Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 25 (1980) (Pécs, 1981)

Történettudomány - Cserdi András: A komlói kőbányászat 1934–1939 között

A KOMLÓI KŐBÁNYÁSZAT 1934—1939 KÖZÖTT 201 terméskő 6888 m

3

, ami 2,50 P/m

3 értékben 17 220 P kőpor 6538 m

3

, ami 0,20 P/m

3 értékben 1 307 P hengerlési zúzalék 1029 m

3

, ami 4 P/m

3 értékben 4 116 P fenntartási zúzalék 22 m

3

, ami 4 P/m

3 értékben 88 P fenntartási kavics 1721 m

3

, ami 4 P/m

3 értékben 6 884 P hengerlési kavics 1820 m

3

, ami 4 P/m

3 értékben 7 280 P Az eddig felsorolt kőfélék értéke 36 895 pengő, nem kis összeg. Ehhez járult még raktári maradványként I. a. osztályú kiskockakőből 5903 m

3

, II. a. osztályú kiskockakőből 590 m

3

, kötőkőből 1603 m

3

, ezek értékét, árát azonban nem ismerjük. Az 1935. évi elszállított mennyiség az előző évihez képest növekedett. Terméskőből és zúzottkőből összesen 86 052 m

3 kőanyagot szállítottak el a megrendelőkhöz

36 a bányából. A M. Kir. Államépítészeti Hivatal Pécsről összesen 28 298 m

3 követ, az összes kőanyag 32%-át rendelte meg, valamivel kevesebbet az előző évinél a %-os arány szerint. Somogy vármegyébe az Államépítészeti Hivatal 22 842 m

3-t rendelt meg 1935-ben, az összes megrendelés 25%-át, százalékos értékben valamivel kevesebbet az előző évinél. A Szekszárdi Államépítészeti Hivatal megbízásából 9284 m

3 követ, a Bajai Államépítészeti Hivatal megbízásából pedig 7899 m

3 követ juttatott el a komlói kőbánya a megrendelők által megadott helyre. A Kaposvári Mérnöki Hivatal 303 m

3 követ, a Szekszárdi Polgármesteri Hivatal 943 m

3 követ, a Komlói M. Kir. Kőszénbányahivatal 1419 m

3 követ rendelt meg. A magánmegrendelők között találkozunk ismét Schlézinger A. és I. nevével, ők kaposváriak, Budapestről König, Rajmár és Stein vállalkozókkal, kik elég jelentős mennyiségű követ, 1697 m

3-t vásároltak. Komló falu lakossága 868 m

3 követ vett meg 1935-ben különféle építkezései lebonyolításához. Fábián Mátyás szekszárdi vállalkozó 2463 m

3-es megrendelése a jelentősebbek közé tartozott. Justh Kornél, a kőbánya régi vásárlója, budapesti vállalkozó. 2363 m

3 követ vett meg.

37 Az elszállított kőanyagok jegyzéke 57 címet megrendelőt - mutat ki 1935-ben, mi csak párat emeltünk ki közülük. A megrendelések legtöbbje hengerlési kavicsra vonatkozott, ebből 35 430 tonnát szállítottak el, fenntartási kavicsból 27 713 tonnát, útalapkőből 26 987 tonnát, fenntartási zúzalékból 15 010 tonnát, a többi termékféleségből külön-külön 10 000 tonna alatti mennyiséget szállítottak. Látható az adatokból,

38 hogy a zúzalékfélék iránt volt jelentős a kereslet. Érdekes a termelési és szállítási számok összevetése is. A legtöbb követ, 15 745 csillét, májusban termelte a kőbánya, 15 490 csillét júliusban, júniusban 12 260 csillét, augusztusban 12 252 csillét, szeptemberben 12 065 csillét, áprilisban pedig 11493 csillét. A többi hónapok termelése 2512 csille (december) és 8750 csille (március) között mozgott. A termelés emelkedése tehát március végétől szeptemberig történt meg.

39 A legnagyobb szállítások is erre az időre estek. A szállításokat a kimutatás tonnában adja meg, így sajnos közvetlen összevetésre nem kínálkozik lehetőség. Júniusban szállította el a kőbánya a legtöbb követ, 16 640 tonnát, májusban 15 580 tonnát, júliusban 14187 tonnát, augusztusban 11 750 tonnát, szeptemberben 11 105 tonnát, áprilisban pedig 10 376 tonnát. A többi hónapok szállítása 2376 tonna (december) és 9151 tonna (október) között mozgott. 1935-ben is maradt raktáron kőanyag, azonban kevesebb mint 1934-ben. Zúzottkőből raktáron maradt 4523 m

3

, terméskőből raktári készlete nem maradt a bányának. Félkockakőből 2731 darab, kiskockakőből 309 m

3 maradt raktáron. Az el nem adott anyag összértékét sajnos nem ismerjük.

40 1936-ban nemcsak a termelés, de a szállítás is túlhaladta az 1935. évit, tehát tovább növekedett, összesen 87 898 m

3 kőanyagot szállítottak el, az előző évi 11 717 vagonnal szemben 11 950 vagonnyit. Baranya vármegye az összes szállítás 32%-át fogadta; az előző évihez képest abszolút értékben valamivel többet. Egyéb városok és hatóságok a kőanyag 40%-át vették meg. Magánmegrendelőké lett a kőanyag 28%-a 1936-ban. A M. Kir. Államépítészeti Hivatal Pécsről 28 879 m

3 követ rendelt meg, a MÁV üzemvezetősége ugyancsak Pécsről 1631 m

3 követ kapott, Pécs város Mérnöki Hivatalának 477 m

3-t szállítottak. A M. Kir. Államépítészeti Hivatal Kaposvárról 15 218 m

3-t rendelt meg, jóval kevesebbet mint az előző évben. A M. Kir. Államépítészeti Hivatal Szekszárdról 9875 m

3-t rendelt meg, az előző évinél többet. A Bajai Államépítészeti Hivatal 9266 m

3-t, az előző évinél szintén többet rendelt meg. Az államépítészeti hivatalok közül tehát csak a somogyi rendelt meg kevesebbet az előző évben rendelt mennyiségnél. A városi, községi megrendelők között találjuk Szeged Mérnöki Hivatalát 921 m

3-es megrendeléssel, Szekszárd Mérnöki Hivatalát 44 m

3-es megrendeléssel. Komló község elöljárósága 126 m

3 követ, míg a szénbánya 1208 m

3 követ kapott. 1935-ben is szerepelt már a megrendelők között a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt., és szerepelt 1936-ban is, mikor 101 m

3 kőanyagot kapott. Valószínűleg valameAz elszállított kőanyagok jegyzéke alapján. Kimutatás a termelés és szállítás havi alakulásáról. Az 1935. évi statisztikai kérdőív alapján. Kimutatás az 1938-ban elszállított kőanyagokról. Az 1935. évi statisztikai kérdőív alapján.