Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 24 (1979) (Pécs, 1980)

Muzeológia - Sarkadi Eszter: 75 éves a pécsi múzeum

370 SARKADI ESZTER líceumi tanárral közösen kutatták Baranya őskori sáncát, majd a töttösi római épületmaradványokat. Feltárásokat végeztek Kővágószöllősön, római település nyomait kutatták Baranyabánon és számos leletmentő ásatást végeztek a megye több pontján.

56 1909-ben, Marosi Arnold távozásával Szőnyi Ottót nevezték ki a múzeum igazgatójává.

57 Működésének kezdetén a múzeum folytatta a gyűjtőés szervező munkát, az eddigi gyakorlatnak és hagyománynak már bevált módszereit követve. így a múzeum folyamatosan tovább gyarapodott vásárlások, adományok és letétek útján. A legtöbb vásárlási lehetőségre az országos helyzet ismeretében a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége hívta fel a pécsj múzeum vezetőjének a figyelmét. A vásárlások fedezésére a múzeum államsegélyeket kapott, amelyek, ha nem is tették lehetővé a tervszerű, módszeres gyűjtést, mégis segítették az esetenként felkínált, fontosabb tárgyak megszerzését. A fenntartási költségekhez felhasználhatta ezenkívül a múzeumi belépődíjak bevételét, s kapott támogatásokat a várostól is. Alapvető szakmai igényeinek kielégítése azonban mindig újabb gondokkal járt. A tárgygyarapodással növekedett a helyigény. Raktár nem volt, a kiállítási szekrények pedig teljesen megteltek. Az újonnan gyűjtött néprajzi tárgyak állandó kiállítására már nem volt lehetőség, ezért a viseleteket fényképeken és erre a célra készített játékbabákon mutatták be. Újabb szekrény szerzésére csak a város különböző intézményeinek és hivatalainak használt bútoraiból volt mód. A gyűjtemények gondozásában az igazgatónak külső szakemberek, általában gimnáziumi tanárok segítettek, mint a Múzeumi Egyesület tagjai. Az 1909. dec. 20-án lezajlott egyesületi közgyűlésen ilyen tiszteletbeli múzeumőri tisztséget kapott dr. Rónaky Kálmán, Róna Jenő és Szentgálí Károly. A múzeumi titkári feladatok ellátására Schutták Józsefet kérték fel.

58 A szolgai teendőket időközönként átengedett városi szolga végezte ezután is, a múzeum őrzését „elaggott honvédek" teljesítették. A kiállításokat elsősorban tanulók, diákcsoportok látogatták, a belépés számukra díjtalan volt. Szőnyi Ottó igazgató a felnőtt látogatók számának növelése éredékben javaslattal fordult feletteseihez. Kérte, hogy a belépődíj, amely eddig 1 korona volt, ezután 40 fillér legyen, és legyen hétközben 56 JPM Irattár 1909/5. 1908. évi beszámoló jelentés a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelőségének. 57 JPM Irattár 1909/35. Előterjesztés Szőnyi Ottó igazgatóvá való kinevezésére. 58 JPM Irattár 1910/4. Pécs-Baranya megyei Múzeum Egyesület Értesítője 1910. márc. Szőnyi Ottó: Jelentés a Pécsi városi Múzeum 1909. évi állapotáról és működéséről. 20. 1. is egy nap — „főleg a nők számára, kik hét végén nem érnek rá" -, amikor ingyen is meg lehet nézni a múzeumot.

59 Múzeumi élet az I. világháború alatt A múzeumi és levéltári iratok az 1910-es évek elejéről csupán a mindennapi élet apró-cseprő adminisztratív és gyűjteménygyarapítás! ügyeiről tudósítanak. A múzeum túljutott az alapítást követő első évtized lendületén, a nagylelkű adományok megcsappantak, a társadalmi ügybuzgalom alábbhagyott. A nagyobb arányú fejlesztésre a történelmi időszak egyébként sem volt alkalmas. Kitört az I. világháború, a múzeumtól 1914-ben megvonták az államsegélyt. A tanács fenntartotta ugyan az intézményt, de sem felszerelésre, sem a tisztviselők díjazására nem biztosított pénzt. 1915. augusztus-szeptemberben a kiállítás zárva volt, mert a múzeum bérházában katonák voltak beszállásolva, a szolgát behívták katonának, távollétében pedig nem lehetett a műtárgyak kellő felügyeletét biztosítani. A látogatók száma emiatt csökkent, de egyébként is az emberek érdeklődése inkább a háborús események felé fordult. Ásatásra, gyűjtésre nem volt lehetőség. A terepen végzett munka az átvonuló katonák miatt kockázatossá vált, a férfiak bevonulása miatt ásatási munkaerőt sem lehetett szerezni. Abbamaradt a Pécs-baranya megyei Múzeumi Egyesület tevékenysége is. A tagok többségét besorozták katonának, a tagdíjfizetés a minimálisra esett vissza, az egyesületi helyiségeket lefoglalták katonai célokra. Szőnyi Ottó elkeseredett hangú jelentése szerint „ .. . magánbuzgóság és ügyszeretet tartja csak fönn az intézményt."

60 A múzeum első periódusának tevékenységéről megkíséreltünk néhány számadatot összegyűjteni. Sajnos a statisztikai jelentések irattári példányai igen hiányosak, így csupán a különböző iratokban, jelentésekben előforduló adatokra lehetett hagyatkozni. Eszerint a létszám, gyűjteményanyag, államsegély és látogatottság alakulása a következő számokkal illusztrálható : A múzeum létszámának alakulása 1904—1917 között: igaz- " ..., - szol- terem- .. _ ev „ .. zeum- titkár „ - ossz. gato őr ga or 1904 1 (1 tb.) 1 2 1905 1 12 19Э6 1 12 4 1908 1 (2 tb.) 12 4 1910 1 3 1117 1917 1 3 1117 59 JPM Irattár 1912/27. 60 JPM Irattár 1915/4.