Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 26 (1981) (Pécs, 1982)

Művészettörténet - Zombori Lajos: Csontváry állatábrázolásai

CSONTVÁRY ÁLLATÁBRÁZOLÁSAI ZOMBORI LAJOS „... aki alkotta őket, nemcsak nagy nemzeti vagy századi, hanem világtörténeti jelenség." Fülep Lajos* Csontváryról és munkásságáról az elmúlt nyolc évtized alatt hatalmas irodalom gyúlt össze.

2 Sokan a meg nem értés hangján szóltak, mások mérséklettel és csak kevesen írtak elismeréssel a Csontváryműről. Azonban bármelyik csoportba is tartozzon, egy képének vagy egész életművének bírálója vagy méltatója, az személyes megnyilvánulása, és mint ilyen nem mentes az elfogultságtól. Vannak azonban a személyes érzelmektől mentes megközelítési lehetőségek is. Ilyen, az egyéni értékelést nagy mértékben kizáró megközelítési mód például jegyzékbe venni azoknak az állatoknak a neveit, amelyeket Csontváry a képein megjelenített. Csontváry önéletrajzából tudjuk, hogy elhivatása állatmoíívummal történik,

3 egyébként is nyilvánvaló, hogy a természet szépsége lenyűgözte,

4 ilyen jellegű élményeire írásaiban is többször hivatkozik. Korai képeinek egy része, úgy is mondhatnánk, hogy állatportrék, később'is gyakoriak festményein 1 Fülep Lajos: Csontváryról — hangszalagon. Kortárs. VII. 1963. nov. 1708-1714 1. 2 Németh Lajos: Csontváry Kosztka Tivadar. Corvina Kiadó. Budapest, 1971. II. kiadás. - A szerző részletes irodalomjegyzéket közöl 1900-tól 1969-ig a 269-276. oldalakon. Természetesen, az időközben eltelt tíz év alatt a Csontváryval foglalkozó dolgozatok száma tovább bővült. 3 „Hajnalban nap-nap után a lángoló Kárpátokat figyelem, s egy délután csendesen bubiskoló tinós szekerén megakad a szemem. Egy kifejezhetetlen mozdulat kezembe adja a rajzónt s egy vénypapírra kezdem rajzolni a motívumot." - Csontváry kiadatlan önéletrajza. Közli Gerlóczy Gedeon és Németh Lajos: Csontváry-emlékkönyv. Válogatás Csontváry Kosztka Tivadar írásaiból és a Csontváry-irodalomból. Művészet és Elmélet. Corvina Kiadó. Budapest, 1976, 66—84. 1. 4 „Hol található fel jobban, tökéletesebben az alkotás fennséges szépsége élettel, erőteljességgel, monumentalitással, lágy árnyalatokkal teljessége, mint a természetben." - Beszélgetés Csontváry Kosztka úrral. Békéssy Leó, győri rajztanító interjúja. Művészettörténeti Dokumentációs Központ, Kézirattár, MDK-C-I-7. Közés rajzain az állatok, s bár már nem kapnak ilyen hangsúlyos szerepet, ott vannak, a tájtól elválaszthatatlanok és szimbolikus szerepük gyakran kétségbevonhatatlan. A Csontváry-örökség tisztázásához és jobb megértéséhez úgy érzem, hozzátartozik a képein megörökített állatok tudományos meghatározása is, különösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy esetenként még a festmények címeibe is rossz állatnevek kerültek.

5 A festményeken és rajzokon az állatoknak két nagy csoportját különböztethetjük meg. Az egyikbe tartoznak a látványhú, az állatok egyértelmű azonosítását lehetővé tevő ábrázolások. A másikba azok az állatok, amelyek rejtve vannak előlünk, amikoris elősorban az élményszerű felismerésre hagyatkozunk és mintegy „belelátjuk" őket a képekbe. Az eredeti célkitűzésnek megfelelően a jelen dolgozat csak az első csoportba tartozó állatábrázolásokkal foglalkozik, azzal a további megszorítással, hogy az állat tudományos neve legalább a nem (genus) szinten meghatározható legyen.

6 Az alábbiakban Németh Lajos nagymonográfiájában felállított sorrendet követve és megtartva sorszámozását, felsorolom azokat a festményeket és rajzokat, kiegészítve néhány újabb forrásanyaggal

7 is, li Németh Lajos: Csontváry Kosztka Tivadar. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalat. Budapest, 1964, 167. 1. 5 Vesd össze az állatnévjegyzéket a festmények címeivel. 6 A kettős nevezéktan megalkotója Carl Linné volt. Ennek lényege, hogy minden élőlény egy genus- és egy fajnévvel rendelkezik. Ma ennek alapjául az 1758as keltezésű Systema Naturae, X. kiadása szolgál. 7 Németh Lajos: i. m., 277-288 1. - Az 1970. után előkerült állatmotívumos képekkel kapcsolatban az alábbi dolgozatokat, ill. forrásanyagot használtam fel. Romváry Ferenc: Csontváry szénrajzai (Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 1975-76, 20-21: 281-309 1., Pécs, 1977) alapján a szerző eredeti megnevezéseit átvettem, így a Kompozícióterv figurákkal és állatokkal, valamint a Tanulmány címeket alkalmaztam. Vida Mária: Újonnan felfedezett ceruza vázlatok (Művészet, 20, 1: 20-30 1. 1979. jan.) című tanulmányában a Szaharái vázlat-sorozatból (I-IV) három ábrázol állatokat, ezeket az alábbiak szerint különböztettem meg és használtam a jegyzékemben: Szaharái vázlat L, Szaharái váz^t III. és Szaharái vázlat IV. Továbbá a 42. Művészeti képaukció (Bizományi Áruház Vállalat. 1977. V. No. 53. illusztráció) katalógusát Titokzatos sziget megjelöléssel. A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1981) 26: 205-216. Pécs (Hungária), 1932.