Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 24 (1979) (Pécs, 1980)
Természettudományok - Uherkovich Ákos: A Dél- és Nyugat-Dunántúl tűlevelűeken élő nagylepkéi (Lepidoptera)
BRONZKORI LELETEK LÁNYCSÓKRÓL 97 szekcsőn (szórványlelet), 24 tehát jóval északabbra, előfordul, Zók—Várhegyen pedig éppenséggel a leggyakoribb típusnak számít, 25 akárcsak Vucedolban.26 A díszítetlen, egyfülű korsó (I. t. 15) és a szintén díszítetlen, élesen profilait hasvonalú (I. t. 3—7, 11, IX. t. 3) tálak analógiáit szintén a késői vucedoli együttesekben találjuk, így a tálakat Vucedolon (II. Vucedoler Bauschicht) 27 a korsókat a tipikusan késővucedoli lg 28 és Stari Jankovci 29 lelőhelyeken. Ugyanez a két típus és változataik előfordulnak a Makó—Kosihy—Caka típusú leletanyagban is, 30 míg a fazekak és tárolóedények (IV. és V. t.) analógiái gyakoriak mind a késővucedoli, 31 mind a Makó—Kosihy—Caka, 32 mind a Somogyvár—Vinkovci 33 típusú leletegyüttesekben. Az elmondottak alapján az a véleményünk, hogy a Lánycsókon feltárt gödör leletanyaga a Vucedol—Zóki kultúra legkésőbbi, a Somogyvár—Vinkovci kultúra megjelenését közvetlenül megelőző szakaszát képviseli, és lényegében tartalmazza azt a formakincset, amely a Somogyvár—Vinkovci és a Makó—Kosihy—Caka típusú anyagon belül vucedoli eredetűnek tartható. 34 Elképzelhetőnek látszik, hogy a bemutatott objektum azt az időszakot jelenti, melynek anyagi kultúrájára jellemző, hogy a Dél-Dunántúlon a Somogyvár—Vinkovci típusú, Kelet-Magyarországon pedig a Makó jellegű anyag már megjelent, de ezek elterjedése még viszonylag kis területen belül sem kizárólagos. Valószínűnek látszik, hogy Kiskánya korabronzkori anyaga hasonló módon interpretálható, egy későbbi időszakban, melyre már a Somogyvár—Vinkovci jellegű anyag nagyobb arányú elterjedése a jellemző. 35 A késővucedoli típusú leletanyag értékelésénél még egy szempontot kell figyelembe vennünk. Az eddig ismert zók-vucedoli telepek döntő többsége viszonylag kis területre korlátozódik és legfontosabb jellemzőjük a telep folyamatos használatát bizonyító vastag kultúrréteg. Ezzel szemben a Somogyvár—Vinkovci kultúra telepein minimális vastagságú a kultúrréteg — a legtöbb esetben már alig, vagy egyáltalán nem észlelhető —, a telep maradványait tulajdonképpen csak a hulladékgöd24 A Janus Pannonius Múzeum (Pécs) régészeti gyűjteményében; közöletlen. 25 Szerző ásatása; Közöletlen. 26 Schmidt (1945) 84—86. 27 Schmidt (1945) Taf. 39. 2—4. 2 8 P. Korosec—J. Korosec (1969) Taf. 17—24. 29 Dimitrijevic (1956) Taf. V. 32—33. 30 Kalicz (1968) Taf. II. 1, Taf. III. 1; Vladár (1966) Abb. 28. 1. 31 Schmidt (1945) Taf. 30—33. 32 Kalicz (1968) Taf. CXXVI. 6a—b, 7a—b; Vladár (1966) Abb. 14. 33 Ecsedy (1979) F/l—5 edényformák. 34 Uo. 11—12. jegyzet. 35 Uo. 37—38. jegyzet. rök jelentik. Szembetűnő, hogy Lánycsókon nem volt nyoma kora bronzkori kultúrrétegnek. Ez a tény támogatni látszik fentebb említett feltevésünket, mely szerint a lánycsóki leletek a terület késői vucedoli lakosságának emlékanyagát képezik, és abból a korszakból származnak, amelyben az anyagi kultúra és az életmód megváltozása — nyilvánvalóan a Somogyvár—Vinkovci kultúra megjelenésével egyidőben - már megkezdődött. Joggal feltételezhető, hogy mint a legtöbb kulturális változás esetében, a Vucedol—Zóki kultúra átformálódása is a nagyobb központi telepek — Vucedol, Sarvas, Zók—Várhegy — elhagyásával, lehanyatlásával vette kezdetét a Lánycsók—Égettmalom 3. gödör anyagával keltezhető időszakban. 36 Ugyanerre a szakaszra tehető a késővucedoli jellegű leletanyag elterjedése a Kárpát-medence nagy területein, amelynek révén a Somogyvár—Vinkovci kultúra dél-dunántúli megjelenésével párhuzamosan a Makó—Kosihy—Caka típusú formakincs kialakult. 37 Fontos megjegyezni, hogy a későbbi vucedoli, illetve Vucedol utáni korszakban csak a Vucedol— Zóki kultúra területén tapasztalható az életmód jellegzetes megváltozása, hiszen a Kárpát-medence többi területein a késői badeni és kosztoláci települések és a Makó—Kosihy—Caka típusú lelőhelyek lényegében hasonló jellegűek. 38 A Somogyvár—Vinkovci kultúra Lánycsókon feltárt leletanyaga (VII—VIII. t., X. t. 1—8) igen kis mennyiségű, részletes elemzésre nem nyújt lehetőséget. A Szaván feltárt te^p ismertetésekor C/2 jelzéssel ellátott, kannelurás díszítésű tálformához tartozó jellegzetes töredék (X. t. 4—5) mutatja legjobban, hogy a leletek a Somogyvár—Vinkovci kultúrához tartoznak, 39 de a kultúrán belüli relatív kronológiai helyzetet nem lehet megállapítani. A kevés számú lelet alapján a Szaván előkerült A/l, C/2, C/3, F/2, F/3 típusok meglétét lehet kimutatni a lánycsóki anyagban, ezenkívül egy bordadíszes, mély tál töredéke került elő, melynek csupán díszítése tér el a szavai C/l típus nagyméretű változataitól (VII—VIII. tábla) . 4 0 Nem lehet vitás, hogy a Somogyvár—Vinkovci gödrök korábbiak, mint a Kisapostagi kultúra feltárt leletanyaga (X. t. 9—24). A Nagyrévi kultúra késői szakaszával lényegében egyidejű Kisapostagi kultúra nyilvánvalóan a Mészbetétes kerámia kultúrájának közvetlen előzménye ezen a területen, viszont sem eredetére, sem megjelenésének körülményeire nézve nem rendelkezünk megfelelően inter36 Vö.: Bóna (1972) 3—18. 37 Bővebben lásd: Ecsedy (1979) 28—31., 67—71. jegyzetek. 38 Kalicz (1968) 106. 39 Ecsedy (1979) Abb. 5. 4 0 Uo. C/l edényforma.
