Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 25 (1980) (Pécs, 1981)

Történettudomány - Cserdi András: A komlói kőbányászat 1934–1939 között

A KOMLÓI KŐBÁNYÁSZAT 1934—1939 KÖZÖTT CSERDI ANDRÁS A Komlói Kőbányaüzem 1933-ban túljutott a válság mélypontján

1

. Az üzem vezetősége is hasonlóan értékelte az 1933. évet, mikor Szeép Zoltán

2 olyan értelmű jelentést tett, hogy az 1933. év „... üzemünknél a fellendülés, sőt a kedvező gazdálkodás eredményeit hozta meg . . .". Az 1933. évet a gazdasági világválság utolsó éveként jegyezzük, bár a válság megszűnése nem egyértelműen esett a jelzett évre, el is húzódott a gazdasági élet némely területén. Mint azt az előzőekben igyekeztünk kimutatni, a gazdasági válság a Komlói Kőbányaüzemet bár érintette (annak mélypontja 1932-ben volt), mégis egész sor fontos beruházás valósult meg a válság éveiben. Az 1929-es nagy átszervezés, vagy az 1933. évi üzemi jelentésből kiragadott fentebb idézett mondat is bizonyítja: a komlói kőbánya a válság alatt is fejlődött, gépesítésével párhuzamosan adósságait is törlesztette. A következőkben a komlói andezitbánya válságot követő történetét kíséreljük meg felvázolni

3

! I. Gépesítés - beruházás A tárgyalandó időszakban is szükség volt a kőbánya gépeinek korszerűsítésére. Ezt kettős cél sürgette. Részint, egyre inkább erősödött a magyar1 Jelen dolgozat folytatása, része a Komlói Kőbányaüzem történetének. Előzményei: Cserdi András: A komlói kőbányászat kezdete. Janus Pannonius Múzeum Évkönyve XXII. — 1977. Cserdi András: A komlói kőbányászat 1929-ben. Janus Pannonius Múzeum Évkönyve XXIII. — 1978. Cserdi András: A komlói kőbányászat 1930—1933 között. Janus Pannonius Múzeum Évkönyve XXIV. — 1979. 2 Jelen sorok írásakor szereztünk tudomást Szeép Zoltán volt kőbányaigazgató haláláról. Szeép Zoltán életéről (1897. október 4. Megyefa — 1979. augusztus 12. Szombathely) más alkalommal szeretnénk röviden megemlékezni. 3 A kőbánya jelen időszakáról a Baranya megyei Levéltárban értékes mennyiségű forrásanyag nem állt rendelkezésre. A források, melynek alapján a jelen dolgozat elkészült, a kőbánya levéltárából valók. A kőbányánál ezek az iratok évenként vannak csomókba kötve —- nem kizárólagosan és teljesen —, a csomókon belül pedig jelzet nélkül, sok esetben dátum és aláírás nélkül találhatók. Hogy ezekhez az iratokhoz hozzáországi kőpiacot uraló kartell, és ezzel együtt a kartellosítási törekvés is. Ilyen harcot vívott már a kőbánya a Nagyharsányi Kőbánya Rt-vel, vagy a gróf Teleki által „szervezett" kőbányával. Ezek azonban nem voltak egyedüli esetek. 1933. év végén pl. a „. . . kőkartell erőszakoskodása folytán előállott azon helyzet, miszerint a kormány bizonyos kényszerkartellt kíván létrehozni a kőbányák körében, s ezen kényszerkartellben reánk néze (a komlói kőbányára - Cs. A.) kedvezőtlen feltételek mellett vállalatunkat is bele kívánja vonni, természetesen nem üzemünk kapacitásának megfelelő kontingens mellett".

4 A kartellnek ezt a törekvését a vármegye meggátolta. A kényszerkartellizálási törekvések természetesen nem aludtak el egykönnyen. 1935-ben elemi erővel tört ki ismét a kőkartell olyan irányú tevékenysége, hogy az ország déli részén kedvezőbb szállítási helyzetben levő Komlói Kőbányaüzemet belekényszerítse a kartellbe. A kőkartell elérte azt, hogy egy minisztériumközi ankétot hívjanak össze a belügyminisztériumban 1935 elején. A tárgyaláson a Baranyából elszármazott dr. Keresztes Fischer Ferenc belügyminiszter, dr. Fabinyi Tihamér kereskedelmi és közlekedésügyi miniszter, vezető miniszteri tisztviselők, a kartell szakértő tisztviselői, Baranya vármegye főispánja és alispánja, Pest vármegye alispánja. Fejér, Veszprém vármegye főispánja és alispánja, valamint az említett megyék kőbányáinak igazgatói vettek részt. A kény szerkar teli létrehozását támogatta a jelenlevők többsége, dr. Keresztes Fischer Ferenc is, kinek magatartása határozottan Komló-ellenes volt. Ugyancsak Komló-ellenes volt dr. Fabinyi Tihamér állásfoglalása is. Komló érdeke mellett álltak a megyei hivatalok vezetői, mivel a szállítás miatt olcsóbb komlói kő jelentős megtakarítást tett lehetővé a megyék pénztárában. férhettem köszönetet kell mondanom dr. Fekete Sándornak, a DÉLKŐ főigazgatójának, Hetesi Jánosnak, a DÉLKÖ komlói bányája igazgatójának, Hartman Jánosné személyzeti osztályvezetőnek, Pintér István személyzeti előadónak. 4 Jelentés a Komlói Kőbányaüzem 1933. üzemi évéről. A Janus Pannonius Múzeum Evkönyve (1980) 25: 193-215. Pécs (Hungária), 1981.