Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 24 (1979) (Pécs, 1980)
Természettudományok - Horvatovich Sándor: Hazánk faunájára új és ritka bogárfajok a Dél- és Nyugat-Dunántúlról II. (Coleoptera)
HAZÄNK FAUNÁJÁRA ÚJ ÉS RITKA BOGÁRFAJOK 41 Kaufmann fauna jegyzékében (1914) két példányban szerepel Mecsekszabolcsról. Gyűjteményekben országszerte nagyon ritka. Szarvasgombában fejlődik. Rajzása idején alkonyat táján repül, ilyenkor hálóval eredményesen gyűjthető (Ádám László szóbeli közlése. A TTM adatai: Kaposvár (leg. Nattán: 1951. V. 2., 1951. VI. 3., 1967. VII. 4.), Pápa, Nova, Pécs, Fonyód, Berhida (leg. Lenczi), Tolna megye. Balatonalmádi, Szigetvár (leg. Mihók). Ádám László Budakeszi környékén rendszeresen gyűjti. Aphodius ater Deg. - Mecsek : Jakab-hegy, északi oldalon egyelve, 1978. III. 30. (H—S). Endrődi faunamunkájában (1956) csupán egyetlen hazai adata szerepel (Pécs). Azóta ezt az eurószibériai eltérjedésű fajt sík- és dombvidékeken egyaránt megtalálták. Ősszel átalakult imágóik áttelelés után tavasszal rajzanak. Kedvelik a zárt lomberdő és az erdőssztyepp határán lévő meleg és nedves területeket. Eddig különböző lelőhelyeken több, mint 300 példányát gyűjtötték hazánkban (Ádám László szóbeli közlése). Onthophagus illyridus Scop. - Vendvidék: Szakonyfalu, egyelve lótrágyából, 1978. VII. 13. (H-S). Melegkedvelő, elsősorban az ország déli felében elterjedt faj. Endrődi (1957) faunisztikai adatokat közlő cikkében szereplő húsz-egynéhány elterjedési adata megoszlik az Alföld és a középhegységek alacsonyabban fekvő területei között. Ebben az összefoglaló cikkben a Dél-Dunántúlra mindössze egyetlen adat esik: Szántód. A most közölt adatom az első a Vendvidékről. Az Őrség és a Kőszegihegység területéről még nem került elő. Cerambycidae Leptura rubra L. — Barcsi ösborókás: Középrigóc, Kuü-őrház környéke, 1978. VIII. 3. (S) 3.; őrség: Farkasra, fűhálóval ernyősvirágúakról, 1978. VII. 12. (H—S) 2.; Vendvidék: Szakonyfalu, egyelve, 1978. VII. 13. (H—S). Kaufmann listájában (1914) csak Viertl Béla adataként szerepel. A JPM gyűjteményében a Mecsekből két „Montes Mecsek" lelőhelyű, régi gyűjtésű (leg. Gebhardt) példány van. Kaszab (1971) középhegységeink magasabb pontjain előforduló ritka fajként ismertette faunamunkájában. Rosalia alpina L. - Mecsek: Magyaregregy, Márévári-völgy, bükkfarakodó, 1977. VII. 13. (H) 2.; Zselic: Ropolypuszta, farakodó, 1978. VI. 22. (U) 2.; 1978. VII. 20. (H), 1978. VII. 27, (U) 2., 1978. VII. 18. (fénycsapda). Kaszab faunafüzetében (1971) középhegységeink magasabb pontjairól, valamint a Dél-Dunántúl több pontjáról ismert ritka fajként szerepel. A Kauímann-íéle felsorolás (1914) megemlíti, de a JPM bogárgyűjteménye nem tartalmaz belőle régi példányokat. Több újabb helyről várható még a DélDunántúlról bükkösökben. Ánisarthron barbipes Schrank — Pellérd, 1978. VI. 20. (H—S). Példányunkat diófa levelén egyeltük. Faunaterületünkön szórványosan elterjedt, Magyarországon ritka (Kaszab 1971). A TTM gyűjteményében Pécsről van példánya, de a JPM gyűjteményében ez az első dél-dunántúli példány. Calamobius Шит Rossi — Pellérd, réten az út két oldaláról fűhálózva, 1978. VI. 20. (H—S) 335.; Mecsek: Lapis, a kis tó körüli fűféléken fűhálózva, 1978. VII. 27. (H) 5. (A pellérdi példányokból 200 példány a TTM bogárgyűjteményébe került.) Hazai elterjedését Horvatovich foglalja össze (1979). Újabban a Dunántúlon többfelé gyűjtötték (főleg a Balaton körül), néhol többszáz példányból álló sorozatokat is. Baranyában 1972-ben gyűjtötték először, a most ismertetett lelőhelyek viszont az 5., illetve a 6. lelőhelyet jelentik a megyében. Theophilea cylindricollis Pic — Pellérd, a réten az út mentén fűhálózva, 1978. V. 28. (S), 1978. VI. 20. (H—S). Hazánkban csak a Dunántúl néhány pontjáról ismerjük. Megyénkben a Villányi-hegységben a leggyakoribb, három lelőhelyéről tudunk már (Horvatovich 1979, Kaszab 1971). A Mecsekből még mindig nem került elő, bár ottani előfordulása várható. Saperda perforata Pall. — Komlósd, higanygőzlámpa, 1972. VII. 31.— VIII. 1. (U és Kis Peti Edit), Vásárosbéc: Dióspuszta, fénycsapda, 1978. VII. 3. Dél-Dunántúl faunájára új. Országszerte csak nagyon kevés elterjedési adata ismert (Kaszab 1971). A TTM adatai: Bátorliget, Debrecen, Komárom, Sopron, Budapest: Jánoshegy, Hárossziget; Mosonmagyaróvár. Mivel fényre jól repül, az országos fénycsapdahálózatok anyagait jól f»l lehetne használni a faj hazai elterjedésének tisztázásában. Menesia bipunctata Zoubk. - Szőce: tőzegmohás láp, fűzfáról kopogtatva, 1978. VII. 15. (H—S). Ez a faj második hiteles hazai lelőhelye. A Dunántúl faunájára új, mert korábban csak Bajáról ismertük (Kaszab 1971). A TTM gyűjteményében nincs hazai példány, mert a bajai magángyűjtő tulajdonában van. Nyugat-Magyarország fűzeseiben, lápjaiban többfelé várható előfordulása.