Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 24 (1979) (Pécs, 1980)

Természettudományok - Uherkovich Ákos: A Dél- és Nyugat-Dunántúl tűlevelűeken élő nagylepkéi (Lepidoptera)

120 M. KOZÄK ÉVA 6. ábra: A szentély a középkori oltármaradvánnyal, kutatás után. Abb. 6. Der Chor mit dem mittelalterlichen Altarrest, nach der Forschung. 8. ábra. A középkori karzatalapra épült barokk karzat indítása a hajó északnyugati szögletében. Abb. 8. Beginn des uí den mittelalterlichen Chorgrund gebauten barocken Chors in der Nordwestecke des Schilies. aljával. A karzattartó pillérektől nyugatra végig megtalálható a bezuhant kőkarzat maradványa. A déli homlokzat falkutatása során előkerült legnyugatabbra fekvő középkori ablak 30 cm-rel magasabban jelentkezik, mint a másik kettő, bár mind a három egyidőben készült. Ez a karzattér megvilágítását szolgálta. Erre találunk példát más templomoknál is pl. a somlóvásárhelyi XII— XIII. századi templom déli homlokzatának négy ablaka közül, a nyugati szintén magasabban épült, mint a többi. Az említett templom belsejében előkerült a karzat boltozatának lenyomata, és két pillérének alapozása. A legnyugatabbra fekvő, legmagasabbra elhelyezett ablak a karzat megvilágítását szolgálta.

25 Az eddig ismertetett adatok arra utalnak, hogy a hetvehelyi templom karzata a templommal egyidőben épült, és minden valószínűség szerint a török pusztítás idejéig funkcionált. Az 1757-ben folyó barokk építkezések idején kő és tégla építőanyag felhasználásával felépítették a hajó felé nyíló egyíves téglakarzatot, melynél a középkori karzat falpillérei jó alapozásul szolgáltak. A feljárata a délnyugati oldalon nyílt. A barokk karzat tulajdonképpen hasonlóan épült, mint a középkori, egy ívvel. A hazai műemlékeink sorában a magyar típusú hár^mnyílású középtornyos karzat terjedt el templomainkban.

26 A magyar nemzetségek és a belőlük leszármazott kisbirtokos családok veszik át a karzatok építését nyugatról, de ennél egyszerűbb formát alakítanak ki. Az elterjedési ideje XII—

XIII. században történik, mikor a király hatalma mellett a feudális birtokos réteg szerepe megnő. A hetvehelyi templom karzata a ritkábban előforduló típus közé tartozik. Tornya bizonyosan nem volt, ennek semmi nyoma nincs. Analógiájaként a zalaszentmihályfai templom karzata hozható fel, mert ezzel van valami hasonlósága.

27 A torony25 Koppány T.: A somlószőlősi rk. templom helyreállítása. Magyar Műemlékvédelem (1971—72) 217—218; 218; 220; 222. képek. A templom szentélye elpusztult, a szerző véleménye szerint félköríves lehetett. Az ajaki és lónyai ref. egyenes szentélyzáródású, XIII. századi téglatemplomok déli falának homlokzati rendszere hasonló, mint a hetvehelyi. Az ajaki templom hajójának fakarzatát két gerenda tartja, melyek tovább folytatódnak a padlástérben, és ott a kis fatornyot tartják. Koroknay véleménye szerint e barokk karzat a középkorit eleveníti fel. Az ablakok elhelyezése mindenképpen utal középkori karzatra. Az első ablak a karzatot, a két hátsó a hajót világította még. Napkoron is ezt a karzatkialakítást említi (Koroknay Gy.; Egyenes szentélyzáródású templomok SzabolcsSzatmár megvében. Jósa András Múzeum Évkönyve (I960) 101; 107; 115—16. 26 A magyarországi karzatokkal foglalkozik Entz Géza: Nyugati karzatok románkori építészetünkben, (Műv. Tört. Ért. 8. 2—3.) című dolgozatában. 27 Az analógiára Schönerné, Pusztai Ilona hívta fel a figyelmemet.