Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 24 (1979) (Pécs, 1980)

Természettudományok - Uherkovich Ákos: A Dél- és Nyugat-Dunántúl tűlevelűeken élő nagylepkéi (Lepidoptera)

BRONZKORI LELETEK LÁNYCSÓKRÓL 97 szekcsőn (szórványlelet), 24 tehát jóval északabbra, előfordul, Zók—Várhegyen pedig éppenséggel a leggyakoribb típusnak számít, 25 akárcsak Vucedol­ban.26 A díszítetlen, egyfülű korsó (I. t. 15) és a szintén díszítetlen, élesen profilait hasvonalú (I. t. 3—7, 11, IX. t. 3) tálak analógiáit szintén a késői vuce­doli együttesekben találjuk, így a tálakat Vucedo­lon (II. Vucedoler Bauschicht) 27 a korsókat a tipi­kusan késővucedoli lg 28 és Stari Jankovci 29 lelő­helyeken. Ugyanez a két típus és változataik elő­fordulnak a Makó—Kosihy—Caka típusú lelet­anyagban is, 30 míg a fazekak és tárolóedények (IV. és V. t.) analógiái gyakoriak mind a késővucedoli, 31 mind a Makó—Kosihy—Caka, 32 mind a Somogy­vár—Vinkovci 33 típusú leletegyüttesekben. Az elmondottak alapján az a véleményünk, hogy a Lánycsókon feltárt gödör leletanyaga a Vuce­dol—Zóki kultúra legkésőbbi, a Somogyvár—Vin­kovci kultúra megjelenését közvetlenül megelőző szakaszát képviseli, és lényegében tartalmazza azt a formakincset, amely a Somogyvár—Vinkovci és a Makó—Kosihy—Caka típusú anyagon belül vu­cedoli eredetűnek tartható. 34 Elképzelhetőnek lát­szik, hogy a bemutatott objektum azt az időszakot jelenti, melynek anyagi kultúrájára jellemző, hogy a Dél-Dunántúlon a Somogyvár—Vinkovci típusú, Kelet-Magyarországon pedig a Makó jellegű anyag már megjelent, de ezek elterjedése még viszony­lag kis területen belül sem kizárólagos. Valószínű­nek látszik, hogy Kiskánya korabronzkori anyaga hasonló módon interpretálható, egy későbbi idő­szakban, melyre már a Somogyvár—Vinkovci jel­legű anyag nagyobb arányú elterjedése a jellem­ző. 35 A késővucedoli típusú leletanyag értékelésénél még egy szempontot kell figyelembe vennünk. Az eddig ismert zók-vucedoli telepek döntő többsége viszonylag kis területre korlátozódik és legfonto­sabb jellemzőjük a telep folyamatos használatát bi­zonyító vastag kultúrréteg. Ezzel szemben a So­mogyvár—Vinkovci kultúra telepein minimális vas­tagságú a kultúrréteg — a legtöbb esetben már alig, vagy egyáltalán nem észlelhető —, a telep maradványait tulajdonképpen csak a hulladékgöd­24 A Janus Pannonius Múzeum (Pécs) régészeti gyűj­teményében; közöletlen. 25 Szerző ásatása; Közöletlen. 26 Schmidt (1945) 84—86. 27 Schmidt (1945) Taf. 39. 2—4. 2 8 P. Korosec—J. Korosec (1969) Taf. 17—24. 29 Dimitrijevic (1956) Taf. V. 32—33. 30 Kalicz (1968) Taf. II. 1, Taf. III. 1; Vladár (1966) Abb. 28. 1. 31 Schmidt (1945) Taf. 30—33. 32 Kalicz (1968) Taf. CXXVI. 6a—b, 7a—b; Vladár (1966) Abb. 14. 33 Ecsedy (1979) F/l—5 edényformák. 34 Uo. 11—12. jegyzet. 35 Uo. 37—38. jegyzet. rök jelentik. Szembetűnő, hogy Lánycsókon nem volt nyoma kora bronzkori kultúrrétegnek. Ez a tény támogatni látszik fentebb említett feltevésün­ket, mely szerint a lánycsóki leletek a terület késői vucedoli lakosságának emlékanyagát képezik, és abból a korszakból származnak, amelyben az anyagi kultúra és az életmód megváltozása — nyilvánvalóan a Somogyvár—Vinkovci kultúra megjelenésével egyidőben - már megkezdődött. Joggal feltételezhető, hogy mint a legtöbb kultu­rális változás esetében, a Vucedol—Zóki kultúra átformálódása is a nagyobb központi telepek — Vucedol, Sarvas, Zók—Várhegy — elhagyásával, lehanyatlásával vette kezdetét a Lánycsók—Égett­malom 3. gödör anyagával keltezhető időszakban. 36 Ugyanerre a szakaszra tehető a késővucedoli jelle­gű leletanyag elterjedése a Kárpát-medence nagy területein, amelynek révén a Somogyvár—Vinkovci kultúra dél-dunántúli megjelenésével párhuzamosan a Makó—Kosihy—Caka típusú formakincs kiala­kult. 37 Fontos megjegyezni, hogy a későbbi vucedoli, illetve Vucedol utáni korszakban csak a Vucedol— Zóki kultúra területén tapasztalható az életmód jel­legzetes megváltozása, hiszen a Kárpát-medence többi területein a késői badeni és kosztoláci telepü­lések és a Makó—Kosihy—Caka típusú lelőhelyek lényegében hasonló jellegűek. 38 A Somogyvár—Vinkovci kultúra Lánycsókon fel­tárt leletanyaga (VII—VIII. t., X. t. 1—8) igen kis mennyiségű, részletes elemzésre nem nyújt lehető­séget. A Szaván feltárt te^p ismertetésekor C/2 jelzés­sel ellátott, kannelurás díszítésű tálformához tarto­zó jellegzetes töredék (X. t. 4—5) mutatja legjob­ban, hogy a leletek a Somogyvár—Vinkovci kultú­rához tartoznak, 39 de a kultúrán belüli relatív kro­nológiai helyzetet nem lehet megállapítani. A kevés számú lelet alapján a Szaván előkerült A/l, C/2, C/3, F/2, F/3 típusok meglétét lehet kimutatni a lánycsóki anyagban, ezenkívül egy bordadíszes, mély tál töredéke került elő, melynek csupán díszí­tése tér el a szavai C/l típus nagyméretű változatai­tól (VII—VIII. tábla) . 4 0 Nem lehet vitás, hogy a Somogyvár—Vinkovci gödrök korábbiak, mint a Kisapostagi kultúra fel­tárt leletanyaga (X. t. 9—24). A Nagyrévi kultúra késői szakaszával lényegében egyidejű Kisapostagi kultúra nyilvánvalóan a Mészbetétes kerámia kultú­rájának közvetlen előzménye ezen a területen, vi­szont sem eredetére, sem megjelenésének körülmé­nyeire nézve nem rendelkezünk megfelelően inter­36 Vö.: Bóna (1972) 3—18. 37 Bővebben lásd: Ecsedy (1979) 28—31., 67—71. jegyzetek. 38 Kalicz (1968) 106. 39 Ecsedy (1979) Abb. 5. 4 0 Uo. C/l edényforma.

Next

/
Thumbnails
Contents