Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 27 (1982) (Pécs, 1983)

Régészet - Sonkoly Károly: Római kori hamvasztásos urnasír Pécs belvárosában

118 SONKOLY KÁROLY 1. kép. Pécs belvárosa telekbeosztási térképének részlete a Sallai u. 24. sz. telekkel. Megjelölve az urnasír helye. Fig. 1. Map with the find-spot. jú, négyzet keresztmetszetű kengyele a csuklók felé elkeskenyedik. Kettős lemezét a szíjhoz 3 szegecs kapcsolta. Méretei: hosszúság: 4,31 cm,- szélesség: 2,86 cm (7. kép). 7. Két megolvadt bronz darabka. 8. Két oxidálódott, hosszúkás formájú, vas darab, egyikük végén, reá merőleges helyzetű, vékony, bronz lemezke van. A vas darabok hossza: 6,2 és 3,4 cm. A bronz lemezke méretei: 8X5 mm. Az urnasír korának meghatározásánál segítségünkre lehetett volna a kisbronz érme, de ez már a máglya tüzében is megégett, majd a földben oxidálódott, s felülete teljesen elpusztult. A datálásnál a bronz szíjcsat segített (7. kép). Pannóniában két olyan időszak van, amelyből hamvasztásos temetkezéseket ismerünk. Az első a III. század közepéig tart, amikorra a csontvázas sírok válnak kizárólagossá. A hamvasztás csak a IV. század közepén jelenik meg újra, de csak kis számban. Ezekből az következik, hogy a pécsi urnasír vagy korai, I—III. századi, vagy késő római, IV. századi. A csat (7. kép) párhuzamai és típusának közeli változatai Pannóniában IV. századi sírokból kerültek elő.

4 Csontvázas sírok feltárásánál - a leletegyüttesekben elfoglalt helye alapján megállapították funkcióját is.

5 A szakirodalomban vita alakult ki

6 a körül, hogy R. Alföldi M. ezeket a csatokat az intercisai anyagban keleti germán (nyugati gót) etnikumhoz kötötte.

7 E csatok - függetlenül attól, hogy egyéb mellékletek, vagy a temetkezési ritus alapján milyen népességhez köthetők a sírok, melyekből előkerültek - tipikus késő római darabok, melyek egész PannóLásd a 9. jegyzetnél. Sági (I960) 236-238. Fitz (1963) 160. Sági (1960). Vágó/Bóna (1976) 173. Topái (1981) 94. stb. Intercisa II. (1957) 460. 2. kép. Pécs, Sallai u. 24., a II. sz. kutatóárok és a II./a. szelvény felülnézeti rajza - 1,84 m-nél. Jelölve az urnasír foltja és a fontosabb leletek, melyeknek számozása egyezik a szövegben megadott számozásukkal. Fig. 2. Plan of the excavation with the remains of the cremation-grave. niában megtalálhatók.

8 Még pontosabban meghatározhatjuk ezen szíjcsat típus készítésének korát, ha megvizsgáljuk, hogy néhány dunántúli, késő római temető sírjaiban milyen pénzekkel együtt fordul elő.

9 Ezek szinte kivétel nélkül IV. század közepiek, a leggyakoribbak II. Constantius pénzei. A sírokba mindig férfiakat temettek ilyen csattal. 8 Lányi (1972) 192-193., Tabelle 4. 9 A bronz csat néhány párhuzama pannóniai, IV. századi, pénzekkel datált, csontvázas sírokból: Zengővárkony, II. temető, 4. sír (ffi.), (ezüst csat), II. Constantius és Magnentius pénzekkel. Dombay (1957) VI. tábla, 2. és 2,a. Ercsi, (gyermek), II. Constantius és Vetranio pénzekkel. Fitz (1963) 2. ábra, 5.