május 23-án és 24-én előadások hangzottak el a résztvevőknek a bányaüzem rekonstrukciójáról, fejlődéséről, működésének mechanizmusáról. Az előadásokat vita követte. A résztvevők elismeréssel szóltak az új munkairányító rendszerről.

26 2. A szállítás alakulása A szállítás magja lényegében a háború előtt kialakult. A háborúban az üzem a Steyer 55 típusú személygépkocsiját vesztette el. A frontok elvonu24 Magasan túlteljesítette tervét a komlói kőbánya. Új Komló, 1958. szeptember 17. 25 Egyre több gép könnyíti a munkát a komlói kőbányában. Dunántúli Napló, 1958. július 2. 26 Kőbányász-szakemberek találkozója. Űj Komló, 1958. május 28. lása után jó ideig a szállításban lényeges változás nem történt. Gyakran még a fenntartás is nehézségekbe ütközött. Az 1950-es évek első felére a sinek, csillék karbantartása volt a jellemző tevékenység. 1945-ben a kőbánya háború előtt vásárolt teherautóját egy miniszteri biztos lefoglalta az Iparügyi Minisztérium részére,

27 rövidebb időre. Igaz, a kőbánya az autót az üzemanyag és a gumihiány miatt úgysem tudta használni. 1945. december 31-én 7 lova is volt a kőbányának csillevontatásra, 1946. év végén pedig 9 darab. Az ellátás olyan kritikus volt ezekben a hónapokban, hogy még a lovak élelme sem volt biztosított.

28 1945-ben a kőbánya 3 mozdonya 1157,7 km-t tett meg. Az első számú mozdony pl. mindössze csak 18,6 km-t futott. 1946-ban a három mozdony már 3942 km-t tett meg, ami a háború előtti menetteljesítményekhez mérve igen csak szerény eredmény volt. A mozdonyok által megtett kevés út az üzemanyag hiányára is utal, de összefüggésben állt a termelés akadozásával, és az eladás olykori megbénulásával is. 1945-ben az üzem teherautója gumiabroncs hiány miatt nem tudott menni, 1946-ban azonban már 10 792 km-t futott.

29 Az 1950-es évek második felében indult erőteljesebb fejlődésnek a szállítás. A már bemutatott gépek és dömperek, az új szállítószalagok munkábaállítása, valamint a kisvasúton megvalósított jelzőberendezés jelentős mértékben növelhette volna a termelést. Ennek időszakunk végén két akadálya volt. Kicsiny volt még a jövesztés teljesítménye, és a javítások ellenére is szűk volt a keskenynyomtávú vasút kapacitása. 3. A villamos energia felhasználása Alakulásáról keveset tudunk. 1945-ben 28 721 KW áram fogyott el, csillénként 4,74 KW. 1946-ban 63 020 KW áramot használtak fel. Egy csille kő előállítására átlagosan 2,07 KW áramot fordítottak. 1946. júliusában pl. mindössze 260 KW áramot használtak el a kőbányában, májusban pedig 6050 KW-ot. Az ilyen ingadozások ismét a termelés és eladás szakaszosságára mutatnak. Ebből az időszakból fennmaradt pár apróbb öszszeg kifizetését igazoló számla azt bizonyítja, hogy villanyszerelési munkákra csak apróbb összegeket használtak fel.

30 A már bemutatott átalakítás, a diszpécserrendszer kiépítése jelentősen növelte az áramfogyasztást. Az indokolt áramfelhasználáshoz gyakran társult az indokolatlan fogyasztás is. Az 1958. évi május 23-24-i szaktanácskozmány, melyről már más 27 Baranyavármegyei Horthy Miklós Segélyalap 1945. július 4-i ülésének jegyzőkönyve. 28 Uo. 29 Az 1945. illetve az 1946. évi kimutatás. 30 Az egyes évek mérlegadatai, összesítői alapján.