Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 23 (1978) (Pécs, 1979)

Természettudományok - Vas Anna: Adatok a Villányi-hegység mikroszkopikus gombáinak ismeretéhez I.

A VILLÁNYI-HEGYSÉG MIKROSZKOPIKUS GOMBÁI I. 29 ramulis putrescentibus Tiliae sp. — In. monte Tenkeshegy, in Querco-Carpineto, montium Villányi-hegység, 8. II. 1977. Torula herbatum í. quaternella Sacc. In caulibus emortuis Silenis nemoralis W. et К. - In monte Szársomlyó, in Sedo (sopianae) in Festuceto dalmaticae, montium Villányi-hegység, 9. II. 1977. Tuberculariaceae Epicoccum purpurascens Ehrenb. ex Schlecht. In caulibus emortuis Asparagi officinalis L. — In monte Feketehegy, montium Villányi-hegység, prope pagum Villánykövesd, 30. IV. 1963.; In caulibus emortuis Sedi maximi (L.) Hoffm. — In monte Feketehegy, montium Villányi-hegység, prope pagum Villánykövesd, 30. IV. 1963. Tubercularia vulgaris Tode ex Fr. In ramulis emortuis Tiliae argenteae Desf. — In declivibus borealibus montis Szársomlyó, in Querco-Carpineto tilietoso argenteae, montium Villányi-hegység, 29. VII. 1969.; In ramulis putrescentibus Quercus roboris L. — In monte Tenkeshegy, in Querco-Carpineto, montium Villányi-hegység, 8. II. 1977. IRODALOM Ainsworth, G. С. et Bisby, G. R. (1961): Dictionary of the fungi. (5. Ed.) — Kew, Surrey. Barnett, H. L. (1960): Illustrated Genera of Imperfect Fungi. (2. Ed.) — Minneapolis Bánhegyi, J. (1937): Budapest környékének Discomycetái. — Pécs. Blumer, S. (1953): Die Erysiphaceen Mitteleuropas. — Blumer, S. (1967): Echte Mehltaupilze (Erysiphaceae). — Jena. Booth, С. (1959): Studies of Pyrenomycetes IV. Nectria (part I.) — Mycological Papers No. 73. Kew, Surrey. Dennis, R. W. G. (I960): British cup fungi and their allies. — London. Dennis, R. W. G. (1968): British Ascomyoetes. — Stuttgart. Ellis, M. B. (I960): Dematiaceous Hyphomycetes: 1. — Mycological Papers, No. 76. Kew, Surrey. Ellis, M. B. (1971) Dematiaceous Hyphomycetes. — Kew, Surrey. Ferraris, T. (1910) : Hyphales in Flora Italica cryptogama Pars I. Fungi, fasc. 6. — Rocca S. Casciano. Gäumann, E. (1959): Die Rostpilze Mitteleuropas. — Bern. Grove, W. B. .(1935—37): British stem- and leaf-fungi (Coelomycetes). — Cambridge. Hedjaroude, G.-A. (1968): Études taxonomiques sur les Phaeosphaeria Miyaké et leurs formes voisines (Ascomycetes). — Sydowia 22, 57—107. Holm, L. (1957): Études taxonomiques sur les Pléosporacées. — Symb. Bot. Upsal. 14, 3. Hortobágyi, T. (1968): Növényhatározó I—

IL — Budapest. Lundquist, N. (1972): Nordic Sordariaceae s. lat. — Uppsala. Migula, W. (1913—1934): Kryptogamen Flora. Bd. III. Abt. 3—4. — Berlin. Moesz, G. (1925—1942): Fungi Hungáriáé I—IV. — Szeged, Pécs. Műnk, A. (1957): Danish Pyrenomycetes. Danks Bot. Arkiv 17, 1. — Copenhagen. Müller, E. (1950): Die schweizerische Arten der Gattung Leptosphaeria und ihrer Verwandten. — Sydowia 4, 185—319. Müller, E. (1951): Die schweizerischen Arten der Gattung Clathrospora, Pleospora und Pyrenophora. — Sydowia 5, 248^310. Oudemans, С J. J. (1919—1924): Enumeratio systematica fungorum I

—

V. — Hagae. Rabenhorst, L. (1884—1895): Kryptogamen — Flora von Deutschland, Österreich und Schweiz. I. Bd. 2—3. és 6—9. Abt. — Leipzig. Saccardo, P. A. (1882—1912): Sylloge Fungorum omnium hucusque cognitorum, II

—

IV., VIII

—

X., XXII. — Padua. Savulescu, Tr. (1953): Monographia Uredinalelor, din R. P. R. Vol. I—IL — Bucuresti. Sydow, P. et H. (1904—1924): Monographia Uredinearum. Vol. I

—

IV. — Lipsiae. Tóth, S. (1950): A Kárpát-medence Nectria-fajai. — Budapest. Tud. Eegyetem Biol. Intézeteinek Évkönyve, 1Л, 148—188. Traversa, J. B. (1906): Flora Italica Cryptogama, Pars I.: Fungi, 1. Pyrenomycetae. — Rocca S. Casciano. Ubrizsy, G. (1965): Növénykórtan II. — Budapest. Wehmeyer, L. E. (1953): The genus Diaporthe Nitschke and its segregates. — Ann. Arbor. Wehmeyer, L. E. i(1961): A world monograph of the genus Pleospora and its segregates. — Ann. Arbor. Daten zur Kenntniss der mikroskopischen Pilze des Vfflányer Gebirges I. ANNA VASS Die Autorin veröffentlicht hier die ersten bearbeiteten Ergebnisse ihrer zwanzigjährigen Sammlertätigkeit in dem Villányer Gebirge. Die Arbeit beschreibt 63 Pilzarten von 44 Wirtspflanzen mit 78 Fundorten. Dies ist die erste diesbezügliche Veröffentlichung in diesem Gebiet.