Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 23 (1978) (Pécs, 1979)

Néprajztudomány - Komlósi Sándorné: Szigetvár-vidéki fehérhímzések

SZIGETVÁR-VIDÉKI FEHÉRHÍMZÉSEK 311 6. ábra. Fejkendő lelőhelye : Merenye. Fehér moll anyag­ra, fehér DMC fonallal hímzett. A négyszögletű kendő két oldala sima, két oldala hímzett, az ál­taluk közrefogott sarokkal együtt. A többi sarok üres. A kendő két szélén enyhén kerekített slin­gelt füleket találunk, 9 kis fülből áll egy nagy fül. Ezt követi a kissé hosszúkásra vágott lyuk­sor, majd pici pöttyök szép karéjban ülnek és körülveszik a rózsákat (itt tíz szirmuk van), me­lyek fölött, mint zászlók lengedeznek a stilizált szőlőlevelek és kalászok. A sorminta különlege­sen szép, ritkán előforduló motívuma a gyöngy­virág a vízfolyásos vonal mentén. A kiszélesedő sarokmintának uralkodó motívumai a szőlőszemek. A szőlő és kalász az úrvacsora jegyeit szimboli­zálja. „Merenyében nagyünnepeken csak úgy vakított a templomban a sok-sok fehérkendő az úrasztala körül", emlékszik vissza gyerekkori benyomásai­ra Szigethy Rózsa 70 éves adatközlőnk. A fejken­dő tulajdonosa Horváth József né Merenye, úgy örökölte anyósától, Bata Vilmától, aki szintén anyósától, Kirizs Liditől kapta, aki Merenyében nagyszerű kézimunkás hírében állott. 1870-ben született, s ezt a kendőt kb. 1885 körül hímezte és ő viselte az első világháborúig. Azóta szek­rényben van.

Next

/
Thumbnails
Contents