Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 26 (1981) (Pécs, 1982)

Muzeológia - Millei Ilona: Egy tizennyolcadik századi zászló restaurálása

EGY 18. SZÁZADI ZÁSZLÓ RESTAURÁLÁSA 231 6. Toldásrész, rojt, bélésanyag tisztítása A tisztítást külön-külön végeztem. Mosószerként kézmeleg EvaminCC oldatot használtam (hangyasavval pH=5-re beállítva), öblítések után vízszintes helyzetben szárítottam a toldásrészt, a feslett szálak és rojtok elrendezése után. A toldásrész székit gombostűvel rögzítettem, az anyag zsugorodása miatt. A selyemszalagokat nem tisztítottam, mivel nem voltak szennyezettek, s emellett egy vizes tisztítást vagy egy mechanikai beavatkozást a vetülékszálak nem bírtak volna ki. A toldásrészt fonákról vasaltam ki, a zászlólapot két szilikonpapír közölt vasaltam át (a festmények kivételével) piperevasalóval. Tisztítás után a selyem színe, fénye, tartása megjavult, a festések felélénkültek. Ez volt az az állapot,amikor el kellett dönteni, hogy a zászlón lévő hiányokat milyen formában egészítem ki, és a rossz megtartású részeket mivel erősítem meg úgy, hogy a zászlóból a legkevesebbet takarjak.

36 Egy ragasztással történő megerősítés mellett döntöttünk, viszont mielőtt ez az elhatározás végleges lett volna, megfelelő kiegészítő anyagot kellett keresnem és természetesen ragasztási próbákat kellett végeznem. 7. A kiegészítő anyag és cérnák kiválasztása, festése Többfék anyaggal próbálkoztunk. Legalkalmasabbnak egy atlaszkötésű pamutvászon bizonyult. Finom, egyenletes szövésű, színoldalának fénye hasonló a selyeméhez. A toldásrész alábéleléséhez ezt az anyagot megfelelőnek találtuk. A rendelkezésünkre álló cérnák közül a toldásrész levarrásához 200/2 jelzésű lencérnát, az összevarrásokhoz és a rojt vissza varrásához egy műszállal kevert cérnát választottunk ki. A testés

31 A pamutvászon fehér színű, foltmentes volt. Korábban többször keményítették, ezért káliumjodidos próbával vizsgáltam meg: keményítőt nem tartalmazott. A pamutvászonnal együtt festettem a len és műszállal kevert szálakat, direkt színezékekkel. (A felhasznált színezékek: Solaminlichtgelb R 1,25%, Direktgrün В 1,66%, Solaminlichtschwarz VE. 1 g anyagra 50 ml festékoldatot használtam.) Az oldatot fokozatosan melegítettem 40-90-95 Celsius fokra, 30-35 percen keresztül, majd konyhasót adagoltam a fürdőhöz. A textiliát állandóan kevergettem. Száradás után derült ki, hogy nem a kívánt színárnyalatot értem el. Egy újrafestéssel melynél az előbb megadott összetételű festékoldatot használtam - korrigáltam az árnyalat-eltérést. A színezékek adhéziós erőkkel tapadnak az anyag36 A probléma megoldásához Szalay Z. szakvéleményét kértem. 3

7 A festékeket Boross Anna állította össze. 38 Mihalik B. - Farkas K. (1977: 31, 45, 159) hoz, kevésbé ellenállók, ezért színrögzítésre volt szükség. Ezt Colorfix-szel végeztem.

38 A selyem megerősítéséhez kiválasztott selyemszálak festése savas és fémkomplex színezékekkel történt. (Felhasznált anyagok: Eriogrün В 4,00%, Erionylschwarz B, Ostalangelb GRL. A festőoldat savanyítása ecetsavval, a színrögzítés Colorfix-szel történt.) 8. Megerősítő ragasztás, kiegészítések Mivel a festményeket, ornamentikát metakrilát alapú kopolimerrel konzerváltam, ragasztóként is hasonló alapú anyagok jöhettek számításba, pl. Plexisol-ok. Ezzel a márkanévvel jelölt metakrilát alapú kopolimereket az elmúlt években sikeresen használták textiliák megerősítésére, ragasztására.

39 Ragasztási próbák^ A festett selyemszálakat ragasztóval vontam be. Egy alumíniumfóliával borított téglalap-alakú doboz egyik oldalára ragasztót cseppentettem, a selyemszálat először ezen, majd pedig a doboz másik oldalához szorítva húztam át. Szilikonpapírlapok között vasaltam, a ragasztó teljesen 110-120 Celsius fokon lágyult meg. 1. próba. Plexisol etilacetátban oldva, 50%-os. A selyemszál sem pamuthoz, sem selyemhez nem ragadt tökéletesen. 2. próba. Plexisol PM 709. A vetülékszálak közé beültetett, ragasztóval bevont selyemszál tökéletesen összefogta a feslett darabokat. A selyemszál itt két oldallal kötődött, a ragasztón keresztül, a selyemszélekhez. Ezen kívül felületi ragasztásokat végeztem. Ennek során a ragasztás minősége, szépsége nagymértékben függ a ragasztóanyag mennyiségétől. Sok ragasztó felhasználásakor a szétfutások következtében sötét, fényes foltok keletkeztek a selyemszál vonalában. (Ez levasalás után látszott.) Emellett a ragasztás sem volt tökéletes. Kevés ragasztó esetében szintén nem ragadt fel a szál az anyagra. - Az optimális vastagságot nehéz elérni vékony selyemszál ragasztóval történő bevonásakor. A sok ragasztót toluollal fel lehet oldani, majd szilikonpapírral kismértékben mattítani lehet a ragasztott felületet. A ragasztási próbák után a 2. módszer (Plexisol PM 709 alkalmazása) alkalmazása mellett döntöttem. Ezzel a módszerrel a zászlólapot erősítettem meg. A zászló vetülékszálainak pótlását, a hiányok és beszakadások helyére szabott anyagdarabok beragasztását a címerek felőli oldalon kezdtem. Először a zászló kevésbé rossz megtartású részeit erősítettem meg. A vetülékszálak közé ragasztóval bevont selyem, illetve lenszálakat ültettem be. (A szálak bevonása a már leírt módszerek szerint történt.) A 39 T. Balázsy A. (1978: 61) 40 A ragasztási próbákat az MRMK-laboratóriumban végeztem Szalay Z. segítségével.