Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 26 (1981) (Pécs, 1982)

Történettudomány - Cserdi András: A komlói kőbányászat 1940–1944 között

152 CSERDI ANDRÄS 4. Munkásmozgalom^ A vizsgált időszakban a kőbánya munkásságának sztrájkjáról, egyéb, mozgalmi tevékenységéről nincs tudomásunk. Néha előfordult, hogy a munkásság türelmetlen, nyugtalan volt, de mint az 1940. évi beszámoló is említette : „ ... látva a kőbánya értük hozott áldozatát...", nem vettek részt semmiféle megmozdulásban, s „ ... 1940. őszén környékünkön, — s az összes bányánál kitört sztrájkmozgalmak idején is példás fegyelmet és nyugalmat tanúsítottak". Az ilyen magatartás kialakításában nagy szerepe volt a kőbánya szociális tevékenységének. VIII. Pénzügyi helyzet 1939-ben a vállalat több évi munkájának a gyümölcsét a vagonhiány erősen megnyirbálta. Az adósságtól mentes bánya

39 1940. év végén 54 878,73 pengővel tartozott a Pécsi Takarékpénztárnak. A bánya évi nyeresége 52 389,71 pengő volt, az előző évinél kevesebb. 1941-ben 75 197 pengőre emelkedett a kőbánya tartozása. A bánya bruttó nyeresége is emelkedett, 85 362,44 pengőre. Az emelkedés oka a kőárak emelkedéséből adódott.

40 A kőbánya adósságai 1942-ben tovább emelkedtek.

41 A Pécsi Takarékpénztárnak már 83 504 pengővel tartozott, és a Takarékpénztárnál egy másik, a munkástelepítési folyószámlán pedig 59 694 pengő adóssága volt. A múzeumi ingatlan folyószámláján a kőbányának 140 477 pengő tartozása mutatkozott. Igaz, ez utóbbi kettő fedezve is volt, mivel a munkástelepbe 105 558 pengő 09 fillért ruházott be a kőbánya, a múzeumi ingatlan értéke (Pécs, Széchényi tér 12.) legalább kétszerese volt a vételárnak. 1943-ban az üzem tartozásai a következők voltak:« a) Az eredeti folyószámlán 71 586 pengő b) A munkástelepítés folyószámláján 50153 pengő c) A múzeumi ingatlan folyószámlán 127 477 pengő A kőbánya bruttó nyeresége 67 881,82 pengő volt 1942-ben, abban az évben, amelyikben a termelés és a szállítás is jelentősen csőként. Hogy mégis ilyen szintű nyeresége volt a kőbányának a termelési költségek emelkedésével egyidejűleg, annak okát ismét az emelkedő kőárakban látjuk. Az 1943. évi bruttó nyereség 234 000,70 pengő volt. 38 A kőbányaüzem levéltári anyagaiban található feljegyzések, valamint az 1940. évi igazgatói jelentés alapján. 39 Igazgatói jelentés az 1940. évről (kki.). 40 A Baranyavármegyei Horthy Miklós Segélyalap 1942. március 3-i ülésének jegyzőkönyve alapján. A vállalatba fektetett állótőke az 1940. év végén 910 905 pengő volt, a vállalat forgótőkéje 88 908 pengő. 1941-ben a beruházott vagyon értéke 953 001 pengőre nőtt, 1942-re 1 052 607 pengőre emelkedett. A későbbi évekről nincs adatunk. IX. Szociális helyzet E témakör az érdekességénél fogva is külön teret érdemel. Az itt említendő tények a korábban kifejtettekkel szoros kapcsolatban vannak; így a beruházások, a kőbánya dolgozói, a pénzügyi helyzet c. részekben kifejtettekkel. A kőbánya időszakunkban a korábbi évekhez hasonlóan pénzzel támogatott több intézményt. Pénzösszegeinek ilyen irányú felhasználását célszerű ismét két szempont szerint vizsgálni. 1. A Komlói Kőbányaüzem Komlón kívüli szociális tevékenysége. a) A Mohács-szigeti Mintagyümölcsös^ 1940-1944 között is támogatta Komló a Mohács-szigeti Mintagyümölcsöst. 1940-ben 4 170 pengőt adott a nyereségnélküli vállalkozás megsegítésére, valamint vett a gyümölcsösnek egy permetezőgépet 358,33 pengőért. Dortsák László intéző utazási költségei és tisztelet díja 222,6 pengőbe került a kőbányának. 1941-ben 500 pengő adománnyal segítette a gyümölcsöst, amelyik nem váltotta be a hozzáfűzött megyei reményeket. Az állandó sziszifuszi, mindig csak reményeket adó munkába fáradt bele a gazdaság vezetése, és a gyümölcsöst 1942. március 10-én bérbe adták a Mohácsi Kertmunkásképző Iskolának.

44 1941. első 10 hónapjában a gyümölcsös fenntartása 3 738,11 pengő ráfizetéssel járt. Ez lényegesen jobb volt az előző évek 8—9 000 pengős ráfizetéseinél. Ezt a pénzt is a kőbánya pénzéből fedezték. A jövőre nézve a kalkuláció a következő volt: 70 069 pengős kölcsön terhelte a gyümölcsöst, ennek évi kamata 2 200 pengő volt. 1 000 pengő volt a bérleti díj, így 1200 pengő különbözetet, illetve ennél valamivel többet kellett a kőbányának évente lefizetnie, hogy az adósság is csökkenjen. 1943-ban ismét leszögezték azt a nem új elvet, hogy legalább „ ... A gyümölcsös erős adósságának egy részét a kőbányaüzem nyereségéből fedezzük ..." 1943-ra azonban a kőbánya is nagyon eladóso41 A Baranyavármegyei Horthy Miklós Segélyalap 1943. március 19-i ülésének jegyzőkönyve alapján. 42 A Baranyavármegyei Horthy Miklós Segélyalap 1944. március 3-i ülésének jegyzőkönyve alapján. 43 Az egyes évek adományainak kimutatása alapján (kki.). 44 A 253 355./1942. II. 3. miniszteri számú jóváhagyás alapján. Komlói Múzeum.