Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 26 (1981) (Pécs, 1982)

Történettudomány - Bezerédy György: Baranya községeinek pecsétkatasztere (IV. rész: Márok–Ózd)

128 BEZERÉDY GYÖZÖ A felirat díszponttal indul. A képmezőben: barokkos füles korsó, ebben három szál szirmos virág látható. 230. Nyárád (Nagynyárád) 22 mm-es átmérőjű kör. A körirat betűszalag nélkül szabadon íveli át a pecsétet: SIGI PAGI NYARAD Egy, illetve három ívelten befelé hajló búzakalász között lebegő ekevas. 1851. évi iraton látható. 231. Nyomja (Szederkény) a) 18X16 mm-es ellipszis. Alul két átkötött pálmaág közölt lebegő csoroszlya és ekevas. Az ekevas éle mellett 6 ágú csillag. Fent N, I betűk. 1770, 1775, 1783 és 1786-os keltezésű iratokon látható. b) 26 mm-es átmérőjű kör. A körirat a pecsétmező felsőrészében: NYOMJOER GEMEINDE A képmezőben szárán átkötött búzakalász és szőlőtő, 3 szőlőfürttel. Középütt lebegő ekevas és csoroszlya van. 1851. évi iraton látható. 232. Obánya 20X18 mm-es ellipszis. A patkó alakú, két végén enyhén keskenyedő betűszalagban: SIG : I — G -.OPONIA A pecsétmező alján harántcsíkozás jelzi a földet, középütt magasabb, két oldalt 1—1 kisebb fa, a kis fák fölött 1—1 hatágú csillag látszik. 1851. évi iraton található. 233. Ôcsârd a) 29 mm-es átmérőjű, szélén gyöngyözött kör. 3 mm-es betűszalagban a körirat: SIGILLUM 1.7.2.6. A pecsétkép aratást ábrázol. Középen két mélyen hajló alak gabonatáblában sarlóval arat, mögöttük a harmadik csípőre tett kézzel áll, baljában sarlót tart. Az aratók mögött a földön összekötözött kévék fekszenek. A negyedik alak az összekötözött kévéket szabályos rendbe helyezi. Az égen bárányfelhők, alatta hét darab madár száll — szinte zuhanórepülésszerűen a föld felé. b) 20 mm-es gyöngyözött kör. A pecsétmező alján szárán összefogott két pálmaág fölött hegyével felfelé fordított lebegő ekevas és csoroszlya. Az ekevas éle felett О:, a csoroszlya éle felett H. betűk. 1805-ös keltezésű iraton található. 234. Okorvölgy 22X19 mm-es ellipszisben a körirat szabadon, az ellipszis felső 2/3-ában látható: AIGER WIT A szóközökben díszpontokkal. A pecsétmező alján szárán átvetett két pálmaág felett, élével egymás felé, s hegyével felfelé fordított csoroszlya és ekevas között egy búzakalász a talajban. 1791. évi iraton található. 235. Olaszi (Olasz) a) 22X20 mm-es ellipszis. 3 mm-es betűszalagban : SIGILL COMUN OLLASZIENSIS A szöveg elején kis, feltehetően 6 ágú csillag. A képmezőben szárán átkötött stilizált pálmaág behajló végei között hegyével felfelé fordított lebegő ekevas látszik. Az ekevas hegye mellett jobbról és balról 1—1 * hatágú csillag. 1775-ös keltezésű iraton található. b) 26 mm-es, szélén füzéres kör. A felirat szabadon : OLASZ PETSAT —715 (?) A két szót 1—1 csillag és 9 helykitöltő pont választja el. A képmezőben hegyével felfelé állított lebegő ekevas és átkötött kéve látszik. Az ekevas mellett díszpont. 1806-os keltezésű iraton látható. 236. Old 26 mm-es átmérőjű kör, 3 mm-es betűszalagban: OYTO A képmezőben karózott szőlőtő látszik 4 fürt szőlővel. A pecsét XVIII. századi. 1767 előtt ugyanis a falu neve: Uyto, Ujto, Uito, Uyto volt. Pesty Frigyes szerint Ujtót Ojtónak használták. A falu nevének változása az 1554-es török defterektől nyomon kísérnető. Ekkor Ujto néven szerepel. Szerepel azonban Od (Old) falu is. Tulajdonképp tehát két faluról van szó. Amikor a török betört e területre, a lakosság a védtelen Od faluból Ujtóba menekült. A Dráva árterében, tavak, holtágak, s a kanyargós folyó között meghúzódó falu biztonságban élte életét évszázadokon át, egészen a XVIII. századig. A nyugalmasabb idők beálltával azonban az egészségtelen mocsarak közül a lakosság visszatelepült a termőföldekhez közeli régi faluba, melynek neve valószínűleg már csak az emlékezetben élt. A falu neve ettől kezdve OLD. Ujtó elnéptelenedett — helynévként azonban ma is használatos Ujtó puszta és Ujtó dűlő elnevezésben. Az új helyre települt falu