Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 26 (1981) (Pécs, 1982)

Természettudományok - Papp Jenő: A Dél-Dunántúl gyilkosfürkész faunájának alapvetése (Hymenoptera: Braconidae) I. Bevezetés és Opiinae

A DÉL-DUNÁNTŰL GYILKOSFÜRKÉSZ FAUNÁJÁNAK ALAPVETÉSE (HYMENOPTERA, BRACONIDAE) I. BEVEZETÉS ÉS OPIINAE PAPP JENŐ Papp J. : First outline of the Braconid fauna of Southern Transdanúbia, Hungary (Hymenoptera: Braconidae). I. Introduction and Opiinae. Ab s tract

. In this paper of a set 53 Opiinae species are presented. These ones are classed among five genera. Some interesting faunistical data are given. Bevezetés A címben jelzett Dél-Dunántúl lényegében felöleli Tolna, Baranya, Somogy és Zala megyét. Állatföldrajzi irodalmunkban (Móczár 1948, 1950, 1967, 1972) ez a terület az Illyricumnak nevezett faunakörzet északi része, melyen két faunajárás osztozkodik: Tolna, Somogy és Zala megye a Praeillyricum, Baranya pedig a Sopianicum. Természetesen a megyehatárok és a faunakörzet-fauna járás határok nem fedik egymást, de éles eltérés sincs köztük; a megyék megnevezése jól érzékelteti a két faunajárás állatföldrajzi elhelyezkedését. A Praeillyricum és a Sopianicum gyilkosfürkészeiről eddig önálló közlemény nem jelent meg. Ellenben Szépligeti, Győríi és Papp ]. számos közleményében olvashatunk idevágó faunisztikai adatokat. A terület faunisztikai kutatása egy évszázados múltra tekint vissza. A kutatások során gyűjtött gyilkosfürkészek vagy brakonidák túlnyomó hányada a budapesti Természettudományi Múzeumba került. Ez a gyűjtemény tette lehetővé, hogy feldolgozásával elkészíthessem a Dél-Dunántúl gyilkosfürkész faunájának első alapvetését. A Dél-Dunántúl hártyásszárnyúinak (Hymenoptera) és így gyilkosfürkészeinek (Braconidae) gyűjtésében a következő gyűjtők válnak ki: 1. Bíró Lajos századunk első két évtizedében rendszeresen felkereste elsősorban a Mecseket és jóval ritkábban járt más helyeken. 2. Dr. Móczár László az 1950-es évek elejétől két évtizeden át intenzív hymenopterológiai gyűjtést végzett a Mecsek hegységben és a Villányihegyvidéken, Somogy és Zala megyék hymenopterológiai feltárásában pedig szinte úttörő munkát végzett. 3. Pillich Ferenc a századforduló idején több évtizeden át gyűjtötte lakóhelyének, Simontornyának és tág környékének rovarait. Az ő gyűjtései révén ismertük meg rendkívül behatóan Simontornya rovarés ezen belül hártyásszárnyú világát. 4. Végül a következő gyűjtők alkalomszerűen gyűjtöttek hártyásszárnyúakat a Dél-Dunántúlon, mindenekelőtt a Mecsekben és a Villányi-hegyvidéken : dr. Bajári Erzsébet, dr. Győríi János, Józan Zsolt, dr. Kovács Lajos, dr. Mihályi Ferenc, Móczár Miklós, Sin Katalin, Sólymos Béláné, dr. Soós Árpád, dr. Szabó János Barna, Szépligeti Győző, dr. Vojnits András és Zombori Lajos. Magam a pécsi Természettudományi Múzeum által 1975-től kezdődően szervezett „A Mecsek és környéke természeti képe" kutatási program keretében kapcsolódtam be a gyűjtő és a feldolgozó munkába, éspedig speciálisan a gyilkosfürkészek kutatásába. E munka eredménye az a faunisztikai alapvetés, melynek első rész-e jelen tanulmány. Az alapvetés előreláthatóan legalább öt részből fog állni. A faunisztikai felsorolásban a genuszok rendszertani, a genuszokon belül a fajok betű szerinti sorrendben követik egymást. Valamennyi fajnak tételesen közlöm a lelőhelyét, lelőhelyenként és szükség esetén összesítve is a gyűjtött példányszámot nemek szerinti megosztásban. Összevontam a gyűjtés idejét úgy, hogy római számmal jelölöm a gyűjtés elsőül, utolsó hónapját. Ahol szükségesnek véltem, ott a fajhoz rendszertani vagy állatföldrajzi megjegyzéstjellemzést fűztem. * * * A Dél-Dunántúlon eddig összesen 54 Opiinae faji gyűjtöttek ill. sikerült kimutatnom. Nemek szerint a fajok a következőképpen oszlanak meg: Ademon 1, Opius 49, Eurytenes 1, Biosteres 2 és Diachasma 1 faj. Mint látható, kiugróan legnagyobb fajszámú az Opius genusz, mely a fajok 8/9-ét öleli fel. Faunisztikai szempontból az alábbi fajok tűnnek ki: Opius aureliae Fi., O. celsus Hal., O. hilaris Fi., O. rossicus Szépl., O. truncatus Wesm. Biosteres colorativentris (Fi.) és Diachasma graeüei Fi. Opiinae alcsálád Ademon Haliday, 1833 Ademon decrescens (Nees, 1811) - 1 $: Fonyód. Opius Wesmael, 1835 Opius (Apodesmia) aethiops Haliday, 1837 - 3 $: Darány, ősborókás, IV. A Janus Pannonius Múzeum Evkönyve (1981) 26: 67-70. Pécs (Hungária), 1982.