Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 26 (1981) (Pécs, 1982)

Történettudomány - Cserdi András: A komlói kőbányászat 1940–1944 között

148 CSERDI ANDRÄS érintett — tényezők korlátozták, azonban a csökkenést leginkább meghatározó tényező az értékesítés problémája volt. Ezt igazolja az is, hogy amikor 1943-ban a megye 55 km út javítását és építését határozta el, és ennek megfelelően rendelt a kőbányától követ, a termelés megnövekedett. A megfelelő értékesítés, és így a termelés legfőbb gátja a vagonhiány volt. Az értékesítést a kőárak alakulása is nagyban befolyásolta, így érdemes megnézni a kőbánya árainak változását! Év

20 1940. 1941. 1942. 1943. Terméskő P/m

3 2,94 3,41 4,29 5,61 Zúzottkő P/m

3 5,34 6,12 6,82 8,42 Az 1944. évre nincs adatunk. Láthatjuk, hogy időszakunkra a kőárak emelkedése volt a jellemző. Mégis, azt kell mondanunk, hogy ezek az árak nem lehettek akadályai az értékesítésnek, mivel emelkedésük egyáltalán nem tartott lépést a kort jellemző áremelkedésekkel. A létfenntartási költségek közül az élelmezési költségek az 1940. évi 105,1%-ról 1944. novemberéig 228,5%-ra, ugyanezen idő alatt a ruházkodási költségek 147,4%-ról 458%-ra, a fűtés és világítás költségei pedig 141,7%-ról 236,4%ra növekedtek.

21 Az egyes évek szállításai a következőként alakultak: Év

22 Szállítás tonna vagon m

3 1940. 174 800 17 480 129 134,4 1941. 166 097 16 609 121 932 1942. 150 287 15 028 109 689 1943. 173 369 17 336 128 650 1944. 105 180 10 518 77 432 A szállítás tehát a már több tekintetben kiemelkedő 1943. évi mennyiségtől eltekintve csökkenő jellegű. Az 1940. évi szállítás az 1939. évihez viszonyítva 6,2%-kal csökkent, a termelés jelentősebben, 8,7%-kal. A termelés és szállítás csökkenése 1940ben egyértelműen a vagonhiányból következett, mivel ebben az évben több megrendelés futott be, mint 1939-ben. Ezt azonban a vagonhiány miatt nem tudták teljesíteni.

23 1941-ben a termelés az előző évihez viszonyítva 2,7%-kal csökkent; a szállítás csökkenése ebben az évben ezt már meghaladta. Ez 20 A Baranyavármegyei Horthy Miklós Segélyalap 1941-1943. évi már említett jegyzőkönyvei alapján. 21 Dr. Molnárfi Tibor: Áralakulás a két világháború között. Bp.: 1973. p.: 412. 22 Az 1940-1943. évi már ismertetett igazgatói jelentései, jegyzőkönyvei alapján. Az 1944. évi adat: BmL.: 45. IV. 17-i ülés. 23 A Komlói Kőbányaüzem 1940. évi igazgatói jelentése alapján. utóbbi 4,7%-kal csökkent. Okként a bányavezetőség ismét a vagonhiányt jelölte meg. Mint írták: „ ... megrendeléseink állandóan olyan tömegesen érkeztek, hogy az év második felében újabb megrendeléseket már nem is fogadtunk el...". A tárgyalt év végén már közel 80 000 tonna szállítási hátraléka volt a kőbányának.

24 1942-ben sem volt jobb a helyzet. A kőbánya 218 000 tonna megrendelést tartott nyilván, ebből a vagonhiány a már fentebb közölt mennyiséget tudta csak leszállítani.

25 Az üzem már ismertetett jellemzőinél láttuk, hogy a termelés és eladás csökkenését nem követte arányosan a villamosenergia, a hajtóanyag, a lokomotívok által megtett út csökkenése. Ennek is okát kapjuk! Mivel a kőanyagot nem tudták értékesíteni, így azt a helyszínen kellett tárolni, és ez néha-néha már nehézséget okozott. A kődepók állandó fel- és lerakása, átrakása újabb helyekre, növelte a rezsiköltségeket. Volt olyan kődepó, melyet 12-szer kellett az eladás előtt átrakni és más helyre szállítani.

26 1943-ban a termelés az előző évihez viszonyítva 0,57%-kal csökkent. Ez úgy adódott, hogy a hasznos termelés nőtt és a meddőtermelés csökkent. Az összességében 0,57%-os csökkenéssel szemben viszont az eladás 15,3%-kal nőtt 1942-höz viszonyítva. Az 1943. évben a kőbányaüzemhez 22 900 vagon megrendelés érkezett be, azonban a vagonhiány miatt ennek sem tudtak eleget tenni. Az 1944. évről ilyen összefoglaló jellegű adatunk nincs. 1944. szeptember 7-én az alispánnak egy jelentést készítettek a kőbányáról, ez tükrözi a korabeli helyzetet.

27 A problémák között ismét a vagonhiány szerepelt első helyen. Július elején jelentkezett, majd július 26-án teljes vagonhiány állt be. Ez augusztus 7—23. között némileg enyhült, majd attól kezdve tart ismét. Július 26-a és szeptember 4-e között 26 olyan nap volt, amikor egyáltalán nem volt szállítás. Ennek következménye, hogy a vállalat forgótőkéje elfogyott. 1944. szeptember 1én a szállítási hátraléka a kőbányának 8500 vagonnyi volt. A csilleparkot évek óta nem tudták a kellő mértékben javítani, illetve pótolni új csillékkel, igen sok volt a rossz csille. Egy esetleges szállítási lehetőséget a csillepark rossz állapota is könynyen meghiúsíthatott volna. Nézzük meg, hogy kikből tevődött össze az eredetileg Baranya vármegye kőszükséglete kielégítésére létrehozott kőbánya vevőköre ! 24 A Baranyavármegyei Horthy Miklós Segélyalap 1942. március 3-i ülése alapján (kki.). 25 A Baranyavármegyei Horthy Miklós Segélyalap 1943. március 19-i ülésének jegyzőkönyve alapján (kki.). 26 A már említett 1942. március 3-i ülés jegyzőkönyve alapján. 27 BmL.: 1944. szeptember 7-i jelentés alapján.