Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 25 (1980) (Pécs, 1981)

Művészettörténet - Sarkadi Eszter: Gondolatok a „Nyolcak” művészcsoport tudománytörténeti értékeléséhez

GONDOLATOK A „NYOLCAK" MŰVÉSZCSOPORT TUDOMÁNYTÖRTÉNETI ÉRTÉKELÉSÉHEZ SARKADI ESZTER 1909-ben megalakult Budapesten Ady és a Nyugat irodalmi körének, Bartók zenéjének méltó képzőművészeti társaként egy művészcsoport. Ady Endre 1909-ben valószínűleg őket üdvözölte „A Ma kiebrudaltjai" című versében: „Homlokukon ábrája a Jövőnek, - Sokszor ők maguk sem akarják - S mégis csak összeverődnek. - Ősök ők a Jelenben, valahányan - S majd valamikor lesznek élők - Újféle emberfajtákban. - Nézik egymást gyűlölve és szeretve, - Muszáj, hogy egymást megtalálják: - Rájuk van a Jövő vetve. - Jönnek, élnek és talán meg se halnak: - Kiebrudaltjai a Mának — S apjai a diadalnak."

1 A Nyolcak csoportos kiállításai A kezdetben „Keresők", majd „Nyolcak" elnevezésű csoport tagjai (Berény Róbert, Czigány Dezső, Czóbel Béla, Máriíy Ödön, Orbán Dezső, Pór Bertalan, Tihanyi Lajos) Kernstok Károly vezetésével a „MIÉNK"-bői váltak ki, hogy az impresszionizmus követőivel szembefordulva, tőlük elkülönülve hirdessék új művészeti törekvéseiket. 1909 decemberében állítottak ki először közösen „Új képek" címmel a Könyves Kálmán Szalonban, majd 1911-ben és 1912ben „Nyolcak" név alatt a Nemzeti Szalonban. Ezután a csoport felbomlott, tagjai együttesen és saját szervezésben több kiállításon már sem itthon, sem külföldön nem szerepeltek. Közel fél évszázad elteltével, 1961-ben láthatta újra a magyar közönség csoportkiállításon a Nyolcak grafikai munkásságát a Magyar Nemzeti Galéria rendezésében, majd 1965-ben Székesfehérvárott festményeik is bemutatásra kerültek. 1947-ben Mezőkövesd adott otthont a Nyolcak festészetét bemutató kisebb kiállításnak. Újabb öt esztendő után a Janus Pannonius Múzeum (Pécs) a Magyar Nemzeti Galériával karöltve szervezte meg a Nyolcak és Aktivisták gyűjteményes kiállítását, melyet 1979-ben a franciaországi St. Etienne-ben, 1980-81-ben Londonban, Rómában, Genovában, Párizsban és Budapesten szerepeltettek. Ady Endre összes versei, Athenaeum, é. n. 298. p. A kritikai irodalom időrendi áttekintése Az egykorú kritikák tanúsága szerint a Nyolcak fellépése széleskörű sajtóvisszhangot keltett.

2 A napilapok, hetilapok cikkeinek javarésze azonban elutasító, gúnyt, döbbenetet fejez ki. Szenzációhajhászást, feltűnési mániát, perverzitást véltek felfedezni a képekben. Értetlenül álltak a zöldhajú figurák és vörös hegyek láttán, s a valósághűséget kérték számon a kiállító művészektől. Kevesen voltak, akik felismerték a Nyolcak korszakváltó szerepét. Bölöni György, Fülep Lajos, Lukács György, Feleky Géza kezdettől fogva az új művészet mellé álltak s elemző, értő cikkeikkel védelmezték a Nyolcak képviselte új festészetet.

3 A korabeli „szakmai" közönség maradi szemlélete nem ismerte fel, hogy a Nyolcak festészetükben valójában a klasszikus, naturalista hagyományokat ötvözték az európai avantgárdé eredményeivel, melynek híre már mintegy tíz esztendővel korábban eljutott Magyarországra. A nyugati avantgarde-hoz viszonyítva időben a Nyolcak fellépése még későinek is mondható. Heuesy Iván így vélekedett 1919-ben e jelenségről: „Hozzánk minden egy kicsit késve érkezik el... Mintegy hét-nyolc évvel ezelőtt, amikor odakünn már régen a futurizmus és a kubizmus kérdése volt a probléma, nálunk a 'Nyolcakat' is alig tudták elfogadni. Pedig a 'Nyolcak' túlnyomó részt csak Cézanne-t követő posztimpresszionisták voltak."

4 A Tanácsköztársaság bukása és az első világháborút követő hazai politikai légkör nyomására a forradalmi avantgárdé művészet képviselőinek nagy része emigrációba, vagy hallgatásba kényszerült. A két világháború között megjelent, a magyar művészet történetét tárgyaló könyvek nem is tettek említést a XX. század első tizenöt esztendejének haiadó művészeti törekvéseiről. Nagybányánál befejezték a történetírást. így tehát Lyka Károly, Divald Kornél, 2 Passuth Krisztina: A Nyolcak festészete с könyvének függelékében ismerteti a csoport kiállításainak egykorú sajtó visszhang ját. 3 V. ö. 2. sz. jegyzet! 4 Hevesy Iván: Az új művészetért. — Gondolat, 1978. 43—44. p. A Janus Pannonius Múzeum Evkönyve (1980) 25: 337—349. Pécs (Hungária), 1981.