Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 24 (1979) (Pécs, 1980)

Természettudományok - Uherkovich Ákos: A Dél- és Nyugat-Dunántúl tűlevelűeken élő nagylepkéi (Lepidoptera)

A HETVEHELYI ROMÁNKORI TEMPLOM HELYREÁLLÍTÁSA SCHŐNERNÉ PUSZTAI ILONA A hetvehelyi régi rk. templom nem tartozik ha­zánk jelentősebb műemlékei közé. Egyike azoknak a kisléptékű, középkori falusi templomoknak, me­lyek közül az utolsó évtizedben az Országos Mű­emléki Felügyelőség számosat helyreállított. A tervezési munka az OMF Tervezési Osztályán 1973 decemberében kezdődött el a felmérés és a feltárási eredmények birtokában. Célunk a műszaki hibák megszüntetése mellett az épület eredeti ren­deltetéséhez méltó műemléki helyreállítás volt, a megmaradt középkori részletek kiemelésével és be­mutatásával. A helyreállítás megkezdése előtt a régi hetve­helyi templom igen elhanyagolt állapotban volt (1. ábra). Mint azt a feltárási munkák ismertetésénél elmondtuk, az új templom építésének idejétől a középkori épület használaton kívül állt. A körülötte lévő területen alakították ki a plébánia gazdasági udvarát, és a középkori falkép töredékkel rendelke­ző, vakmérműves ülőfülkéj ű és gótikus ablakú XIII. századi épület ólak és szemétdombok társaságában, egy időben a plébánia füstölő konyhájaként funk­cionált. A legépebb középkori falképeket mentési céllal lefejtették a falról és Budapestre, a Szépmű­vészeti Múzeumba szállították. A ma már erősen vitatható leválasztási munka során megsértették a XV. századi freskók alatti korábbi festett vakolat­rétegeket. 1955-ben kisebb műemléki állagmegóvás készült a hetvehelyi templom megmentése érdeké­ben. A füstölőkonyhát ekkor véglegesen megszün­tették, az épület műszaki állapota azonban azóta is tovább romlott. A templomtető cserépfedése igen rossz állapotban volt. A barokk fedélszék és hajó­boltozat beázott. A homlokzatokat a XX. század­ban készült, ma már rongyos vakolat fedte. Lécek­ből összetákolt pajtakapun át lehetett bejutni a templom belsejébe, ahonnan a roskadt barokk kar­zatot és az oltárokat már korábban kibontották. A járófelületen már csak töredékesen látszott a deko­ratív barokk téglapadló maradványa. Az ablakok­ban nyílászáró szerkezet nem volt. A templom kö­rüli rendetlen udvar már haszálaton kívül állt. A domboldalról lefolyó víz az épület alapfalait ér­hette. Az épület helyreállítása 1975 májusában kezdő­dött. Lebontottuk a régi cserépfedést, majd a bol­tozatok felülről történő megerősítése és a fedélszék hibás elemeinek kicserélése után új fedést készítet­tünk ugyancsak hódfarkú cseréppel. A homlokza­tokról eltávolítottuk a századeleji cementes vako­latot. Helyette a Ny-i homlokzaton megtalált kö­zépkori vakolatfoltok színében és technikája sze­rint új homlokzatvakolat készült, alapvakolatra ka­nálháttal felhordott és eldolgozott, anyagában szí­nezett vékony mészhabarccsal (2. ábra). A barokk ablakokban új, bukó rendszerű, „Teschauer" szer­kezetű ablakokat és kovácsoltvas rácsokat helyez­tünk el. A barokk nyílások sima vakolatkeretet 1. ábra. A templom DNy-i nézete helyreállítás előtt. Abb. 1. Südwestansicht der Kirche vor der Wieder­herstellung. Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1979) 24, p. 135—144. Pécs, Hungária, 1980

Next

/
Thumbnails
Contents