Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 24 (1979) (Pécs, 1980)

Muzeológia - Sarkadi Eszter: 75 éves a pécsi múzeum

75 ÉVES A PÉCSI MÚZEUM 373 ez a szám 1925-ig 14 384-re emelkedett. Ezen belül is jelentősen növekedett a felnőttek aránya. A hazai látogatók mellett már külföldi vendégek érdeklődését is feljegyezték. Előtérbe került a közművelődési munka. A gyűjtemények gyarapításával egyenrangú feladattá vált az időszakos kiállítások rendezése. Kezdetben ez azt jelentette, hogy a pécsi múzeum saját anyagából kölcsönzött más kiállításhoz, s fogadta más intézmény kiállítási anyagát. 1926-ban azonban már saját rendezésű kiállításról olvashatunk. Augusztus 20.-szeptember 5. között a pécsi múzeum munkatársainak közreműködésével került bemutatásra az a jubileumi kiállítás, amely a mohácsi vész 400 éves évfordulója alkalmával szervezett ünnepségsorozaton aranyérmet nyert. Adatunk van még 1927-ből, a magyar orvosok és természettudósok vándorgyűlése alkalmával rendezett orvosi, gyógyszerészeti és természetrajzi kiállításról, melyen XVII., XVIII. és XIX. századi használati tárgyak szerepeltek. Ilyenek voltak például a pécsi sebészek és borbélyok céhének pecsétjei 1701-ből és jegyzőkönyveik 1711-ből, régi pécsi orvosok képei, Patkovics József pécsi orvos jegyzetei 1815-1852-ből. Láthatóak voltak még az 1845-ös pécsi, 6. Vándorgyűlés emlékei, XVI. századi majolika patikaedények, XVIII. századi fajansz és esztergályozott orvosságtartók. A tárgyak nagyrésze múzeumi anyag volt, néhányat magánszemélyek kölcsönöztek a kiállításra. Ugyancsak ezév végén rendezték meg az olasz kormány ajándékaként a Magyar Nemzeti Múzeum tulajdonába került Corvinák kiállítását. Ennek anyagát a pécsi Corvin Mátyás Egyesület ünnepi ülése alkalmából kérték el a Magyar Nemzeti Múzeumtól. A néhány napos kiállítás a két Corvina első vidéki bemutatása volt. 1928. decemberéből egy mamut-csont kiállításról és 1930-ban Pécs történetét bemutató kiállításról tudunk még.

65 1926-ban megalakult a Pécsi Képzőművészek és Műbarátok Társasága, amely ettől az időtől kezdve szorosan együttműködött a városi múzeummal. Évente kétszer, ősszel és tavasszal közösen szervezték a kortárs művészek tárlatait, amelyek anyagából a múzeum is gyakran vásárolt. A Társaság egész tevékenysége összefüggött a múzeumi közművelődési munkával: a művészek előadásokat és tárlatvezetéseket tartottak, a különböző szakbizottságok műalkotások elbírálásával, grafikai, iparművészeti, városszépítészeti kérdésekkel foglalkoztak.

66 A közművelődési szempontok előtérbe kerülése kedvezően hatott az addigi kiállításrendezési szokásokra is. Többé már nem a zsúfolt elrendezésű, az összes szerzemény mindenáron való bemutatására 65 JPM Irattár 1930/68. Jelentés az 1922—29. közötti időszakról. 66 pécsi Majorossy Imre Múzeum Értesítője 1941. Török Lajos : Pécsi Képzőművészek és Műbarátok Társasága. törekedtek a kiállításrendezők. — „Főként a didaktikai szempontra kell figyelni. Azt kell kiállítani, ami a városra nézve jellegzetes és a látogatókra nézve tanulságos." — határozta meg kiállítási alapelvként Fejes György igazgató a múzeum 1929. évi átrendezéséről, a Főfelügyelőségnek írott jelentésében.

67 Az átrendezést az indokolta, hogy helyet kellett biztosítani az 1926-ban megalapított hadtörténeti gyűjteménynek, valamint az 1926—27-es években zajlott városi csatornázás során előkerült értékes régészeti leleteknek. A gyűjtemények átcsoportosítására és megtisztítására egyébként a feliratok és falitáblák elöregedése és elavulása miatt is szükség volt.

68 A Pécsi Majorossy Imre Múzeum 1927-ben a városi közgyűlés elhatározta, hogy a múzeum felveszi Majorossy Imre volt pécsi polgármester nevét, aki annak idején oly sokat fáradozott a múzeum létrehozásáért.

69 Ez az aktus már előkészítője volt annak, hogy megünnepeljék a múzeum fennállásának közelgő 25. évfordulóját. 1929-ben a jubileum tiszteletére Fejes György emlékbélyeget készíttetett.

70 Véglegesnek tekinthető otthonába, a Rákóczi u. 15. sz. házba 1933-ban költözött a múzeum.

71 Az új épület lehetővé és indokolttá tette a néprajzi és a természetrajzi kiállítások átrendezését. A már ismertetett didaktikus kiállításrendezés szemléletében — néprajzi tárgyú diapozitíveket terveztek a kiállítás két termének ablakára, a természetrajzi gyűjteményt pedig fényképekkel, ősállatok életét bemutató rajzokkal kívánták érdekesebbé tenni.

72 1935-ben, a Dunántúl с napilap munkatársának adott nyilatkozatában Fejes György leírta az új állandó kiállítást. Eszerint a régészeti anyag itt is három helyiségben, az előzőhöz hasonló elrendezésben volt látható. Ezt követte két teremben a természetrajzi gyűjtemény, majd ugyancsak két helyiséget foglalt el a lapidárium. A lépcsőházban helyezték el Madarász Viktor: Gutenberg c. festményét. Az emeletre került a fényképekkel, festményekkel, zenei emlékekkel tarkított történeti gyűjtemény (18. kép). Itt mutatták be a hadtörténeti osztály szerzeményeit, középkori és világháborús fegyvereket, lószerszámokat, törökkori tárgyakat, zászlókat (19. kép). Ezután következtek az iparművészeti tárgyak (20. kép), valamint a festmények, köztük helyi és országos hírű festők, így 67 JPM Irattár 1929/132. 68 JPM Irattár 1930/68. — hadtörténeti gyűjtemény; 1932/26. — régészeti leletek; 69 JPM Irattár 1928/41. 70 JPM Irattár 1929/159. 71 JPM Évkönyve 1956. Dombay János: id. mű 188.1. 72 JPM Irattár 1936/5. Tervezet a múzeum néprajzi és természetrajzi állandó kiállításának felújítására.