Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 23 (1978) (Pécs, 1979)

Történettudomány - Bezerédy Győző: Baranya községeinek pecsétkatasztere (I. rész: A–Cs)

198 BEZERÉDY GYŐZŐ aszlenyomatként, majd pecsétfestékkel. Később új pecsétnyomók készültek, először fémből, majd gumiból.

9 E kataszterben csak a feudalizmusban használt pecséteket mutatjuk be, éppen ezért Baranya azon községei szerepelnek a nyilvántartásban, melyek 1850-ig bezárólag Baranyához tartoztak. Ezért szerepelnek azok a községek, melyek ma Jugoszláviához tartoznak, s ezért nem a Szigetvári járás (1950-ben került Baranyához) községei. Mivel 1850 óta számos község megszűnt (pl. Nyomja •— ma: Szederkény) vagy megváltoztatta nevét (Büdösfa — ma: Rózsafa) ezért a felsorolásnál a régi elnevezéseket vettük alapul. Zárójelben azonban feltüntettük a mai elnevezést is. Ugyanígy jártunk el a Jugoszláviához tartozó községeknél is. A kataszter rendszere a következő: 1. A község neve, zárójelben a mai elnevezés. 2. A pecsét mérete. Baranyában kétféle pecsétet használtak: teljesen kör alakút, vagy ellipszis formájút. Ez utóbbinál az ellipszis rövid és hoszszú tengelyének a méretét adtuk meg. A szöveg is kétféle: vagy felirat, vagy körirat. A körirat esetében a szöveg rendszerint betűszalagban található. A szalag szélességi méretét is megadtuk. 3. A pecsétképen látható vésetek felsorolását balról jobbra, vagy függőleges tagozódás esetén alulról felfelé végeztük el. Több esetben előfordult az, hogy a véset egyes részei meghatározhatatlanok. Ez főleg a különböző növényeknél fordul elő. Ilyenkor a feltételezhető növényt említettük meg. Gyakran használtak heraldikai, vagy stilizált, ma már nehezen meghatározható jelet. Ez esetben is feltüntettük azt, hogy a vélt jel; feltételezés. BARANYA KÖZSÉGEI A neve mai neve 1. Abaliget 2. Aderjás Adorjás 3. Albertfalva Grabovác 4. Arányos Aranyosgadány 5. Árpád Nagyárpád 6. Áta 7. Baán Baranyabán Popovác 8. Babarcz 9. Babarcz-szőlős 10. Bagota Pécsbagota 11. Bakonya 12. Bakócza 13. Baksa . 14. Bar (Baár) Bár 15. Baranyavár Branjin Vrh 16. Barátúr 17. Batthyány Kisbattyán 18. Bánfa 19. Bános 4. A pecsétek egyik része datált. A másik — nagyobbik részén azonban nincs évszám. Ez esetben feltüntettük azt, hogy kutatásaink során melyik a legkorábbi irat, melyen a nyomat található. Ez csak annyiban nyújt támpontot, hogy már akkor használták, tehát akkor, vagy még korábban készülhetett. A falvak több esetben is készíthettek új typariumokat. A változtatásnak több oka is lehet: a) Elveszett a régi. b) Elkopott, elrozsdásodott. c) Az őslakosság mellé, vagy helyébe új telepesek érkeztek. Ezek a maguk nyelvén újat készítettek. Sokszor használták párhuzamosan a régit is, főleg akkor, ha a régi — magyar vagy délszláv — ott maradt lakosság ügyéről volt szó. d) A település státuszában is bekövetkezhetett változás. Pl. a faluból (pagus) mezőváros (oppidum) lett. Üj pecsétet készíttettek s a feliraton ezt a változást fel is tüntették. Ilyen esetekben a, b, с stb. bontásban valamenynyi meglévő pecsétet ismertetjük. Több esetben alig olvasható a pecsét. Ilyenkor csak a kivehető és olvasható részeket írjuk le — még akkor is, ha a szöveg többi része kikövetkeztethető. A feltételezett szöveget zárójelben, vagy a feltételezés megjegyzésével közöljük. A megye pecsétjei külön pecsétgyűjteményben találhatók. Jelzete Baranya megyei Levéltár. Pecsétgyűjtemény I. II. Külön forrásjelölést csak abban az esetben tüntetünk fel, ha a forrás nem ebben a gyűjteményben található. FEUDÁLIS KOR VÉGÉN megjegyzés 1921-től Jugoszláviához tartozik 1955-től Pécs II. ker. 1921-től Jugoszláviához tartozik 1921-től Jugoszláviához tarrozik 1963-tól Komló 9 A szöveget egységesítették: pl. Baranya vármegye magyarhertelendi Körjegyzőség.