Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 24 (1979) (Pécs, 1980)

Természettudományok - Uherkovich Ákos: A Dél- és Nyugat-Dunántúl tűlevelűeken élő nagylepkéi (Lepidoptera)

A HETVEHELYI TEMPLOM KUTATÁSA 123 Az épület falkutatása során szerzett adatok a régészeti megfigyeléseket tovább bővítették. A templomot kívül vastag XX. századi vakolatréteg borította. A déli oldalon kívül és a hajó belső falán is megfigyelhető volt, hogy tetőcserepet lapjával helyeztek a felületre, és erre került az újkori vastag vakolás. A nyugati homlokzatnak csak az alsó részén maradt meg a barokk vakolat nagy felületen, korát a XVIII. század derekára tehetjük. Kívül a középkori vakolat csak az ablaknyílásoknál figyelhető meg. A déli homlokzaton a bejárattól keletre a vakolat leverése után előtűnt a középkori bejárat befalazott kávája. Belül kis felületen megbontottuk a befalazást, és benne megtaláltuk a bejárat két kora gótikus keretkövét.

32 A nyugatra eső kávát a barokk bejárat behe

1

yezésekor teljesen tönkretették, de a meglévő adatok alapján is lehetővé vált a rekonstruálása (11. kép). A déli homlokzat kutatásakor három középkori ablakot találtunk erősen rongált állapotban. A nyugatra eső első ablak a középkori járófelülettől 300 cm-re, a másik kettő 270 cm-re helyezkedett el. A meglévő diadalívről lehet következtetni a középkori hajó magasságára, és ezen belül az ablakok alacsonyan helyezkednek el. A belső nyílásuk szűk, mindössze 10 cm. A ki-befelé szélesedő, tölcséres ablakok egyszerű puhamészkő kerettel készültek. A nyugati ablak keretéből a könyöklő, a középsőből a könyöklő a nyugati szárkővel, a keletiből a könyöklő a keleti szárkővel maradt meg. Az ablakok zárókiképzését nem ismerjük

33 (12. kép). Ezt a XVIII. századi boltozat és ablakok behelyezésekor teljesen tönkretették. A befalazásba kisebb keretkődarabokat is beépítettek, de ezek segítségével sem lehet az ablakokat teljesen rekonstruálni. A középkori ablaknyílások felett a templom falazata .más. Alul csak kő, feljebb kő és tégla vegyesen. A nyugati homlokzaton három elkülönülő falazat tűnt elő a vakolat leverése után. A befalazott barokk-kori gerendafészkek magasságáig terméskőfalazat található, és a sarkokon szépen megmaradt a középkori sarokarmírozás. A falazatot középen, a hajó barokk ablakaival egyidős szegmensíves ablak töri át. A gerendanyílások felett a homlokzat kő- és tégla vegyes falazású. A háromszögletű oromzat utolsó harmada téglából készült. A padlástér felé három kerek barokk világítóablak nyílt. 32 A bejárat teljes kibontását Schönerné, Pusztai Ilona tervező végeztette el a helyreállátási munkálatok során. ^ 33 Feltehető, hogy félkörívesek voltak, mert a szentély keleti ablaka is félköríves záródású. Bár tudjuk, hogy ezt a gótikában átalakították, belül egyenes zárást kapott, kívül azonban maradt a félköríves kiképzés. Valószínűleg a homlokzat többi ablakait vették figyelembe az átalakításkor. 11. ábra. A déli bejárat keleti kávája falkutatás közben Abb. 11. Ostzarge des Südeinganges während der Mauerertor schung. A templom szentélye maradt meg legjobban középkoii állapotában. A sarkain a szépen megmunkált kövekből máig megmaradt a sarokarmírozás. A szentély déli falát egy nagyméretű téglából kialakított barokk körablak töri át. Az egyenes szentélyzáródású templomoknál eredetileg itt mindig ablak nyílik a homlokzatról. Feltételezzük, hogy itt is megvolt, de a nagyméretű kerek ablak behelyezésekor tönkretették (13. kép). A szentély keleti homlokzatán középen helyezkedik el a szép kialakítású középkori ablak, melyen átalakítások nyomait figyelhettük meg. Az ablak alsó könyöklője rongált, két sor téglával később falazták fel. Felül félköríves zárású, ki- és befelé rézsüs kávájú, nyílása szűk. A káváján a középkori vakolat is megmaradt kis felületen. Vállmagasságtól felfelé a díszesebb háromkaréjos zárórész később készült, körülötte nagy felületen más a falazat. A templombelsőben a külsővel ellentétben az ablak lezárása egyenes, ez is szokatlan megoldás. A belsőben a középkori falképek miatt nem tudtuk a felületet jobban megvizsgálni. Hasonló módon alakították át a Borsod megyei sajószentpéteri egyenes szentélyzárású templom szentélyének keleti ablakát is. A késő román ablak felső részén hatkaréj os körablakot képeztek ki a XIII.