Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 25 (1980) (Pécs, 1981)

Történettudomány - Cserdi András: A komlói kőbányászat 1934–1939 között

210 CSERDI ANDRÄS javasolta, hogy napi 8 csille után 0,45 pengőt kapjon a szakmunkás csillénként. Véleménye szerint így elérhető a napi 5 pengős kereset. Mivel Szeép elmondott javaslata csak a szakmunkásokra vonatkozott, nyilvánvaló, hogy az egyéb munkásrétegek fizetését is emelni kellett. Erre olyan javaslat születik, hogy a nem szakmunkások napi bérét emeljék fel 5%-kal. A lakásépítéssel kapcsolatban a püspöki uradalommal kezdett tárgyalásokat a kőbánya házhelyek vásárlásának céljából. A béremelési javaslatot a Baranya vármegyei Segélyalap 1939. október 4-én fogadta el. A tervezetet nagyjából jóváhagyták, bizonyos változtatásokat hajtottak azonban rajta végre, így pl. a szakmányosok régi bérük meghagyása mellett csillénként 0,005 pengő pótlékot kaptak. VIII. Pénzügyi helyzet

60 A Komlói Kőbányaüzem pénzügyi helyzete a vizsgált időszakban javuló tendenciájú. A kőbánya 1928/ 29-ben vett fel hatalmas összegeket az 1929. évi beruházásai megvalósítására. A legmagasabb tartozása a kőbányának 1930. januárjában volt, amikor 621 250,81 pengővel tartozott a kőbánya hitelezőinek. A bányaüzem az adósságát az 1930. évtől kezdődően folyamatosan törlesztette, így az 1934. év végére már „csak" 299 725,85 pengő volt a tartozása. 1935. végére az adóssága 226 771,97 pengőre csökkent a kamatokkal együtt, a válságot még erősen érző országban a kőbánya az 1935. év során 94 329,02 pengőnyi tartozását törlesztette le. A még meglevő adóssága a következőképpen oszlott meg :

61 1. Baranya vármegye háztartási alapjának 60 000 P 2. Baranya vármegye villamosítási alapjának 57 000 P 3. A Pécsi Takarékpénztárnak 100 000 P 4. Czukor Sándornak 771,97 P Az 1935. évi bruttó nyeresége a kőbányának 91 216 pengő volt, ez a beruházott vagyon 15%-os hozadékának felelt meg. A csökkenő tartozás, a kő iránti kereslet, és a kő megléte elősegítette az amortizációs kulcs növelését. így 1935. év végén a gépeknél 14-16%-ra, berendezéseknél, felszereléseknél 15-16%-ra emelték fel a leírási kulcsot. 1936. végére a vállalat adóssága 136 000 pengőre csökkent, a törlesztett összeg a kamatokkal együtt 99 154,44 pengőt tett ki. Ekkor a bánya meglevő adóssága a következőként oszlott meg: 60 Az egyes évek üzemi beszámolói alapján. 61 Folyószámlakivonat az adósságokról, illetve tartozásokról az 1935. december 31-i állapotok szerint. 1. Baranya vármegye háztartási alapjának 44 000 P 2. Baranya vármegye villamosítási alapjának 57 000 P 3. A Pécsi Takarékpénztárnak 65 000 P Az 1936. év bruttó nyeresége 109 616 pengő 74 fillér volt. A beruházott vagyon ellentétele az értékcsökkenési alap 443 813 pengő 98 fillérre növekedett. Az 1936. évi leírás 86 175 pengő volt. A beruházott vagyon 70%-át leírták 1936-ra. A leírási kulcs tovább emelkedett, a gépeknél 18%, a berendezéseknél 19% lett, az épületeknél a korábbi 4%-ról 6%-ra emelkedett. 1936-ban az üzemi beruházások jelentős részét már a forgótőkéből valósították meg. Az 1937. év végére a vállalat adóssága 77 945 pengőre csökkent, a törlesztés a kamatokkal együtt 62 797,08 pengőt tett ki. A kölcsönök 90%-át tehát az 1937. év végéig visszafizették. A már ismertetett 94 629,05 pengőt kitevő beruházásra a pénzösszegeket a vállalati forgótőkéből vonták el. A törlesztés és beruházás ilyen formájának az értékét emeli, hogy azt az üzemanyag jelentős drágulásával, valamint a munkabérek 12%-os emelésével párhuzamosan hajtották végre. Az 1937. év a pénzügyi elszámolás módjában is változást eredményezett. Az előző évi beruházásoknak csak egy részét fedezték az „üzemi költségek" számlán, a többit a „beruházott vagyon" számlájára könyvelték el. 1937-ben azonban az összes beruházási természetű költségeket az „üzemi anyag" illetve „üzemi költség" számláján számolták el, így: a beruházott vagyon tételei nem emelkedtek, pl. a beruházott vagyon 1936-ban 617 181,44 pengő volt, és ez az összeg 1937-ben egy fillérrel sem növekedett. A beruházások ilyen megvalósításának a módja a rentábilis gazdálkodásból fakadó tőkeerősségnek a jelei közé tartoznak. A „gépberendezések" с számlán 1937-ben 33 139 pengő értékű leírást hajtottak végre, ezzel a számla eredeti értékének 98%-át leírták. Az 1937. évi nyereség összege a 80 000 pengőt meghaladta. Az 1938. év fontos állomás az üzem életében. A Komlói Kőbányaüzemnek nincsen adóssága, teljes egészében visszafizette a felvett kölcsönt. Az 1938. évről szóló igazgatói jelentés a tényt a következőkkel egészítette ki : „ . . hozzáfoghat (a kőbányaüzem - Cs. A.) a Horthy Segélyalap alapító levelében lefektetett nemes és országos viszonylatban egyedülálló nemes tevékenységéhez Mi ez a nemes terv? A jelentés így folytatja „ ... fontos közszükségleti anyag termelése mellett kifejezetten az legyen a célja (az üzemnek - Cs. A.), hogy a munkanélküliség ellen küzdve, évenkénti tiszta nyereségét teljes szuverain joggal, szociális, közjóléti, közegészségügyi s kulturális célokra fordítsa ...".