Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 23 (1978) (Pécs, 1979)

Történettudomány - Rövid közlemények

RÖVID KÖZLEMÉNYEK 255 2. Női képmás (6. ábra). Fr. Schneider felvétele, Berlin. Képmező: 9,5x7 cm, aranyozott szélű, ovális keretelésű lilás-barna foglalatban, üveg alatt. Teljes méret: 10,8x8 cm keret nélkül. Ajándék: Szabó Péter, 1978. JPM Helytörténeti Osztály F: 8532. Publikálatlan. Restaurálatlan. Fiatal nő mellképe. Fejét kissé jobbra hajtja, vállán áttetsző vállkendő, elöl lazán' megkötve. A kép sérült, karcolt. 3. Szenté (Zente) Pál (1798—1876) arcképe (7. ábra). Készítés ideje: 1850-es évek eleje. Ismeretlen dagerrotipista felvétele. Képmező: 8,3x7 cm, téglalap alakú, levágott sarkú kép. A fehér papír paszpartut fekete vékony papír keret fogja körül. Eredeti üvege törött. Teljes méret: 10,5x8,6 cm. Vétel: Vértessi Jolán, 1978. JPM Helytörténeti Osztály F: 8533. Publikálatlan. Restaurálatlan. Szenté Pál 1848-as huszárkapitány, bajuszos, egyenruhás, félalakos, ülő portréja. Jobb kezével a szék karfájára támaszkodik, kézfejét a derekára szorítja, mutatóujján gyűrűt visel. A másik keze a combján pihen. A kép mesterkélt beállítású, kissé merev. A kép szélein erősen oxidálódott. 7. ábra JEGYZETEK 1 Szakács Margit: A Magyar Munkásmozgalmi Múzeum dagerotípiái. 22. p. A Magyar Munkásmozgalmi Múzeum Évkönyve 1971—72. 2 Ua. 6. p. B. Horváth Csilla EGY PÉCSI FÉNYKÉPÉSZ MUNKÁSSÁGÁNAK FŐBB MOZZANATAI (KUNDELEIN ILONA 1895-) A fényképezés megnyitotta a széles tömegek előtt a vizuális örömöket. Kézzel fogható közelségbe hozta a távolságot, a távolban lévő rokonokat, ismerősöket, tárgyakat. Közelhozta a múltat. Megadta a lehetőséget a kisembernek is, hogy úgy, mint a kiváltságos, gazdag emberek megörökítve önmagukat, leszármazottaik számára emléket hagyjanak hajdani mivoltukról. Az első világháború idejére Pécsett végetért a fényképezés első nagy korszaka. Az első jelentős fényképészek legnagyobb része meghalt, elköltözött vagy abbahagyta a mesterséget. Jelentkezik az új generáció. Újabb és újabb fényképészek nyitnak műtermet a belvárosban. A fényképek ára egyre elérhetőbb lesz a szegényebb néprétegek, a munkások, bányászok, kisiparosok számára is. Ennek az igénynek a kielégítésére azonban szükséges, hogy a fényképészek ne csak a belváros területén, hanem a külvárosokban is megtelepedjenek. A Zsolnay Vilmos utcában, az István utcában, a Szigeti országúton, a Lánc utcában és az Orsolya utcában telepedtek meg új fényképészek, akik a környék lakóinak igényét elégítették ki. Egyre népszerűbb lesz a fényképész mesterség a nők körében is. Aránylag kevés beruházással (fényképezőgép, előhíváshoz, másoláshoz némi felszerelés, néhány műtermi díszlet) könnyű, tiszta s viszonylag elfogadható megélhetést biztosított ez az ipar. Az ebben az időben alapított kis műtermek közül választottunk ki egyet részletesebb bemutatásra. Ebben segítségünkre volt maga a fényképész is visszaemlékezéseivel. Kundelein Hona a ma is működő kis műtermét 1920-ban nyitotta meg.

1 1895-ben született Pécsett. Apja, Kundelein Gyula a Zsolnay gyárban dolgozott mint a festők egyik munkavezetője.