Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 26 (1981) (Pécs, 1982)

Történettudomány - Rövid közlemények

RÖVID KÖZLEMÉNYEK 159 3. kép 3. Akkordbér „temetése" 1919-ben a pécsi MÁV kocsijavító műhelyben (Ltsz.: 11.476 HT, 3. kép). Az antánt-szerb megszállás következtében Pécs területileg a Szerb-Horvát-Szlovén államhoz tartozott, de a magyarországi törvények egy része érvényben maradt. Mivel Magyarországon a Tanácsköztársaság alatt eltörölték a kizsákmányolást megtestesítő akkordbért

6 és helyette bevezették a darabbérezési elszámolási rendszert, a megszállt Pécsett is megtörtént az akkordbér eltörlése. A fényképen a pécsi MÁV kocsijavító műhely dolgozói a mai főpályaudvar területén lévő ugyancsak kocsi ja vitásokkal foglalkozó műhely előtti téren ünnepélyes gyászszertartás keretében „elbúcsúztatták" az akkordbérrendszert. A „búcsúztató" beszédben felsorolták a rossz élet- és munkakörülményeket, az ak

: kordban végzett munka kizsákmányoló jellegét. Az elhangzott beszédeket leírták, mindannyian aláírták és az okmányt a képen látható kis koporsóba helyezve teljes szertartással eltemették. A koporsót a mai PVSK-sportcsarnok és a Verseny utca között a ma már lecsatornázott vizesárok vasút felőli oldalába temették.

7 Azóta történt területrendezések, építkezések miatt a pontos temetkezési helyet — hosszú ideig kereszttel is meg volt jelölve — meghatározni nem lehet. A megszállt terület munkássága a temetkezési-aktussal, az ott elhangzottakkal is jelezni kívánta a tőkés kizsákmányolás felszámolására, a hatalom átvételére vonatkozó igényét, ahogy azt a magyarországi munkástestvérek a Tanácsköztársaság kikiáltásával a gyakorlatban megvalósították. Kéri Nagy Béla 6 Az akkordbér a tőkés termelésben a munkabérnek az a formája, amelyben a munkás keresete az általa egy időegység alatt elkészített termékek mennyiségétől vagy a teljesített műveletek számától függ. 7 Réder Ferenc nyugdíjas, Pécs, Semmelweis u. 16. sz. alatti lakos visszaemlékezése az édesapjától (a képen „Édesapám" felirattal az előtérben látható) hallottak alapján.