Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 27 (1982) (Pécs, 1983)

Történettudomány - Füzes Miklós: Az ismeretlen Batthyány II. A Blackwell által összeállított jellemrajzok

AZ ISMERETLEN BATTHYÁNY II. 169 megakadályozásáról' szóló törvényt meg nem hozzák. Azt hiszem, mivel az emberbarátiság és a (Philozoony?) valamiképpen egyre inkább (ourn for mlar?) válnak, a filantéria, pillanatnyilag határozott siker (hit) lenne. Bízom abban, ha bármelyik Exeter Halibéli úriember foglalkozni kezdene véle, kiderülne, hogy nem más, mint jövedelmező spekuláció. 9. Szemere 10. Görgei nem is választhatott volna ártalmatlanabb álaozatot, mint Zichy Ödön, kinek egyetlen hibája az volt, hogy nevetségessé tette magát. Először egy mellőzött republikánusként, majd akkor, amikor a nemesség megadóztatása körüli heves viták folytak. Elfogadta a fekete, sárga színt puszta kapzsiságból (niggardness). De bármiféle véleményt formált is magában, mindig teljesen ártalmatlan volt. A társaság célpontja volt különcségei és meggondolatlan fecsegése miatt. Meglehetősen esetlen fajta volt, vöröses arcát bozontos fekete szakáll keretezte, arcvonásai inkább durvák voltak, mint finomak, Ödön gróf az értelmességnek nem sok jelét mutatta. Ennek ellenére józan ésszel rendelkezett, és nem hiányoztak belőle az eredeti gondolatok sem. Ez - időnként - képessé tette öt arra, hogy igen szellemes megjegyzéseket tegyen durva, közönséges stílusban, és megtűzdelte válogatott latin idézetekkel, mivel Ödön gróf neveltetésének tulajdonítható, hogy igen jól tudott latinul. Gondolkodásának (agyának) különcségei hűen tükröződtek öltözködésében is. Öltözéke néha rendetlen, piszkos, olykor drága és finom volt. Volt egy rongyos matrózinge, amely úgy tűnt közeli ismeretségbe került a kátránnyal, és kifejezhetetlenül nehezen leírható színárnyalata volt, valamint egy kopott kabát és mellény, amely azt mutatta, hogy viselője kávét reggelizett, s azt is, hogy a gróf szereti a burnótot. Ezek a ruhadarabok alkották szokásos öltözékét, de neves alkalmakkor a legpompásabb magyar viseletben jelent meg. Azon az attilán, amit Viktória királynő koronázása alkalmából viselt, a gombok a legjobb törökkőből készültek, a láncok és más díszek oly dúsan voltak kirakva ezekkel a drágakövekkel, hogy Ödön grófot gúnyosan Törökkő Hercegnek (LE PRINCE TURQUOISE) hívták. Volt egy másik attilája is, amely sosem volt kikefélve, mióta a szabó kezéből kikerült. Ez a nadrág a leggyönyörűbb és legdrágább gyémántokkal volt borítva, minden gomb egy egyedül befoglalt drágakő (SOLITAIRE) volt. Más drágakövek és tökéletes zománcburkolat díszítették a kardkötőjét és szablyáját és úgy tűnt, hogy - gyöngyök záporoznak, mint a jégeső egy nyári napon - a díszes kalpagjának (a .kalpag' szót így, magyarul leírva találtam a szövegben : p260 : a lap álján... OF HIS GORGEDUS KALPAG) nagyszerű tolldíszeiről. Ez cinizmus volt a Aleibander (?) jában. Szegény ember! Egy kissé ki is érdemelte végzetét. 