Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 23 (1978) (Pécs, 1979)

Természettudományok - Uherkovich Gábor: A Dráva magyarországi szakaszának algavegetációjáról

8 UHERKOVICH GABOR ind./ml 11001000900800700 600500400 300 200100Cyclotella, Stephanodiscus spp., Meloeira binderana egyeb Bacillariophyceae Chlorococcales I egyéb mikrofihon DUHA TISZA DRÁVA Bajánál Szegednél Barcsnál 1972.VI.21 1972.YI.20. 1972.VI.26 1. ábra. A Duna, Tisza és Dráva nyári íitoszesztonja mennyiségi egybevetésének egyik példája Módszer, vizsgálati anyag, a feldolgozott mennyiségi vízminták általános jellemzése A Drávát — az 1966—67-i évi mintavételek után — az 1972. évben a hazai meder szakasz teljes hosszában havi gyakorisággal, az 1973. évben és az 1974. évben évszaki gyakorisággal vizsgáltam, végül ebben a vizsgálatsorozatban az 1975. évben egy ízben, május hóban végeztem ilyen vizsgálatot. A vízmintákat hossz-szelvényvizsgálatok formájában vettem. Az első mintavételi pont a Mura-torkolat alatt, Örtilosnál volt (225. f.-km), a második Barcsnál (153,5 f.-km), a harmadik Drávaszabolcsnál (75,8 f.-km), közel ahhoz a helyhez, ahol a folyó Magyarország területét elhagyja. A második és a harmadik ponton megközelítőleg olyan időeltolódással vettem a vízmintákat az első ponthoz képest, amilyen időtartam alatt a vizsgált „víztest" a folyóban elmozdul (v. ö. Uhetkovich 1966). Ezzel a „reptációs-módszerrel" az egyazon továbbmozgó víztestben a potamofitoplankton-együttesekben bekövetkező mennyiségi és minőségi változások dinamizmusára nyerhetünk mind elméleti, mind gyakorlati vízgazdálkodási szempontból fontos adatokat. A mennyiségi (merített) vízminták feldolgozása az Utermöhl-íéle módszer szerint történt (Utermöhl 1958), mégpedig Opton/

'Oberkochen gyártmányú fordított mikroszkóppal. A taxonómiai adatok kiegészítése a hálós planktonmintákból fáziskontraszt-berendezéssel ellátott Zeiss/Jena gyártmányú kutatómikroszkóppal történt. A mennyiségi adatokat jelen tanulmányban nem ismertetjük részletesen, hanem csak főbb tanulságaiban, viszont a taxonómiai adatokat — a következő fejezetben — teljes részletességgel közreadjuk. A mennyiségi minták feldolgozása a következő fontosabb tanulságokkal szolgált: A potamofitoplankton 2 ind./ml-értékei a Dráva magyarországi szakaszán átlagosan a százas nagyságrendbe tartoznak és csak ritkábban mennek át az ezres nagyságrendbe. (Összehasonlításul: A Dunában ezek az értékek az ezres és a tízezres nagyságrendben jelentkeznek.) A minimális értékek 50—100 2 ind./ml körüliek, a leggyakoribb értékek 150—200 2 ind./ml, míg a maximális értékek 400—2000 2 ind./ml között észlelhetők. Az általunk észlelt határértékek a következők voltak: 44 2 ind./ml Örtilosnál 1974. XI. 11-én és 2038 2 ind./ml Drávaszabolcsnál 1974. VIII. 12-én. A Dráva potamofitoplanktonjának gyér népessége egyrészt a folyó nagyobb folyási sebességére és ennek következményeire, elsősorban a turbulencia által mozgatott nagyobb ásványi szemcsék kedvezőtlen mechanikai hatására, másrészt pedig arra a szennyezésre (nagy C^-fogyasztás és részben toxikus hatások) vezethető vissza, amely a Murától ered. A mineralizáció mértéke a vizsgált folyószakaszban minden bizonnyal viszonylag alacsony, így a trofitás szintjének olyan mérvű emelkedése, amely algatömegprodukciók kialakulásához elengedhetetlen feltétel, a Dráva esetében nem áll fenn. A közép-európai folyók legtöbbjében nyárvégén—ősz elején, a tartósan alacsony vízálHsok idején, amikor nagyobb az átlátszóság és a lecsökkent turbulencia miatt a mozgatott ásványszemcsék mechanikai károsító hatása is a minimumra csökken, viszont a vízhőmérséklet még kedvező, a folyómederben lefelé mozgó víztestben a- planktonalgák nagymérvű elszaporodása szokott bekövetkezni (v. ö. Uherkovich 1970, 1971). Ez a jelenség a Drávában egészen kivételesen és tendencia jelleggel is csak ritkán észlelhető, így jómagam az 1972—75. közötti vizsgálati periódusban csupán egy ízben, 1974. augusztusában észleltem ilyen, a folyó hosszában bekövetkező algatömegprodukciót, melyet Cyclotella, Stephanodiscus és Nitzschia fajok, továbbá egyes Chlorococcales-ek (Actinastrum hantzschii, Ankistrodesmus angustus, Dictysphaerium pulchel-