Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 23 (1978) (Pécs, 1979)

Néprajztudomány - Solymos Ede–S. Göldner Márta: Győri halkereskedők Baranyában a 18. században

278 SÓLYMOS E.—

S. GÖLDNER MÁRTA az Bárkák annyira meg nagyobbultak, hogy egyegy ött száz mását is el bír", vallja egy másik. A kihallgatások során több ízben is firtatták az egykori halárakat. 1773-ban úgy emlékeznek, hogy a ponty és czompó mázsája 13 forint, a „csukának pedig az böjt elején 16, az böjt utollán pedig 23 iorintis éli kelt, az harcsa pedig ÍS forinton, ekkor szintén itt Győrött bárka gond viselő volt a Tanú, és így joli kell ezeket tudni a Tanúnak." A másik szerint a csuka és ponty 13—14 ft, a harcsa 8—9 ft. A harmadik úgy tudja, hogy a csuka 22—23 ft, a ponty és harcsa 14 ft volt. Öt évvel később: a csuka mázsája 30 ft felett egy két vagy három forinttal is, a ponty 25 ft. 1780-ban viszont egységesen vallják, hogy a csuka mázsája 25 ft, a többi halé 18 ft volt. Értesüléseiket részben Bertalanéktól szerezték, másrészt a „Póroktól kik Kállóczy és Bertalan Uraméktul nyereségre megvették és Bécsbe, s máshová hordozták" a halat. Kiemelkedően magas halárakra emlékszik az egyik: valamelyik évben a csukának mázsája 40 forint volt, „mert akkor magais iuarban száma nélkül Posonyban, Levőire és Hegyes Halomra az Hal Kereskedő Porok számára hordott volt a Tanú az Ura parancsolattyábul". A bíróság azonban beszerezte három év halárait a győri tanácstól: január 1 font csuka 10 kr ponty 6 február csuka 11 3/4 ponty 10 március csuka 8 ponty 10 május márna 10 június márna 10 szeptember márna 10 december csuka 7 1/2 ponty 8 1/4 január csuka 9 ponty 7 1/4 február csuka 8 1/2 ponty 7 3/4 március csuka 8 1/4 ponty 7 1/2 június márna 9 december csuka 8 ponty 7 január csuka 8 ponty 7 február csuka 8 1/2 ponty 7 március csuka 7 1/4 ponty 7 3/4 márna 9 május márna 9 június márna 9 csuka 7 1/2 ponty 7 3/4 A jegyzékből kitűnik, hogy a halárak nem lehettek olyan magasak, mint ahogy a tanúk vallották, de feltűnő az is, hogy a választék milyen szűk.

15 A bíróság azonban nemcsak a hajdani bárkás legényeket hallgatta ki, hanem a halkareskedőket is. Horváth András, bár sok száz mázsa halat eladott, nem tapasztalta, hogy Győr alatt olyan magas ára lett volna a halnak. Szerinte a ponty 5—

б ft, de ha 10 forintra fölment, már igen magas ára volt. A csukának maximum 16 ft volt az ára. Elvétve megtörtént, hogy mikor már kevés volt a hal, s csak 5—

б mázsa volt a bárkában, a megszorult vevő árán felül is megfizette. Makki Mihály: „Minden ember tudgya, hogy az Győri bárkákon az halnak ára hol íöllebb hol alább vagyon úgy hogy egy héten sokkal nagyobb áron, más héten sokkal oltsobban adatik, de nemis lehet máskint, mert történik, hogy íalükrülis sokat hoznak" — tehát a környékbeli halászok is szállítanak Győrbe halat. Azt is elmondja, hogy „veszedelmes volna, hogy ha az Legénység az halnak vásárlását vagy ell adását tudná, mert ide haza az vevő Embereknek ki mondanák és így nagy kárt okozhatnának az Gazdájuknak.. ." „Hogy oda alá minden bárkán lévő legény jól tudhattya, hogy vasallak a Gazdák a halat, de ide iöll nem, mivel mihelyt az bárkákkal haza jönnek mind ell eresztik őket, hanemtsak edgyet szoktak gondviselőnek a bárkánál hadni, ez ugyan már ide haza is tudhattya, hogy adgyák a Gazdák a halat, mivel mindenkor jelen vagyon." Hasonlóan vélekedik Ruisz József is: „Nem jó volna azon Gazda dolga, ki az Legénségel az halnak vásárlását vagy ell adását tudatná, mivel az Legénségnek ahoz semmi köze nintsen hanem a Társoknak." Az egyik bárkás legény: „A Gazda a Legénynek az Halnak árrát sem el adáskor, sem vételkor ki nem szokta nyilatkoztatni. Hanem történik, hogy másoktul kitanullyák". A halárakról nem is tud közelebbit, „mivel az a szokás, hogy midőn megjönnek a Bárkák az Gazdák egy vagy két Legényt tartanak meg Bárkát őrizni, az többit pedig kiűzetvén el szokták ereszteni, a mint hogy a Tanú is úgy eresztetett el jövő íordulóig." A többiek megerősítik ezt. A halkereskedelem tulajdonképpen csak félévig tart. ősszel mennek le a tavakhoz a lehalászásra, s húsvétig — főleg a nagyböjtben — árusítják ki a zsákmányt. Az indulást megelőzi a felkészülés. Minden évben rendbe kell hozni a bárkákat, szerszámokat, 15 A kalocsai érsekuradalom 1746—47 évi elszámolásaiban az alábbi halárak szerepelnek: csuka 2—3 ft, harcsa 2 ft, ponty 1,5—5 ft, keszeg 1,25 ft, compó 3 ft, viza 12 ft. 1771-ben a viza 8,50-től 25 ft-ig változó áron fordul elő. Sólymos—Solymosné i. m. p. 55, 57, 60.