11. Azt beszélik, hogy amikor Görgei meglátta, hogy katonái egy kis húst adnak Ödön grófnak a hadbírósági tárgyalást megelőzően, nyersen azt mondta: ,miért adnak neki élelmet, úgysem lesz ideje megemészteni!.' Semmi sem lehetett gyorsítottabb eljárás annál, mint ami a hadi törvényszék előtt lezajlott. A szegény grófot olyan illetlen sietséggel végezték ki, hogy a szolgálattevő papnak nem engedték meg, hogy az utolsó szentséget feladja neki. 12. .Honvéds' nem igazán helyes kifejezés ugyan, de az angol írók ezt használják. A .Magyar' (furcsállom az eredeti mondatot és benne az ebben az alakban használt szót, miért ezt a szót használja? eredeti: THE MAGYAR COLEKCTIVE NOUN... így lenne logikus: THE HUNGARIAN COLLECTIVE NOUN ... W. Zs. Közös főnév: honvéd, - szó szerint, a haza őre, a haza védője - megfelel a német LANDWEHR és az angol MILITA szónak. Ezt az embert a honvédő' (többes száma: honvédők) szó szerint a ,haza védője' vagy az otthon védője és az itthon' vagy ,haza' az a szó, amely - el kell ismernünk - nagyon alkalmas kifejezés a honpolgárból lett katonák elnevezésére. (CITIZEN - SOLDIER) 13. Részletesebben elmondom, mi az, amit Schiller első korszakának neveznek, habár, szerény véleményem szerint a megfigyelések többé-kevésbé alkalmazhatók egy másik korszakára is, amelyben a német drámaíró, - úgy tűnt - sokkal többet tud az emberi cselekvések indítékainál. 14. Bayer ezredest az osztrák haditörvényszék elítélte, és 18 évre bebörtönözte egy erődben. 15. A jelentés - amelyben Weiden a dolgok állását jelenti az osztrák hadügyminiszternek - a magyar kormány kezébe került. Weiden Magyarországot sorompónak (?) (LIST) tartotta Ausztria számára. De Görgei, aki ismerte a jelentés tartalmát, nem használta ki ezt az előnyt. Nem tudni azért-e, mert nem tudta hogyan, vagy azért-e, mert nem akarta. 16. Pest lövetése az egyik legmeggondolatlanabb tett volt, amit a háborúk történetében valaha feljegyeztek. A legcsekélyebb ürügy sem volt rá. Görgei hadmozdulatai kifejezetten a jobb partra vagy a Duna Buda felőli partjára, illetve Pestre korlátozódtak. S ez mindkét párt hallgatólagos beleegyezésével történt, mivel úgy gondolták, ez semleges terület. Henzi azt állította, hogy csak néhány lövést adtak le a Duna felett a pesti oldalról. Ezt az állítást ellentelei cáfolták. Mindamellett elfogadjuk azt az állítást, hogy ez a támadás megtörtént. Henzi könnyen megakadályozhatta volna, hogy ez újból megtörténtjék - hiszen ez volt az egyetlen kötelessége, melynek eleget kellett tennie ha leadott volna néhány lövést a támadóra, még azon az áron is, hogy megrongál néhány házat. Ezzel megmutatva, hogy a város a rengeteg ágyúnak és mozsárágyúnak van kiszolgáltatva, s Buda falairól szegeződnek az ágyúk a városra. Ha az az állítás, mely szerint svájci zsoldosok is jelen voltak, kellően megalapozott - akkor egy ilyen eljárás igazolható lehetett volna a háború szabályai szerint. Henzi valószínűleg utasításokat kapott, hogy addig ne adja tel Budát, míg Pestet lángokba nem borította. Bárhogy legyen is, május 9-én és 13-án lövette a várost. A 13-i ágyúzás este héttől éjfélig tartott, ezalatt szakadatlanul remegtették a levegőt a lövések, ágyúgolyók és röppentyűk záporoztak a hű városra, és sok nagyszerű épületre. Ezek közül több teljesen tönkrement. Ne feledjük el, hogy Pest az első ágyútámadás óta lakatlan volt. A város lakói ugyanis a város külvárosában az ún. Stadtwüldchen parkban táboroztak. így a második a vagyon (tulajdon) telelőtlen pusztítása volt, amely inkább jellemző egy kegyetlen zsarnokra, mint egy keresztény császár generálisra. 27. lásd a 7. számú jegyzetnél 18. A főbb műveleteket - melyek a rés (breach) ellen irányultak - Nagy Sándor vezette, aki Klapka után lett az Első Hadtest (1st Carps) parancsnoka. Abban a német könyvben, amit Klapka a magyar