Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 24 (1979) (Pécs, 1980)

Néprajztudomány - Mándoki László: Szóbeli rejtvényeink gyűjtés- és kutatástörténete

322 MANDOKI LASZLÔ tőhálózatot, a külön kiküldött alap-, felderítő- és egyéb kérdőívek 8 mellett is szakmai tájékoztatást adjon az egyre bővülő számú gyűjtőseregnek. Se szén, se száma a beküldött gyűjtéseknek (mindmáig akad leltározatlan is!), s igen sok tartal­maz ezek közül találós kérdéseket is, sőt, vannak kifejezetten csak a találós kérdésekre koncentráló gyűjtések. Főleg olyan pedagógusok összeállításai ezek, akik a tanulók segítségével igen eredményes gyűjtéseket végeztek. 9 Ugyanerre az időszakra esik a Romániában élő magyarok körében indított találóskérdés-pályá­zat (Faragó 1954), amely több ezernyi szöveget eredményezett (Faragó 1955: 144) — kár, hogy csak mutatványok jelentek meg közülük, gyűjtemé­nyes kötet nem . . . Egyébként nem elhanyagolható . a romániai ma­gyarok .ól közölt találósok mennyisége — Három­székből 94 szöveg (Konsza 1957), Kisiratosról 171 (Kovács 1958), Magyargyerőmonostorról 47 (Olosz 1969), Magyarózdról pedig 30 szöveg látott napvi­lágot (Horváth 1971), s tulajdonképpen ide kell számítanom a magam, Romániából jött telepesek körében végzett gyűjtését is (Mándoki 1971). Annak ellenére, hogy határainkon belül is hatal­mas anyag halmozódott fel archívumainkban, 10 ezt alig követték közlések. Az Új Magyar Népköltési Gyűjtemény VII. (a felszabadulás utáni első) köte­tében 43 találós kérdést közölt Bakos (1953) Má­tyusföld több községéből, Jászszentandrásról pedig 24 találós kérdés látott napvilágot (Molnár 1954 — megjegyzem, hogy EA 9316 szám alatt őrzött gyűjtésében 230 további szöveg található). Beck Zoltán 212 szöveget tartalmazó közlése (1965) Orosházáról tulajdonképpen válogatás Só­dar Pál gyűjtéséből (EA 12583 - korábbi jelzete: P. 39/1960), aki szintén tagja volt a jól működő, Beck vezette gimnáziumi szákkörnek. Szabó is ta­8 Témánk tekintetében legfontosabb Katona Imre összeállítása (1953; 13—14). 9 Csak 1953—54-ből említek meg néhányat: EA 9239 Écs — 206 szöveg — Kiss Pál, 1953. EA 9267 Szigetvár környéke — 86 szöveg — Sziget­vár y Sándor, 1954. EA 9346 Csökmő — 93 szöveg — Pintye József, 1953. EA 9512 Békés — 113 szöveg — Durkó Antal, 1954. EA 12892 Márianosztra — 327 szöveg — Korcsmáros László, 1953—1956. 10 Egyelőre az Etimológiai Adattár, a Kossuth Lajos Tudományegyetem Néprajzi Intézetének Adattára (DE­NIA) és Magyar Nyelvtudományi Intézetének Adattára, valamint a sárospataki református főiskola faluszemi­náriumi kézirattára (FSzKT) került átnézésre. A mun­kát folytatom, hiszen például a Népművészeti Intézet (később: Népművelési Intézet) kézirattára hatalmas anyagot tartalmazott — magam is- dolgoztam ben­ne ! —, ma pedig holléte is bizonytalan ... nítványaival irattá le találós-kincsüket (1969), a módszertanilag újszerű tanulmány statisztikailag elemzi a tanulók által ismert, Kecskemét környéki helyekről 817 változatban feljegyzett találós-anyag forrásait. Voigt Vilmos 256 Mezőcsáton gyűjtött találós kérdését (1971) szintén újszerű módon jegyezte fel, s itt történt az első kísérlet a szóbeli rejtvények életének, előadásmódjának tuda':os vizsgálatára. (A szerző egyébként e cikkében kitér a magyar találó­sok gyűjtésének történetére és vizsgálatuk elméleti kérdéseire is.) Magam a Pécs—Baranyai Múzeumbaráti Kör rö­vidéletű folyóiratának, a Múzeumi Körlevélnek (egyik) szerkesztőjeként igyekeztem kiadási lehe­tőséget biztosítani kisebb-nagyobb találós kérdés közleményeknek: 1966 és 1968 között többszáz ma­gyar és horvát szöveg látott napvilágot ezen orgá­num hasábjain, sok pedig kiadatlan maradt, mivel a folyóirat 1969-ben már nem jelent meg. 11 Mindent összevetve mintegy 12 000 feljegyzett magyar találós kérdéssel számolhatunk egy corpus jellegű összeállításnál, s ez további gyűjtésre kell buzdítson, hiszen a legmodernebb összeállítások kétszeres, sőt, többszörös mennyiségű anyagra épülnek — a lett gyűjtemény (Anceläne 1954) 6000 szövege 600 000 (! ! ! — hatszázezer!) archí­vumi adatra épülő válogatás. 12 Mint láttuk, közel másfél évszázad alatt gyűlt össze a magyar anyag, synchron metszetről csak álmodhatunk tehát, s területileg sem arányosak a gyűjtések. Feladatok várnak ránk e műfaj további kutatásában, hiszen szóbeli rejtvényeink műfaji csoportosítását 1924-ben kísérelte meg Szendrey, s mindmáig csak Voigt illette kritikával (1969, 1971), magam pedig csak egy kisebb anyagra dol­goztam ki új rendszerezést (Mándoki 1979). Ma már egész irodalma van a találósok rendszerezési problémáinak — ezeknek a magyar anyagra való alkalmazhatósága ezután vizsgálandó, s a konfron­tálás után eldöntendő kérdéscsoport, amellyel azon­ban nem ezen írásomban kívánok foglalkozni. Mind a rendszerezési problémák eldöntése, mind a magyar anyag összehasonlító vizsgálata 13 a cor­pus függvénye — ezt is és a műfaj további kuta­tását is napirenden kell tartanunk. 11 Ez az anyag is szerepel sajtó alatt levő, 788 sor­szám alá felsorakoztatott, mintegy 2000 feljegyzésre épülő közleményemben — Mándoki 1979. 12 Mitrotanova orosz gyűjteménye (1968) mintegy 40 000, az új finn corpus (Virtanen — Kaivola-Bregen­hoj — Nymán 1977) pedig 110 000 felgyezett szövegre épül. A példák tetszés szerint szaporíthatok ... ! 13 Szendrey 1921-es munkáján kívül csak a magam írására hivatkozhatok : Mándoki (1979) felsorolja a ba­ranyai szövegek orosz megfelelőit és rokonítható válto­zatait.

Next

/
Thumbnails
Contents