Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 23 (1978) (Pécs, 1979)
Művészettörténet - Szabó Júlia: Néhány ikonográfiai előzmény Csontváry cédrus festményeihez
386 SZABÓ JÚLIA 16. ábra: John Martin: Égi mezők. 1853. Feaver, W.: The Art of John Martin. Oxford, 1975. 155. képe nyomán reprodukálta Bertalan Vilmos. Énekek éneke így énekellek — vallja be már az alcímben is a személyes mítoszalkotást a költő. Ebben a versben Csontuáry cédrus-hasonlatai idődimenzióival ellentétes formában, de azoknak cseppet sem ellentmondóan, egy meg nem valósult szerelem és mátkaság hátterében jelenik meg az Énekek éneke cédrusfából épült trónja-nászágya. („És íme, árva Libánus-fa ágyam, / Ezüst, erős oszlopai remegnek, / Gyűretlenek a bársony, puha leplek / S homálya van az arany mennyezetnek.) Kinek az ínye olyan édességes, / Nem jött el az én mátkám s esteleg már / ... / Futó csillagok fényüket rám — szórták, / Elkábítottak olcsó mandragórák/S az Élet helyett nem jöttek csak órák.)" „Emberek az élettel ne siessünk — prófétálja aszkéta magányában az 1910-es évek elején, Ady versének születésével egyidőben a korszak felgyorsuló fejlődésének veszélyeit tökéletesen felismerő Csontuáry — az életnek más a célja, mint amilyennek képzeljük. Az emberélet évezredekre van berendezve ... az alma évekig vár, amíg gyümölcsöt termő koronával kibontakozik, a fenyő, a tölgy még tovább kénytelen tűrni, s legtovább a libanoni cédrus, mely csak a negyedik ezredben bontja ki koronáját, mely gyümölcsöt terem. Ezzel bontakozik ki úgy, hogy magja révén halhatatlanná legyen. Mi emberek a halhatatlanságra vagyunk teremtve .. ," 94 Csontuáry e mondatai a cédrusok és a halhatatlanság gondolatát kapcsolják össze, több ezer éves hagyomány egyéni változatát teremtve meg az emberiség szaporodására, halhatatlan munkájá94 Csontuáry, K, T.: A lángész. Ki lehet és ki nem lehet zseni. In: Cerlóczy, G.—Németh, L.: i. m. 63. Rokon fogalmazási! mondatokat találunk töredékes feljegyzései között: (Pécs. Janus Pannonius Múzeum. Adattár. 9a—9b) Az első mondatok szó szerint egyeznek. Majd: ...„mi emberek a halhatatlanságra vagyunk teremtve embrió útján fajunkat tovább nevelve. Életünknek ez volna az egyik elégtétele, a másik elégtétel a halhatatlan munka által érhető el. A harmadik eset a teremtő által kiválasztott szolgálatú egyénekre vonatkozik, akik .... tudomásul bírnak a jövőt illetőleg."