Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 23 (1978) (Pécs, 1979)
Régészet - Kárpáti Gábor: Középkori kutak Pécsett I.
KÖZÉPKORI KUTAK PÉCSETT I. 181 ban történhetett: I.: tölcsérszerűen kihajló perem. II.: Tölcsérszerűen kihajló, kívül alul vastagítással plasztikusan tagolt perem — lásd az előző csoportot —. III. : Az egyszerű, kettős tagolású perem, a perem felső részének behúzásából jelentősen, gyűrűszerűén feltüremlik — a tárgyalt csoport —. IV. : Változatosan kettősen tagolt perem — későbbi XIV. századra jellemző. V. : Galléros perem.) Az edények külső felülete általában még az utánasimítás után is durva, belső oldalukon a hurkatechnika nyomai érzékelhetők. Az edények fenekén alászórás figyelhető meg. A kevés díszített darabon bekarcolt hullámvonal, vagy csigavonalban bekarcolt egyenes van. c) Az előző „b" fejezetben tárgyalt edények későbbi változatai már gyorskorongon készültek. A technológia megváltozása azonban nem járt az edény lényeges átalakításával, mivel ez a forma nyilván tökéletesen megfelelt funkciójának. Ezek a főzőedények a konyhafelszerelés állandó, szinte változatlan formájukban igen sokáig használt darabjai. Gyorskorongon történt felhúzásuk csupán az edények falának megvékonyítását, és tökéletesebb kiégetését eredményezte. Színük világosszürke. Kopogtatásra fémesen csendülnek. Kormeghatározásukban csupán a kiindulás idejére következtethetünk — ez a gyorskorong alkalmazásának elterjedésével egybeesik. Valószínűleg az egész későközépkor folyamán elterjedt edénytípus volt. Szinte kivétel nélkül díszítetlenek. Néha az edény vállát bordaszerű indítással hangsúlyozzák. d) A kutak leletanyagában a XIV. században készített vörös és sárga, kettősen tagolt, vagy legömbölyített kihajló peremű, bordázassál díszített edények csak kis számban fordulnak elő. e) A XV. században megjelenő új edénytípusok a kutak leletanyagának lényeges részét alkotják. A helyi fazekasság értékes emlékei az ékrovással díszített kályhaszemek, és az import majolika medalionos díszítését utánzó helyi készítésű festett edény töredéke. f) A kutak kerámia anyagának összetételét vizsgálva első látásra is szembetűnő az osztrák importedények szinte teljes hiánya. (Ez a jelenség a belvárosban igen nagy számban elvégzett leletmentések leletanyagánál is megfigyelhető.) A helyi fazekasok által leginkább felhasznált, kvarccal kevert, kiégetés után szürke színű kerámia mellett a XIV— XV— XVI. században jelentős mennyiségben előfordul a vörös és a sárga kerámia is. A tehetősebb réteg által megvásárolt import asztali díszkerámia a helyi kerámiára is hatott. 6. A kutakból előkerült üvegedények importból származnak. A Déryné utcai kút kétkónusos pa17. ábra. Pécs — Szent István tér 19.
