Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 24 (1979) (Pécs, 1980)
Néprajztudomány - Mándoki László: Szóbeli rejtvényeink gyűjtés- és kutatástörténete
306 MÁN DOKI LÁSZLÓ Lássuk a négy kihagyott („Eke farka mellé való") kérdést: [6.] K. Mikor lesz a paraszt ember? F. Mikor maga lesz'; ha többen lesznek, akkor paraszt embereknek mondatnak, a' többes számban. [10.] K. Mi megy árnyék nélkül fényes délben által a' Dunán Pestről Budára egy szem-pillantásban? F. A' harang-szó, vagy más szózat. [11.] K. Hány darabból áll az embernek teste? F. Annyiból a' mennyi nap van egy esztendőbe. [23.] K. Mítsoda, a mi hamar meg-vénül? F. A' Grátia; a jó-tétemény, a' mellyet az emberek hamar el-felejtenek ama' köz mondás szerént: jó tett helyében jót ne várj. Ezeknek az aprónyomtatványoknak összevetése önmagában is sok tanulsággal járhat, ehhez azonban el kell végre készülnie a rég várt katalógusnak, melyet Borzsák István elkezdett (Pogány 1959: 5—6), de ki tudja, ki, és mikor fogja befejezni, vagy legalább a már elkészült részeket megjelentetni, hiszen Pogány könyvének folytatása (i) is várat (nak) még bennünket... Sokkal tanulságosabb az élő anyaggal való öszszevetés, hiszen a ponyva-találósok közül nem egy elterjedt népünknél, s nemcsak szóban adták tovább őket, hanem írásban is terjedtek: a fentebb említett verses talányok némelyikét közölte a Magyar Nyelvőr IV. kötete (a Baranya megyei Selylyéről, „négysarkú versekben"), s később Berze Nagy is (1940: 25—31): „1840-ben írt sellyei kéziratból lejegyezte Takar Imre." Az 58 találós kérdést tartalmazó kézirat címe: Tisztességes időtöltésre szolgáló történetek — sajnos, ma már nem tudtam az eredeti nyomára lelni. . . Megfelelései a következők : 20. = Hamar elméjű... és A' rendes pipázás... [17.], 22. = [16.], 30. « [11.], 32. = [5.], 34.^ [3.], 41.« [ÍJ. A sellyei kézirat végén található kérdések bibliai jellegűek, talán egy hajdan volt vőfély jegyezte fel őket, hogy a menyasszony kikérésénél hasznosítsa tudását. Az aprónyomtatványok között is találunk olyanokat, amelyekben lakodalmi ta 1 á 1 ósok kerültek kinyomtatásra, méghozzá azzal a (kimondott) céllal, Hogy a' Násznagyok haszontalansággal [ne] töltsék idejeket, egynéhány kérdéseket, és feleleteket írván számokra. (A füzet utolsó része.) NÁSZNAGYOK' KÖTELESSÉGE, me Ily A' NÁSZNAGYSÁGBAN forgolódó EMBEREKNEK KEDVEKÉRT írattatott MATYÜS PÉTER. által. Nyomtattatott cfcben az ЕГг1сп-.1Лч-п. 6. OSzK 820 745 E ponyva is több kiadást ért meg, bár csak az első 8—9 kérdés és felelet tekinthető találós kérdésnek (például: Mikor úszott а fejsze? Mikor volt legdrágább a hús? stb.), a többi inkább vallásos elmélkedések szüleménye, s valószínűleg a jegyesvizsgálatokon hangzottak el ilyenek, nem paraszti lakodalmakon (például: Mitsoda hasznát lehet hát venni a' szent írásnak. — Hasznát veszem azért; mert abból tanülom-meg; hogy, és mi módon üdvözülhetek, abból tanulom-meg, hogy, és mi módon lehetek Istennek fiává, ki váltott-meg, és kitsoda szentelt-meg. Stb., stb.). Sok eldugott adat kerülhet még elő az énekes gyűjtemények, kalendáriumok, és egyéb aprónyomtatványok lapjairól — itt csak kettőt idéznék: a Békési menyegző címlapjának versoján megfejtés nélkül találunk egy verset — az utolsó sor a címlapon megadja a dátumot is, a nagybetűk (római) számértékeit összeadva 1815 —
