Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 24 (1979) (Pécs, 1980)

Néprajztudomány - Tarján Gábor: Baranyai ácsolt ládák a Janus Pannonius Múzeumben (Gyűjtemény-ismertetés)

BARANYAI ÁCSOLT LÁDÁK A JANUS PANNONIUS MÚZEUMBAN (Gyííjteményismertetés) A pécsi városi múzeum néprajzi gyűjteményének, jelentősebb gyarapodásához az 1907. évi pécsi országos kiállí:ás adott alkalmat. A kiállításon nagyobbrészt szaporcai bútorokból álló ormánsági szobabelsőt és viseleteket is bemutattak. A tárgyak — számszerint 141 darab — a kiállítás után a múzeum gyűjteményébe kerültek. 1907-ben jelent meg Lukácsy Imre diósviszlói református lelkész az Ormánság néprajzát bemutató füzete is, amelyben az ácsolt ládáról, a „szökrény"-ről a következőket találjuk: „Az ágyakkal átellenben fekvő falnál pihen a „szökrény"; rendkívül sajátos bútordarab; rövid magas koporsóhoz hasonló láda, négy sarkán négy szarvval, emlékeztet a zsidók hajdani frigyládájára. Oldala, teteje köralakú faragásokkal és pirosas színekkel van díszítve. A szökrénybe rakják el a család ruházatát dohánylevelek közé, hogy moly és egyéb féreg meg ne rongálja. Ha szűk a hely, úgy a szökrény a kisházba, vagy a padlásra kerül."

1 Arnhold Nándor főreáliskolai tanár a múzeum anyagát bemutató Ormánsági népművészet с dolgozatában részletesen leírja az ormánsági szökrönyöket és két képet is közöl róluk. „A szoba harmadik falánál áll a „szökrény". Három is van gyűjteményünkben. .. . Valamennyi kemény fából való egyszerű ácsmunka. ... Nyeregtető formájú fedelük rendszerint 3 deszkából van összetéve. ... oldalt két csúcsban végződő magasabb erős deszka, melyből két lécszerű nyúlvány meredez majdnem a csúcs magasságáig. A födél tetejének deszkái vagy a zsindelyezés módjára egymásba illeszkednek . . . vagy egyszerűen egymáshoz szorulnak. ... A „szökrényt" magát erős deszkákból formált lábak tartják. . . . vájataikba ereszkednek bele az oldalfalak deszkái. A kötés tartósságát ferdén bevert faszögek biztosítják. ... A födél forgója fából van, zára lakat. A szökrény külsejét kizárólag bevésett vagy karcolt geometriai dísz borítja, melynek vonalai s részben mezői is feketére festvék. Legsűrűbben körök, négyzetek s egymást metsző párhuzamosok fordulnak elő, továbbá a négyszögek átlói által képzett egyenlőszárú háromszögek. A szigorú geometriai dísz az ő megkötöttségében, zárkózottságá1 Lukácsy é. n. (1907): 19. GÁBOR ban igen jól illik a ruhanemű és szőttesek megőrzésére hivatott szökrényhez, a háziasszony kincses ládájához."

2 Kiss Gézának, az Ormánság monográfusának művében a szökrönyről a következőket olvashatjuk: „(A) szökröny a hátusóházban vagy kamrában (ti. található) .. . Fekete csillag, fél-hold, kör, kúp-alakokkal, széltől-szélig, futó hullám vonalakkal, s szabályos vonalú piros szélű rovátkákkal kicifrázott, arasznyi magas, széles lábakon álló hatalmas tölgyfaláda négy szarvszerű bibóval ellátott csúcsos, magas tetővel, hasonlított valami kurta lábú görög—római szarkofág féléhez, de felerövidségű s öblösebb volt. Mit tartottak a szökrönyben? ... Szökröny fenekén sorára lerakott türet vásznak, lenruhák, rózsás mellyes, ünnepi biklák, kötények, imögök s a halálravaló, amit előre elkészített az asszony magának."

3 Török Gyulát, múzeumunk régész munkatársát a szökröny-szarkofág összefüggés érdekelte. Szerinte a szökröny a római kultúra továbbélését bizonyítja hazánk területén. Török a díszítés eredetére is elméletet állít fel: „A latin feliratok helyett, az ősi magyar rovásírás idején a szöveg rovásírással került a szökrönyökre. A magyarság lakóházaiba jutva, felekezeti és faji vonatkozásokat nem érintő mértanivá stilizált alakot vagy tiszta mértani díszítőelemet kapott. . ."

4 Témánk szempontjából a legfontosabbak K. Csilléry Klára kutatásai. Munkáiban az ácsolt láda múltját, földrajzi elterjedését, készítési technikáját, használatát, terminológiai kérdéseit stb. alaposan feltárta.

5 Ismertetésem elkészítésénél elsősorban az ő munkáira támaszkodtam. Készítése A baranyai ácsolt láda készítése — jelenlegi tudásunk szerint — a századforduló idején szűnhetett meg; a kérdés azonban még további kutatást igényel. Feltehetőleg a baranyai horvátoknál raa2 Arnhold 1909: 80—81. 3 Kiss 1937: 37. 4 Török 1941: 77. 5 Királyné Csilléry 1951. Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1979) 24, p. 251—265. Pécs, Hungária, 1980