Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 25 (1980) (Pécs, 1981)

Történettudomány - Cserdi András: A komlói kőbányászat 1934–1939 között

208 CSERDI ANDRÁS A szakmunkások száma januárban 90, áprilisban 96, júliusban 89, októberben 103 volt. Iparost januárban 21-et, áprilisban 28-at, júliusban 30-at, októberben 35-öt foglalkoztatott a bánya. Napszámos januárban 56, áprilisban 74, júliusban 83, októberben 89 fő dolgozott. Az ifjúmunkások száma - még akkor is ha a statisztikában ide számolták a gyermekmunkásokat -, jelentősen emelkedett. Januárban 18, áprilisban 20, júliusban 22, októberben 17 volt a számuk. Az összes munkások száma januárban 185, áprilisban 218, júliusban 224, októberben 244 fő volt. A női munkaerőt is nagyobb mértékben veszi igénybe a bánya, mint korábban, bár számuk jelentéktelen, mégis immár egész évben foglalkoztat egy női munkást, októberben pedig kettőt. A legmagasabb létszáma a bányának 1939-ben májusban volt, amikor 293 férfi és egy női munkása volt. A vizsgált időszakban ebben az évben a legmagasabb az átlagos létszám, 248 férfi és 2 nő, azaz 250 fő. 2. Munkaidő^: A kőbányában a vizsgált években január elejétől december végéig lényegében a folyamatos üzemmenet volt. 1934-ben 289 napon, 1935ben 286 napon, 1936-ban 292 napon, 1937-ben és 1938-ban 291 napon, 1939-ben pedig 294 napon át folyt termelés. A kieső napok a következők voltak: évenként 52-53 vasárnap, 13-16 ünnepnap, valamint 3-8 nap esőzés miatt. 1935-ben a leghosszabb munkaszünet december 20-31-e között volt, a munkát pedig csak 1936. január 2-án kezdték meg. 1936-ban esőzés miatt ismét 8 nap munkaszünet volt, és ez is december 20-31-e között. 1937-ben december 19-31-e között 9 napon át szünetelt a munka, a hivatalos indoklás szerint megint esőzés miatt. 1938-ban 6 nap, 1939-ben pedig már csak 3 napos esőzési szünet volt. Nézzük meg az egyes évek munkanapjainak számát és azok megoszlását az egyes munkáskategóriák között ! Ebből Év Összes munkanap « .s N S s 2 II 2 2 g t/i U 'Sa KB Сч ИЗ 1934. 44 449 22 441 831 5639 13194 1935. 50 442 25143 1242 5468 18 571 1936. 49 831 24 229 1337 5751 18 556 1937. 47 870 21023 1297 5474 20 076 1938. 54 858 23 635 1049 7190 23 004 1939. 67 738 28 225 — 8959 30 554 A felsoroltakon kívül még 2344 munkanap jutott 1934-ben tanoncokra is, ezekről ennél bővebbet és többet azonban nem tudunk. 56 A megfelelő évek statisztikai kérdőíveinek házi példányai alapján. 1934-1939. évek viszonylatában az összes munkanapok száma bár hullámzó, mégis emelkedő tendenciát mutat. 1939-ben az összes munkanapok száma 65%-kal magasabb az 1934. évinél. Az előmunkásokra jutó munkanapok száma emelkedik, majd süllyed. A szakmunkások által teljesített munkanapok száma 1935-1937. évek viszonylatában jelentősen süllyed, majd 1939-ig igen jelentősen emelkedik, még akkor is, ha az esetleges előmunkások munkanapjait is itt tüntették fel. Emelkedett az iparosmunkásokra jutó munkanapok száma is, és emelkedett az összes között a legjelentősebb mértékben a napszámosokra (és fiatalkorúakra) jutó munkanapok száma. Ezen utóbbi kategóriába tartozók 1939-re kétszer annyi munkanapot teljesítettek, mint 1934-ben, sőt annál még valamivel többet is. A növekvő termelés növekvő mennyiségű munkanapot igényelt, érthetően, ezt a kőbánya a legolcsóbb munkásréteg létszámának növelésével igyekezett megoldani. A munkanapok száma télen-nyáron hetente egyaránt 6-6 nap. Eltérés a munkaidő hosszában jelentkezett. 1934 nyarán 10 órát, telén pedig 8 órát dolgoztak a munkások. 1935 telén továbbra is 8 óra volt a munkaidő, nyáron viszont 11 órára emelkedett. 1936-ban, 1937-ben visszatértek az 1934-ben alkalmazott munkaidőhöz, 1938-ban pedig a téli 8 órás munkanap mellett nyáron 13 óra lett a munkaidő. 1939-ben ismét az 1934. évi rendszer szerint dolgozott a kőbánya. 3. Munkabérek^ : A munkabérek évenként, évszakonként, munkáskategóriákként változtak. 1934-ben az előmunkások átlagosan 4,80 pengőt kerestek. A szakmunkások januárban 3,15 pengőt, júliusban átlagosan 3,20-at, októberben 3,15 pengőt kerestek naponta. A napszámosok januárban napi 2,56 pengőt, áprilisban 2,66-ot, júliusban 2,80-at, októberben ugyancsak 2,80-at kaptak. A fiatalkorú munkások az előzőekben felsorolt hónapokban 1,08 pengőt kaptak, kivéve július, mikor 1,42 pengő volt a napi keresetük. 1935-ben az előmunkások keresete naponta 4,60 volt, illetve 4,48 pengő, az elsőt januárban, a másodikat a vizsgált többi hónapban kapták. A szakmunkások januárban 2,78 pengőt, áprilisban 3,55 pengőt, júliusban 3,69 pengőt, októberben 3,29 pengőt kaptak. Az iparosok fizetése a következőként alakult: januárban 2,64, áprilisban 3,40, júliusban 3,33, októberben 3,15 pengő. A napszámosok januárban naponta átlag 2,43 pengőt, áprilisban 2,97 pengőt, júliusban 3,38 pengőt, októberben 2,69 pengőt kerestek. A fiatalkorúak napi keresete januárban 0,97 pengő, áprilisban 1,19 pengő, júliusban 1,76, októberben 1,42 pengő volt. A gyermekmunkások áprilisban 1,20 pengőt, júliusban 1,44 pengőt, októberben 1,23 pengőt kerestek napi átlagban. 37 A megfelelő évek statisztikai kérdőívei alapján.