Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 27 (1982) (Pécs, 1983)

Történettudomány - Cserdi András: A komlói kőbányászat 1944–1958 között

A KOMLÓI KŐBÁNYÁSZAT 1344-1958 KÖZÖTT 197 1945. március 1-én bízták meg írásban is Péntek Lászlót a kőbánya vezetésével. Április 7-én a kőbánya létszámát Péntek a vármegyei vezetéssel összhangban 22 főben határozta meg. A termelés és szállítás leállása miatt tehát kérdésessé vált a kőbányánál dolgozó 72 ember sorsa is. Mi legyen velük? A kérdés 1945. április 7-én megoldódott. A szovjet katonai parancsnokság a szénbányához rendelte át dolgozni őket. A kőbánya így munkás nélkül maradt rövid időre.

13 A leírt zavaros helyzet eredménye volt, hogy a kőbánya az 1944. évet jelentős hiánnyal zárta, s az 1945. év is kedvezőtlen körülmények között indult. 1944. december 18. és 1945. február 1. között 28 911,64 pengő kölcsönt vett fel a kőbánya arra, hogy a munkásait fiztni tudja.

14 IL A Komlói Kőbányaüzem 1945. közepétől 1958-ig 1. Gépesítés, beruházás A II. világháború elvonult. Eseményei a magyar kőbányák gépparkját általában érintetlenül hagyták. A gépi berendezések elszállításából, megrongálásából tehát nem származott kár.

15 Jelentős volt viszont az a veszteség, amit a háború okozta infláció, a vagonhiány és a pénzhiány okozott. így igaz a komlói kőbányára is az a megállapítás, ami az ország kőbányáira jellemző volt; igen leromlott állapotban kerültek ki a háborúból.

16 Az ország újjáépítéséhez bár szükség volt a kőre, a kialakult gazdasági helyzet azonban nem kedvezett az ország kőbányászatának. Igényéhez és a szükségeshez mérten kevés fejlesztési lehetőséget kapott. A komlói kőbányát pedig a leírtak mellett még egy körülmény sújtotta, az, hogy a felszabadulást megelőzően az ország jól felszerelt, modern üzemei közé tartozott. így a felszabadulás után az a kevés pénz ami volt, a fontos, de elhanyagoltabb kőbányák felé áramlott, azok gépesítésére lett felhasználva. 1945. március 28-án Pestre küldtek egy jelentést Komlóról. Ebből megtudjuk, hogy a kőbánya Komlón teljesen jó és üzemképes. A munka beindításához robbanóanyag, pénz és vagon kellene csak.

17 1945. július 4-én az iparügyi miniszteri biztos közölte Komlón, hogy a kőbánya teljes beindítására fog javaslatot tenni.

18 1945. augusztusában Keserű alispán Budapesten tárgyalt a Kereskedelemügyi 13 Uo. 14 Az 1944-1945. évi mérleg. 15 Az elmúlt 10 év. (Szerző nélkül.) Építőanyag, VII. évfolyam 1955. 4. sz. 16 Lázár Jenő: Rövid beszámoló a kőbányaipar 5 éves tervéről. Építőanyag, 1919. 5-6. sz. 17 Az 1945. március 28-i jelentés. 18 Az 1945. július 4-én keltezett feljegyzés. 10 A Baranyavármegyei Horthy Miklós Segélyalap 1945. augusztus 29-i ülésének jegyzőkönyve. Minisztériumban, ahol azt mondták, hogy ha Komlón a kőbánya tud termelni és szállítani, akkor a minisztérium ad Komlónak annyi pénzt, amennyit az fel tud használni, mert a minisztériumnak van iq pénze. Az ígérgetések ellenére sem lendült fel a kőbánya forgalma, és természetesen gépesítésre és beruházásra sem került sor akkor. Az 1946. évi költségkiadás részletezése is csak apróbb dolgokat sorolt fel, pl. mérlegjavítás, autójavítás, munkásruha vásárlása. A legnagyobb tétel az épületek fenntartása 5046,48 Ft-ot emésztett fel. 213,65 Ft-ért vettek gépalkatrészeket, 55 Ft-ért pedig vas- és acélárut. Apróbb beszerzések jellemezték tehát csak a beruházásokat. A magyar kőbányaipar felszabadulását köveLő 10 évre visszatekintő írás felsorolja az ország kőbányáinak a beruházásait. Ebben megemlítik a komlói kőbányát is, megjegyezve, hogy a porelszívó berendezés felszerelése a befejezés előtt áll.

20 1953-ban további tervezések céljából vizsgálták a komlói kőbánya geológiai és kőzettani viszonyait. A bánya felszereltsége eszerint a következő: 110 méter hosszú, 2 dobos elektronikus bányavitla, 3 db háromsíkú és 2 db kétsíkú vibrátor, 2 db 8-as Ganz előtörő, 3 elevátor, 2 db vízszintes és 1 db ferde szállítószalag. A zúzóműnél porelszívó berendezés üzemel.

21 Mindebből arra következtethetünk, hogy a háború óta a bányánál jelentős változás nem történt a beruházásban. A beruházások első, jelentősebb állomása az 1955-1956. év volt. 1956. első negyedében még három darab kőtörőgép működött a bányában. A II. negyedévben egy X-es törőt állítottak be, igaz sok hibával. E törőgép miatt a második negyedévben 95 munkaóra esett ki a termelésből.

22 A gépesítés kiterjedt az eddig kézimunkával végzett terméskőtermelés jelentős részére is, valamint a belső szállítás teljesítőképességének növelésére. A lerobbantott követ exkavátor szedte fel.

2,1 Innen az új X-es törőbe került a kő. A X-es előtörőig a kotrógéptől a régi csillék helyett 3 dömper hordta a követ. A X-es törő által megtört követ futószalag vitte tovább az osztályozóhoz, majd az újonnan létesített tárolóbunkerhez. Innen a már ismertetett, hagyományos, háború előtti úton, kisvasúton jutott le a kőanyag a MÄV rakodóra. A fokozott gépesítés igényelte a korszerű irányítást is. Új műszakvezetői munkahelyet létesítettek a bánya közepén, ahonnan a bánya egész területe nagyjából jól áttekinthető volt. A műszakvezetői 20 Az elmúlt 10 év. (Szerző nélkül.) Építőanyag, VII. évfolyam 1955. 4. sz. 21 Dr. Jugovics Lajos : A „Komlói andezitbánya" geológiai és kőzettani viszonyai különös tekintettel annak fejlesztésére. 1953. március 18. A kézirat másolata a Komlói Múzeumban. 22 Jelentés a III. negyedévben kiesett munkaórákról. 23 Ozorai Gyula: Munkatávirányító berendezések a magyar kőbányászatban. Építőanyag, 1958. 1-2. sz.