Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 24 (1979) (Pécs, 1980)

Muzeológia - Sarkadi Eszter: 75 éves a pécsi múzeum

75 ÉVES A PÉCSI MÚZEUM Vázlatos történet a kezdetektől 1945-ig SARKADI ESZTER Hazai vidéki múzeumaink keletkezése csaknem kivétel nélkül a XIX. sz. második felére tehető. Lé ere jöttükben közrejátszott a nemzeti visszahatás és ellenállás az osztrák reakcióval szemben, amely a 48-as forradalom után hatalmi szóval próbálta elfojtani közművelődésünk minden lélegzetvételét. Jelentős volt Ipolyi Arnold és Rómer Flóris

1 nagyfokú agitációs és felvilágosító munkája is a régészet és művészettörténet terén: kutatásokra, gyűjtésekre buzdították az érdeklődőket és az akkor még igen gyér számú kutatókat. Ezeknek a hatásoknak a következtében szerte az országban történeti és régészeti társulatok alakultak, saját területükön ásattak, leleteikből pedig gyűjteményeket hoztak létre. A kezdeti lelkesedés és sikeres gyűjtőmunka után azonban az érdeklődés lassan ellanyhult, a társulatok több helyen felbomlottak. Gyűjteményeiket, amelyek a megye, vagy a város történeti múltjára, közművelődési életére vonatkozóan fontos értékeket képviseltek, a megyei, vagy városi hatóságok vették át. A nagyobb gyűjtemények számára az anyagi lehetőségekben gazdagabb megyék külön hajlékot építettek, másutt a megyeszékházban biztosítottak tárolóhelyet. így alakultak ki — kevés kivétellel — a vidéki múzeumok. Lehetett azonban valamely múzeum alapja egy-egy magánszemély gyűjteménye is, amelyet tulajdonosa mint ajándékot, vagy hagyatékot egy városra, vagy megyére testált, kérve annak együtttartását és további fejlesztését. Ismerünk olyan példát, amikor egy középiskolai gyűjtemény vált a helybeli régészet, néprajz, vagy természettudomány múzeumi kutatásának alapjává.

2 1 Ipolyi Arnold (1823—1886) katolikus püspök, művészeti író, az MTA tagja. A középkori magyar művészet úttörő kutatója. Képgyűjteményét a Szépművészeti Múzeumnak ajándékozta, egyéb művészeti gyűjteményei hagyatékként az Esztergomi Keresztény Múzeumba kerültek (Új Magyar Lexikon). Rómer Flóris (1815—1889) Benedek-rendi tanár. 1860-ban az MTA levelező tagjává választotta. A kiegyezés után egyetemi tanár, majd a Magyar Nemzeti Múzeum régiségtárának igazgatója. Kutatási területe főleg a középkor. 2 Pécsett például a ciszterci főgimnáziumnak volt jelentős gyűjteménye, melynek egy része később átkerült a pécsi múzeum tulajdonába. Pécsett a múzeumalapítás gondolatát a környező megyék példája mellett szükségszerűen felvetették a megye és a város területén már a XVIII. század végétől felszínre kerülő régészeti leletek. Az egyik legkorábbi — és európai jelentőségű lelet volt a plébániahivatal 1780-1800 közötti építkezése során elsőként előkerült festett, ókeresztény sírkamra. Ez a lelet felhívta a figyelmet a Dóm tér alatt rejlő ókeresztény temetőre és a pécsi belváros római kori múltjára. Módszeres gyűjtője, szakavatott kutatója azonban a régészeti területnek még mintegy 50 évig nem volt. Pécs városának és környékének az első szakmailag is művelt, de amatőr gyűjtője Horváth Antal ügyvéd volt. — „ . . .személyében mégis olyan kutatója akadt Baranya megyének és Pécs városának, aki lelkesedésével és ügybuzgalmával pótolni tudta a késedelmet. A archeológia iránti érdeklődése már korán megmutatkozott. Nyolcadikos gimnazista korában Irma húga társaságában gyakran kirándult a Makár-hegyre régiségeket gyűjteni. Az összegyűjtött tárgyakat azonban nem tartotta meg magának, hanem a lelőhely leírásával együtt a Nemzeti Múzeumba küldte. Joghallgató korában is tovább buzgólkodott. 1868-ban a Sellyén talált római pénzek lajtsromát küldte be a Nemzeti Múzeumba. 1869-ben a kővágószőlősi ókeresztény festett sírkamra ügyében levelezett Rómer Flórissal, aki válaszában kéri: ,szíveskedj ék, kérem, jövőre is Pécs vidékén az archeológia tárgyaira ügyelni, minthogy ott sajnálatos módon eddigelé más tudósítónk nincsen'. Horváth Antalra valóban mint a régészeti kutatás baranyai és pécsi úttörőjére emlékezhetünk." - írja róla dr. Dombay János.

3 Horváth rendszeresen tartott kapcsolatot a Magyar Nemzeti Múzeummal, kutatásairól cikkekben számolt be az Archeológiai Értesítő hasábjain.

4 Mindemellett jelentős régészeti magángyűjteményt hozott létre, amelyet halála után családja a Nemzeti Múzeumnak ajánlott fel megvásárlásra.

5 3 Dombay János: A Janus Pannonius Múzeum kialakulásáról. JPM. Évkönyve 1956. 4 Archeológiai Értesítő 1866, 177. 1-, 1868—69. 3. L, 22. 1., 115. 1., 2872. 286. 1. Dombay János: id. tan. 186. 1. 5 JPM Irattár 1913/14. Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1979) 24, p. 357—377. Pécs, Hungária, 1980