Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 26 (1981) (Pécs, 1982)

Néprajztudomány - Begovácz Rózsa: A Dráva menti horvátok népviselete

186 BEGOVÁCZ RÓZSA 36. kép. Dráva menti horvát női övek. Ltsz.-ok: (a) JPM L. 63.2419.1, (a-c): Baranya megye, (d-e): Somogy megye 37. kép. Kprvát női kasmír kötény Somogy megye (magántulajdon). Fotó: Zalka Ê., 1980 38. kép. Horvát női selyem kötény Somogy megye (magántulajdon). Fotó: Zalka Ê., 1980 Kötény — írtun, írtunac A női viselet elengedhetetlen része. Színe és anyaga a nők életkora és viselési alkalma szerint változott. A kö'ényt általában két kendőből állították össze, legtöbbször kézivarrással. Derékban rakásokba szedték. Kötője általában rózsaszínű pamutpertli. Fekete kötője csak a gyász, ill. böjt alkalmával viselt kö ényeknek volt. A kötény alján 2—5 kb. 1 cm széles színes szalag rávarrás, ill. felette fehér farkasfog volt. A kötény alját pamutcsipke szegte. A kötény közepén hosszanti irányban is selyemszalag rávarrás volt. A legértékesebbnek és egyben legünnepibbnek számított a nagyrózsás kötény, (z debelima ruzama írtun). Ez kasmír anyagból készült. Alapszíne lehetett piros, rózsaszín, bordó, sárga, zöld, fehér, fekete, sötétkék, világoskék. Az egész felületen nagyméretű rózsa-, ill. levélmo.ívumok voltak. A következő fajta kötény volt az újmódi. Anyaga ennek is kasmír volt. Alapszíne és szabása a fentivel egyező ; viszont abban különbözik a fentebb tárgyalttól, hogy ennek motívumai apróbbak voltak. Az újmódi kötényeket időrendi sorrendben megelőzték az ún. bordürös kötények, na venac. Ezek alján koszorú alakban elhelyezkedő motívumok voltak. Anyaguk egyszínű kasmír volt. Szabása a fent tárgyakkal azonos. Ezen kívül viselhettek még a Dráva menti horvátok fekete bársony alapon apró, színes selyem-