Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 27 (1982) (Pécs, 1983)

Történettudomány - Füzes Miklós: Az ismeretlen Batthyány II. A Blackwell által összeállított jellemrajzok

AZ ISMERETLEN BATTHYÁNY II. 159 hetjük fel, az árulás motívuma determinálja. Az emigrációs és a hazai irodalomban is kevesen voltak azok, akik Görgeyt védelmezni akarták. Ha voltak is ilyenek, azok is esetlenül, könnyen támadhatóan tették ezt. Kossuth e kérdésben véleményét többször is nyilvánította, az ellenkező vélemények kibontakozását könnyen leszerelte. A viddini levélben Kossuth az árulást a kormány iránti engedetlenségben, a győzelmek elmulasztásában, egyes seregrészek szándékos feláldozásában, demoralizálásban, titkos intrikákban és a fegyverletételben látta.

24 Mások konkrétabban fogalmaztak. Szemére vetik, hogy a kápolnai csatában nem hajtotta végre Dembinszky terveit, ezért a magyarok a Tisza vonala mögé kerültek; Komárom felmentése után ahelyett, hogy a demoralizálódott ellenséget Bécs alá űzte volna, a stratégiailag nem fontos Buda elfoglalásával vesztegette az időt; Debrecenben az orosz sereggel szemben veszni hagyta Nagy Sándor hadtestét; Világosnál seregét úgy állította fel, hogy azoknak a fegyvert le kellett tenni.

25 Mindezekhez járult Zichy Ödön kivégzése, Perczel Mór seregének cserbenhagyása a móri csatában és annak emiatt bekövetkezett veresége stb. Csaknem mindegyik visszaemlékezés foglalkozik jellemével, majdnem mindenhol negatívan említik. Altalános emberi és katonai képességének megítélése nem egységes. Vannak akik ezeket igen magasra értékelik, mások minden képességet elvitatnak tőle. Görgey alakjának részletes leírása széles körű irodalmi ismereteket feltételez, melynek megszerzésére a kézirat elkészülte idejéig Batthyánynak a lehetősége megvolt. Az itt közölt szövegből is kitűnik, hogy ismerte és figyelembe vette Görgey 1852ben megjelent önéletírását,

26 Szemere Bertalan véleményét. Az általa készített elemzés átfogóbb és kiegyensúlyozottabb az életében, majd halála után még sokáig megjelent munkáknál. Nem bélyegzi egyértelműen árulónak Görgeyt, felveti katonai tehetetlenségét is, de úgy hogy egyik a másikat nem zárja ki. Katonai képességét Mészáros Lázár és mások véleményéhez hasonlóan nem tartja mindenek felett állónak. Két emberöltőnek kellett elmúlnia, amíg a történetírók felmentették Görgeyt a hazaárulás vádja alól. Beöthy Ákos ugyanakkor szemére veti negatív jellembeli tulajdonságait. Pethő Sándor az aki a szabadságharc sikereinek létrehozásában Görgeynek és Kossuthnak egyenlő részt ad, sőt 1849 áprilisában Görgeyt különb katonának tartja, mint amilyen politikus Kossuth volt. Véleménye szerint Kossuth tevékenységének katonai eredményeit általában 24 Ugyanott. 88. oldal. 25 Szokoly Viktor: Világos hőse. Jellemzések Görgeyről. Pest, 1868. 1-57. oldalak. 26 Arthur Görgey: Mein Leben und Wirken in Ungarn in den Jahren 1848 und 1849. Leipzig. Brockhaus, 1852. Görgey hozta létre. Görgeyt a szabadságharc egyetlen forradalmi jellemének tartja, akinek forradalmisága azonban félúton kijegecesedett.

27 Kosáry Domokos a Görgeyről szóló irodalmat elemezve utasítja el az azokban fellelhető vádakat és valósítja meg célkitűzését : „... évtizedek rágalmai után a maga igazi alakjában újra bemutassa nemzetének a szabadságharc nagy vezéri egyéniségét, a harmincéves tábornokot, aki harmincegyéves korában már Európa bukott hőse volt."

28 Madarász László A reformkorban Fejér megye ellenzéki mozgalmának egyik vezetője. Batthyánynak a megyében Bicske és Kisbér központtal jelentős birtokai voltak. Szórványadatok bizonyítják, hogy Batthyány 1837-től bekapcsolódott a megyei küzdelmekbe is, sőt az értekezleteknek birtokain helyet is adott. Madarász Lászlóval ekkor ismerkedett meg, de folyamatos kapcsolattartásról nincs adatunk. Az ellenzéki kör szervezésekor Madarászék bizalmatlanok voltak az arisztokratákkal szemben, ugyanakkor azok túlzónak találták Madarászokat. Batthyány itt a mérleg nyelve lehetett, mert az ellenzék az ő személyes példájával igyekezett leszerelni a Fejér megye gyűlésén fellépő konzervatívokat. Személyes ellenfelekké egy ízben az 1847-es követválasztás alkalmával váltak. A jelölés vitájában Batthyány Lajos csapott össze Madarászokkal és szólt Batthyány Kázmér jelöléséről. Az elmérgesedett vita után Batthyány Kázmér kijelentette, hogy nem lesz követ, de magát a nézeteltérést sajnálta, hogy megtörtént.

29 Az ellenzéki szervezkedést végigkísérő titkosrendőri jelentésekben nevük együtt szerepel.

80 A szabadságharc alatt a Madarász László vezette radikálisok továbbra is számítottak Batthyány Kázmér tevékenységére. 1849. március 24-én felkeresték Kossuthtot és előadták, hogy az országra háruló veszély csak akkor hárul el, ha Görgeyt eltávolítják, a képviselőházat feloszlatják, a végrehajtó hatalmat Kossuth kezébe veszi, és felelős kormányt alakít. A megalakítandó kormány tagjává jelölték Batthyány Kázmért is.

31 Ilyen előzmények után meglepő Batthyány Kázmér egyoldalú és csak a Zichy-féle gyémántok elsikkasztására szorítkozó véleménye. Madarász jellemének leírása is bűnössége elfogadtatásának 27 Pethő Sándor: Politikai arcképek. Az új Magyarország vezéregyéniségei. „Élet" Irodalmi és Nyomda RT kiadása Budapest, 1911. 125-136. oldalak. 28 Kosáry Domokos: A Görgey kérdés és története. 321. o. 29 Madarász József: Emlékirataim. 1831-1881. Franklin Társulat Könyvnyomdája. Budapest, 1883. 63., 8283., 95., 91., 107., 109., 103-104. oldalak. 30 Barta István: im. 89., 257., 284. oldalak. 31 Ugyanott 223-225. oldalak.