Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 24 (1979) (Pécs, 1980)

Természettudományok - Uherkovich Ákos: Adatok Baranya nagylepkefaunájának ismeretéhez X. Egy mecseki cseres-tölgyes erdő nagylepkéiről (Lepidoptera)

68 UHERKOVICH ÄKOS 1. táblázat: Az l°/

0-nál nagyobb dominanciaértékű fajok faj neve db % 1. Orthosia cruda Den. et Schiff. 354 10,66 PQ 2. Agriopis leucophaearia Den. et Schiff. 352 10,59 MQ 3. Alsophila aescularia Den. et Schiff. 273 8,23 FQ 4. Apocheima hispidaria Den. et Schiff. 147 4,42 PQ 5. Conistra vaccinii L. 139 4,20 PQ 6. Eupsilia transversa Hufn. 122 3,67 PQ 7. Scotia exclamationis L. 87 2,62 8. Operophtera brumata L. 85 2,57 PQ 9. Erannis defoliaria Cl. 75 2,26 PQ 10. Drymonia trimacula Esp. 74 2,23 MQ 11. Orthosia stabilis Den. et Schiff. 69 2,08 PQ 12. Campaea margaritata L. 46 1,39 CF 13. Oligia strigilis L. 46 1,39 14. Agrochola laevis Hbn. 46 1,39 MQ 15. Phigalia pilosaria Den. et Schiff. 36 1,09 PQ 16. Dichonia convergens Den. et Schiff. 35 1,05 MQ 17. Sterrha aversata L. 33 1,00 18. Agriopis marginaria Bkh. 33, 1,00 PQ összesen 61,84 (betűjelek magyarázata: PQ — tölgyön is élő polifág, MQ — tölgyön élő, CF — gyertyánon és bükkön élő) A gyertyánon, bükkön, hárson, mogyorón élők aránya alacsony, és feltűnően kevés a fűzőn, nyáron élő faj — ami viszont a hely ismeretében teljesen érthető (7. ábra). Amennyiben a lombfogyasztókat más területekével hasonlítjuk össze, úgy feltűnik azon igen magas részaránya (vő. Uherkouich 1975). 3. A terület faunájának kialakításában olyan szubatlantikus-boreális elemek vesznek részt, melyek jelenléte igen jellegzetes és — a Zselicen át — kapcsolatot mutatnak a nyugati határszéllel, az Alpok előterével (vö. Uherkovich 1977b). A Calluna vulgaris (L.) Hull. (csarab) jó botanikai párhuzam ezen fajok hazai elterjedésére. Soó (1968) szerint atlanto-boreális, kollin-montán tájon élő faj és hazai areája nagyon hasonlít a szubatlanti-boreális nagylepkék elterjedési területéhez. A bakonyai cseres-tölgyesben két ilyen típusú nagylepkefaj él, a Perconia strigillaria Hbn. és az Amath.es castanea Esp. 4. A területen számos nyugat-palaeartikus, tölgyesekben általánosan elterjedt (de köztük több ritka) faj él, pl. a Catephya alchymista Den. et Schiff., Ochrostigma velitaris Hufn., Eupithecia abbreviata 7. ábra. A lombfogyasztó fajok megoszlása (a) a fajszám, (b) a példányszám alapján-. 1: mono f ág tölgy evők, 2: polifág tölgy evők, 3: gyertyán- és bükkevők, 4: tűz- és nyárfogyasztók, 5: mogyoró- és hársevők. Abb. 7. Die Verteilung der laubfressenden Arten nach der Artenzahl (a) und der Individuenzahl (b). 1: monophag eichenzehrend, 2: polyphag eichenzehrend, 3: weissbuchen- und buchenzehrend, 4: weiden- und pappelzehrend, 5: haselnuss- und lindenzehrend.