Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 23 (1978) (Pécs, 1979)

Művészettörténet - Aradi Nóra: Egy Dési Huber–Kollowith analógia

358 ARADI NÓRA 1. ábra. Dési Huber István: Tömeg, 1931 k. (JPM. Ltsz. 59. 107) sorsú ember analóg gondját kifejezve. A lengyel Sopocko 1932-es Europe Girîs című grafikáján porosz katonai díszlépésben menetelnek első világháborús, falábú rokkantak, sisakjukon horogkeresztes embléma. A három figura ritmikus egymásutánja e végnélküli menetelés iszonyatát sejteti, akárcsak a német Heartfieldnak először 1924ben, majd 1934-ben kiadott, az első világháborúra emlékeztető fotómontázsa, az Apák és íiúk, ahol az apák csontvázsorával ellentétes irányban menetelnek az egyenruhás, játékfegyveres gyerekek. De ez még korábbi, az 1917-tel indult forradalmi hullámra jellemző képalkotási felfogáshoz közelebb álló kompozíció. Az 1930 körüli alkotásoknál behatároltabb az ábrázoltak száma: Derkovits Kapudöntögetőiben négy, Dejnekánál és Sopockónál három-három, Kollwitznál négy, Dési Hubernél öt alak került egymás mellé. És amikor Dési Huber István 1932-ben, az Ernst Múzeum csoportkiállításának keretében bemutatta a Tömeg variánsait is, az őt melegen méltató kritikus, Lázár Béla okkal hivatkozott Degas hajdani megjegyzésére: „On fait une foule avec cinq personnes et pas avec cinquante". A képben, szoborban, irodalomban ábrázolt tömeget egyébként sem az minősíti tömeggé, hogy mennyi a figurák száma, hanem hogy milyen rendező eb szerint kapcsolódnak egymáshoz.

3 3 Vö. Lukács jellemzése a Hauptmann-drámákról „A realizmus problémái" с munkának „A művészi forma objektivitása" с fejezetében (Bp. 1948. Atheneum Kiadó, 43—44. 1.)