Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 23 (1978) (Pécs, 1979)

Művészettörténet - Szabó Júlia: Néhány ikonográfiai előzmény Csontváry cédrus festményeihez

NÉHÁNY IKONOGRÁFIÁI ELŐZMÉNY CSONTVÁRY CÉDRUS FESTMÉNYEIHEZ SZABÓ JÚLIA Csontvár y két cédrus témájú festményt festett a festészetére vonatkozó források és a szakirodalom tanúsága szerint: a Zarándoklás a cédrusoknál Libanonban és az Egy cédrusfa a Libanonból, (későbbi címe szerint Magányos cédrus) című olajfestményt.

1 Cédrusábrázolás ezenkívül még a Naptemplom Baalbekben (későbbi címe szerint Baalbek) és Áldozati kő Baalbekben című festményén látható, mindkét képen a látványt bizonyos szempontok szerint átformáló gondolati, illetve kompozíciós részletként.

2 Az 1906-ban festett Baalbek megelőzi időben a Csontvár y 1907-es párizsi kiállítása után készült, két először említett festményét, amelyet 1907 későnyarán festhetett a mester a Libanon hegyének különböző magasságú és helyzetű régióin.

3 Az Áldozati kő Ba1 A képek adatai: 1. Zarándoklás a cédrusokhoz Libanonban. 1907. o. v. 200x205 cm. Gerlóczy Gedeon hagyatéka. 2. Egy cédrusfa a Libanonból. (Magányos cédrus.) 1907. o. v. 200x260 cm. Gerlóczy Gedeon hagyatéka. írod. Németh, L.: Csontváry Kosztka Tivadar. Bp. 1964. Gerlóczy, G.—Németh, L.: Csontváry emlékkönyv. Válogatás Csontváry Kosztka Tivadar írásaiból és a Csontváry irodalomból. Bp. 1976. 19, 117, 119, 122—124, 130—131, 137, 151, 154, 157, 164—165, 167, 177, 178, 180, 182—183, 185, 190, 193, 199, 205 (Itt egy harmadik cédrus témájú festmény is szóba kerül. Ez azonban a kutatás mai állása szerint nem Csontváry müve.) 210, 211, 215, 218, 248, 287, 295. Csontváry Kosztka Tivadar: írásos feljegyzés töredékei. Gerlóczy Gedeon hagyatékából. Pécs. Janus Pannonius Múzeum. Adattár. 7/b, 9/a, 46/b, 74/b, 75/a, 94/b, 98/b, 147/a, 148/b, 149/a, 159/b, 160/a, 172/a, 174/a, 177/b. 2 A képek adatai: Baalbek (A naptemplom Baalbekben). 1906. o. v. 385x714,5 cm. Gerlóczy Gedeon hagyatéka. Áldozati kő Baalbekben. 1906—7. o. v. 110x130,5 cm. Szegedy Maszák György gyűjteménye. A Baalbek című festményen látható cédrusfa a kép baloldalán az előtérben jelenik meg. Baalbek egyéb látképein hasonló méretű fa ezen a helyen nem látható. Hasonló a helyzet az Áldozati kő Baalbekben című festménynél, amelyen a nagy kő mögött hét cédrusfa látható. A követ ábrázoló fényképeken itt sem látunk fákat. A fényképek Gerlóczy, G.—Németh, L.: i. m. (képek). 3 Gerlóczy, G.—Németh, L.: i. m. 119. o. albekben című festmény, mivel az egykorú kiállításokon nem szerepelt, a rokon motívumok és helyszín miatt, kissé bizonytalanul 1906—7-re datált. Csontváry írásaiban gyakran visszatér a cédrusokra utalás:

4 Az írások néhány évvel későbbiek, mint a festmények, (az első datált írás, a töredékes feljegyzéseket figyelmen kívül hagyva, 1912-ből való), ennek ellenére feltételezzük, hogy gondolatviláguk több eleme már a festmények születése idején inspirálhatta Csontváry t. A művész többször ismétli, hogy találkozása a cédrus témával páratlan és előzmény nélküli, személyes felfedezés során átélt egyéni megvilágosodás, a cédrusfa természeti tulajdonságainak és történeti szerepkörének ismerete alapján véghezvitt művészi tett.

5 Csontváry írott kinyilatkoztatásait festményeinek páratlan művészi értéke hitelesíti. E mellett azonban azt is megfigyelhetjük, hogy festményei igen sok jelentésrétegének fellelhetjük előzményeit a cédrusok különböző kultúrákhoz fűződő jelentéseinek körében, összefüggéseiben pedig legerősebben mindezek XIX. századi egyetemes, illetve magyar művészeti-irodalmi vetületében. E tanulmányban Csontváry festményeitől és írásaitól tekintünk vissza — elsősorban a XIX. századra —, mindazokra az irodalmi és képzőművészeti alkotásokra, természet- és történettudományok egykorú történetébe tartozó feltevésekre, leírásokra, következtetésekre, amelyek a cédrusokkal kapcsolatban létrejöttek sokszor korábbi hagyományokra épülve. Néhány esetben távolabbi jelentésekre is utalunk, mindenkor gondosan törekedve azonban arra, hogy megkülönböztessük azokat a hagyományrétegeket, melyeket Csontváry a cédrusokkal kapcsolatban feltételezhetően ismerhetett, a múlt latens formában hagyományozott örökségétől, vagy a teljesen kizártnak tekinthető 4 Csontváry Kosztka, T.; Energia és művészet. A kultúrember tévedése. 1912. A lángész. Ki lehet és ki nem lehet zseni. 1913. Kiadatlan önéletrajza, A tekintély, é. п., A pozitívum, é. n. Tekintetes Fővárosi Tanácsnak. írásos feljegyzés töredékei, v. ö. 1. jegyzet. 5 A legjobb példa erre: Gerlóczy, G.—Németh, L.: 96. „Hát végül a hatezer éves cédrusokat senki se látta volna — festőművész meg nem fordult ott soha? Janus Pannonius Múzeum Evkönyve (1978) 23, p. 363—388. Pécs (Hungária), 1979.