Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 23 (1978) (Pécs, 1979)

Történettudomány - Rövid közlemények

246 RÖVID KÖZLEMÉNYEK gálatot és a városénak tartja a püspöki palotától délre fekvő és a város nyugati falától határolt területet. A második kérdésre fontos várostörténeti utalást tett: „ . . . Kii részére birattattot Légyen ezen Fundus, vagyis plága egyébként nem tudja a Tanú, hanem hallotta magoktól a városiaktól midőn ide s tova puszta csatornákba holl lakni szemlélte, kérdezvén őket, miért nem építenek a vár alatt házakat, elég íundus vagyon ott"? Azt telelték: a Város nem engedi." Valamennyi tanú ezeket a tényeket adta elő különböző apróbb, személyes jellegű kiegészítéssel. A kilencedik tanú állítása szerint : „ ... Véhy (Vecchi) generális a megmaradott falakot égés? földig leverette, megh hagyván akkor Pétsi lakosoknak a Vár alatt mindenkor pusztán tartanak, hogy tovább is ellenségek ellen magokat alkalmatosabban védelmezhessék . . ." Érdekes következtetések vonhatók le e pár vallomásrészletből. Mindenekelőtt a város 1686. októberi ostromának egy epizódja látható. E szerint a városba nyomuló szövetséges csapatok előtt a török várparancsnok felégette azokat a házakat, amelyek alkalmasak lettek volna arra, hogy az ostromlók bennük védelmet találjanak. A Müncheni Hadi Levéltárban nemrég kezembe került Lotharingiai Károly hadinaplója.

2 Erre, az itt feltűnő epizódokra, ott is találunk konkrét utalást. E szerint a várost, a várfalon kívül, minden éghető objektummal együtt a török felgyújtotta. A pécsi szerzetesrendek telkeinek kialakulását — néhány lényegtelen részletkérdéstől eltekintve — ismerjük. Kivételt képez ez alól a kapucinusok, későbben az irgalmasrendiek, telke. Pedig valamennyi között ez a telek a legnagyobb kiterjedésű. Az e tárgyat érintő közlemények közül csak Brüsztle József Recensio Universi Cleri.. .-je (Tomus primus, p. 296.) nyújt valamit. A kapucinusok saját közléseire hivatkozik, mivel a konvent történetére vonatkozó semmifelé adat nem maradt ránk. Elmondja, hogy a kapucinusok királyi kegyből 1698. augusztus 8-án települtek be erre a telekre, melyet előzőleg a pálosok vásároltak meg, de amelyeket Visa János kanonok — Radonay püspök hozzájárulásával — nekik adományozott és ott, még azon év november 16-án keresztet is állítottak. Majd fokozatosan felépítették kegyes adományokból templomukat, melyet Bachich Péter boszniai püspök 1727. június 8-án szentelt fel szent A hadinapló szerint a lángok messze ellátszottak. A mai Szent István tér jelentékeny része beépített volt a középkorban. Az 1686. évi ostrom idején vált puszta telekké. Űgy látszik, a vár elfoglalása után a szövetségesek is jónak látták, ha a belső vártól délre eső területet puszta területté változtatják, s így a védelem biztonságát növelik. Vecchi generális rendelkezése azonban a húszas években már nem lehetett érvényben. Figyelemre méltóak a tanúknak azon megjegyzései, hogy puszta csatornában laktak városi népek. Ez akkor mit jelentett, nem tudjuk. Talán a tönkrement várárokban húzódtak meg egy ideig, házuk nem lévén? A török—magyar együttélésre is találunk ebben is, és más vallomásokban is utalást. A városban magyarok, rácok különböző szolgáltatásokkal tartoztak a török földesúrnak, aki cserében védelmet nyújtott. Az összeházasodásnak is egy-egy epizódja maradt fenn. A távozó török hatalom többeket a városban hagyott, akik ismét megkeresztelkedtek és egy teljesen új világban új életet kezdtek. Az előbb emlátett fővezéri hadinapló több részlete arra utal, hogy ez a jelenség általános volt. JEGYZETEK 1 A tanúvallomást lásd Baranya megyei Levéltár. Diplomatárium II. 10. (1749. szeptember 22.) 2 Lotharingiai Károly herceg haddnaplója. Kézirat Müncheni Hadi Levéltár. 1475. No. Szita László Sebestyén mártír tiszteletére. Majd 1731. április 28-án Nesselrod Vilmos püspök a királyi rendelet erejénél fogva engedélyt adott a rendház megépítésére azon kikötéssel, hogy kötelesek a lelkipásztorkodó papság segítségére lenni. A többi szerzők, mint Koller József, Schick Jácint irgalmas perjel, Szőnyi Ottó, Várady Ferenc Baranyája, Haas Mihály stb. vagy hallgatnak, vagy a fentiekből emelnek ki egyes részleteket, esetleg megtoldva olyan állításokkal, hogy a rendházat és templomot 1700-ban építette Nesselrod püspök. Mint látjuk, a homály teljes, pedig e kérdésnek a városszerkezet kialakulása szempontjából van jelentősége. Ugyanis, amíg a másik három városkapuhoz vezető utcák már a 18. század elején mindkét oldalon be voltak építve, a siklósi kapuhoz vezető utcának, a mai Bem utcának, csak a nyugati oldala volt polgártelkekkel lefoglalva. Keleti oldalán végig a kapucinusok kerítéA PÉCSI VOLT KAPUCINUS RENDHÁZ TELKE