Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 24 (1979) (Pécs, 1980)
Természettudományok - Uherkovich Ákos: A Dél- és Nyugat-Dunántúl tűlevelűeken élő nagylepkéi (Lepidoptera)
A HETVEHELYI ROMÁNKORI TEMPLOM HELYREÁLLÍTÁSA SCHŐNERNÉ PUSZTAI ILONA A hetvehelyi régi rk. templom nem tartozik hazánk jelentősebb műemlékei közé. Egyike azoknak a kisléptékű, középkori falusi templomoknak, melyek közül az utolsó évtizedben az Országos Műemléki Felügyelőség számosat helyreállított. A tervezési munka az OMF Tervezési Osztályán 1973 decemberében kezdődött el a felmérés és a feltárási eredmények birtokában. Célunk a műszaki hibák megszüntetése mellett az épület eredeti rendeltetéséhez méltó műemléki helyreállítás volt, a megmaradt középkori részletek kiemelésével és bemutatásával. A helyreállítás megkezdése előtt a régi hetvehelyi templom igen elhanyagolt állapotban volt (1. ábra). Mint azt a feltárási munkák ismertetésénél elmondtuk, az új templom építésének idejétől a középkori épület használaton kívül állt. A körülötte lévő területen alakították ki a plébánia gazdasági udvarát, és a középkori falkép töredékkel rendelkező, vakmérműves ülőfülkéj ű és gótikus ablakú XIII. századi épület ólak és szemétdombok társaságában, egy időben a plébánia füstölő konyhájaként funkcionált. A legépebb középkori falképeket mentési céllal lefejtették a falról és Budapestre, a Szépművészeti Múzeumba szállították. A ma már erősen vitatható leválasztási munka során megsértették a XV. századi freskók alatti korábbi festett vakolatrétegeket. 1955-ben kisebb műemléki állagmegóvás készült a hetvehelyi templom megmentése érdekében. A füstölőkonyhát ekkor véglegesen megszüntették, az épület műszaki állapota azonban azóta is tovább romlott. A templomtető cserépfedése igen rossz állapotban volt. A barokk fedélszék és hajóboltozat beázott. A homlokzatokat a XX. században készült, ma már rongyos vakolat fedte. Lécekből összetákolt pajtakapun át lehetett bejutni a templom belsejébe, ahonnan a roskadt barokk karzatot és az oltárokat már korábban kibontották. A járófelületen már csak töredékesen látszott a dekoratív barokk téglapadló maradványa. Az ablakokban nyílászáró szerkezet nem volt. A templom körüli rendetlen udvar már haszálaton kívül állt. A domboldalról lefolyó víz az épület alapfalait érhette. Az épület helyreállítása 1975 májusában kezdődött. Lebontottuk a régi cserépfedést, majd a boltozatok felülről történő megerősítése és a fedélszék hibás elemeinek kicserélése után új fedést készítettünk ugyancsak hódfarkú cseréppel. A homlokzatokról eltávolítottuk a századeleji cementes vakolatot. Helyette a Ny-i homlokzaton megtalált középkori vakolatfoltok színében és technikája szerint új homlokzatvakolat készült, alapvakolatra kanálháttal felhordott és eldolgozott, anyagában színezett vékony mészhabarccsal (2. ábra). A barokk ablakokban új, bukó rendszerű, „Teschauer" szerkezetű ablakokat és kovácsoltvas rácsokat helyeztünk el. A barokk nyílások sima vakolatkeretet 1. ábra. A templom DNy-i nézete helyreállítás előtt. Abb. 1. Südwestansicht der Kirche vor der Wiederherstellung. Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1979) 24, p. 135—144. Pécs, Hungária, 1980