Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 25 (1980) (Pécs, 1981)

Történettudomány - Cserdi András: A komlói kőbányászat 1934–1939 között

A KOMLÓI KŐBÁNYÁSZAT 1934—1939 KÖZÖTT 205 a bizottság tagja, a bizottság jegyzője dr. Bari Ist­ván vármegyei aljegyző lett.) A kőbánya tisztviselői közül 1934-ben 3 középis­kolai végzettséggel rendelkezett, közülük kettő férfi volt, egy pedig nő, ezen utóbbi fizetése 120 P/hó. Egyéb végzettségű tisztviselő 1 férfi volt, a 3 férfi fizetése együttesen havonta 480 pengőt tett ki. 3 művezető beosztású dolgozója volt a kőbányá­nak, mindhárom férfi. Közülük kereskesdelmi kö­zépiskolát végzett 2 fő, egyéb végzettségű egy fő volt. 1935-ben a tisztviselők száma egy középiskolát végzett férfival gyarapodott, a 4 férfi havi fizetése 708 pengő 58 fillér volt. A vizsgált időszakban volt egy női tisztviselője is a kőbányának, aki 130 pen­gő 15 filléres havi fizetést kapott. A művezetők szá­ma ekkor 1 fő, fizetése 205 pengő. 1936-ban az adatok között művezető nem szere­pel már, a tisztviselők száma viszont 8 fő lett. Kö­zülük az egyik férfi műegyetemi, a másik ipari szak­iskolai végzettségű, kettőjük havidíja 435,25 pengő, volt továbbá 4 középisgolát végzett férfi 468,87 pen­gős havi összkeresettel, és két, középiskolát végzett nő, együttes fizetésük 250,45 pengő. 1937-re a létszám nem változik, de ismét külön mutatják ki a tisztviselőket, és külön a művezető­ket. A tisztviselők száma 7, a műegyetemi végzett­ségű férfi havi fizetése 250 pengő, Szeép fizetése fe­lénél kevesebb. Az egy fő művezető havi fizetése 200 pengő. 1938-ban emelkedett a tisztviselők száma. A mű­egyetemi végzettségű férfi keresete havi 280 pen­gőre növekedett, az 5 középiskolai végzettségű fér­fié 874 pengő havonta összesen, a két, középiskolát végzett nő pedig együtt 270 pengő fizetést kapott. Az ipari szakiskolát végzett férfi fizetése is emelke­dett valamit, fizetése 1938-ban 215 P/hó. 1939-ben a tisztviselők és művezetők száma nem változott, csak bérük emelkedett. A műegyetemi végzettségű férfi havidíja 400 pengő lett, az 5, kö­zépiskolát végzett férfi együttes bére havi 1104 pen­gő, a két, középiskolát végzett nő pedig 328 pengőt kapott havonta. Az egy ipari szakiskolát végzett fér­fi fizetése havi 264 pengőre emelkedett. Az összesített fizetési adatok mellett ismerjük né­hány esetben az egyéni fizetéseket is. A Horthy Se­gélyalap a havidíjasok fizetését 1936. január 1-től előző fizetésükhöz képest felemelte, s a felemelt fi­zetések összege a fizetési jegyzékből ismert. Eszerint Súly Antal bányamester havi fizetése 217,04 pengő. Gasser Gyula főgépész (művezető) fizetése 185,25 pengő volt havonta. Rankl Lajos felvigyázó, az üzem régi alkalmazottja 173,42 pengőt, az egyik gépírónő 130,15 pengőt, Sárkövi Dezső gépész pe­dig 107,33 pengőt keresett. Az előbb ismertetett fizetési felsorolásból kitűnt az is, hogy új bányamestere van a kőbányának. Súly Antal. Mi történt Varga Józseffel? A kőbánya valamikori tulajdonosa, amikor elad­ta a bányát a vármegyének, a vételáron felül kikö­tötte azt is, hogy őt 20 évig bányamesterként alkal­mazzák. 50 Mint láttuk ez meg is történt. Jövedelmét fokozandó, kocsmát nyitott a kőbánya mellett, hol végül is korlátlan italmérési jogot kapott, mint kér­te ő, az arra haladó kirándulókat kiszolgálni. Kocs­májának neve: „Kiránduló a Józsi bácsihoz" lett. A kocsmában a munkásoknak hitelbe adott inni, s fizetéskor a munkások első útja hozzá vezetett, tör­leszteni az adósságokat, vagyis Varga a falusi kocs­máros szerepét játszotta a kőbánya életében. Jelle­me és szerepe miatt állandó volt a feszültség közte és az üzem vezetője között, ki azt akarta elérni, hogy Varga kőbányai munkásoknak szeszt ne ad­hasson el. A feszültséget végül a vármegye oldotta fel, megegyeztek Vargával, hogy hagyja el a kőbá­nyát. A végkielégítést tartalmazó szerződés Varga és a kőbánya között 1934. május 22-én jött létre. A szer­ződésben leszögezték, hogy ezzel az új szerződéssel a régi hatályát vesztette. Varga kapott 3000 pengő végkielégítést 8 napon belül, valamint a júniusi és júliusi bérét esedékességekor. A kőbánya megvette Vargától a 9518. sz. ingatlanát, ill. az azon levő kocsmáját, annak minden tartozékával. Ezért Var­ga 12 000 pengőt kapott, három részletben, 6000 pengőt május 19-ig, 3000 pengőt a következő év, 1935. május 19-ig, és az utolsó 3000 pengőt 1936. május 19-ig. A kocsma épületében volt Vargának egy szoba­kanyhás lakása is, azt 1934. július 15-ig köteles volt elhagyni. (A kiürült kocsmát lakássá alakították át, ahol 3 kőbányai dolgozó kapott fedelet a feje fölé családjával, majd 1979-ben újabb átalakítás után orvosi rendelő lett.) 1939-ben szabályozták a kőbányai tisztviselők il­letményét. 51 A szabályok egyúttal előírták a tisztvi­selőkre vonatkozó fontosabb normákat is. Eszerint az üzem vezetőjének, mérnökének a fize­tése külön megállapodás tárgya a megyével. A tisz­viselők, és az ilyen munkakörű alkalmazottak végle­gesítéséhez legalább két év letöltött szolgálati idő kellett. Ennél kevesebb idővel csak ideiglenes alkal­mazott lehetett a dolgozó a kőbányánál. Két év le­telte után, ha alkalmasnak mutatkozott a rábízott feladat ellátására, magaviselete ellen kifogás nem merült fel, véglegesíthették, de ezt a jogot a bánya fenntartotta magának. A tisztviselők fizetésére az ál­lami fizetési osztályok nyújtottak némi irányelveket, „ ... azonban a kőbányaüzem speciális helyzete, az illető tisztviselők szolgálati körülményei, stb. bizo­nyos eltéréseket, módosulásokat követelnek A tisztviselők ezek figyelembe vételével a fizetési 50 Az 1928. március 23-án jóváhagyott szerződés alap­ján. 51 Ideiglenes tájékoztató a Komlói Kőbányaüzem tisztviselőinek illetménye rendezésével kapcsolatban.

Next

/
Thumbnails
Contents