Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 23 (1978) (Pécs, 1979)

Régészet - Kárpáti Gábor: Középkori kutak Pécsett I.

KÖZÉPKORI KUTAK PÉCSETT I. 181 ban történhetett: I.: tölcsérszerűen kihajló perem. II.: Tölcsérszerűen kihajló, kívül alul vastagítással plasztikusan tagolt perem — lásd az előző csopor­tot —. III. : Az egyszerű, kettős tagolású perem, a perem felső részének behúzásából jelentősen, gyűrűszerűén feltüremlik — a tárgyalt csoport —. IV. : Változatosan kettősen tagolt perem — későb­bi XIV. századra jellemző. V. : Galléros perem.) Az edények külső felülete általában még az utána­simítás után is durva, belső oldalukon a hurka­technika nyomai érzékelhetők. Az edények fene­kén alászórás figyelhető meg. A kevés díszített darabon bekarcolt hullámvonal, vagy csigavonal­ban bekarcolt egyenes van. c) Az előző „b" fejezetben tárgyalt edények ké­sőbbi változatai már gyorskorongon készültek. A technológia megváltozása azonban nem járt az edény lényeges átalakításával, mivel ez a forma nyilván tökéletesen megfelelt funkciójának. Ezek a főzőedények a konyhafelszerelés állandó, szinte változatlan formájukban igen sokáig használt da­rabjai. Gyorskorongon történt felhúzásuk csupán az edények falának megvékonyítását, és tökélete­sebb kiégetését eredményezte. Színük világosszür­ke. Kopogtatásra fémesen csendülnek. Kormegha­tározásukban csupán a kiindulás idejére következ­tethetünk — ez a gyorskorong alkalmazásának elterjedésével egybeesik. Valószínűleg az egész későközépkor folyamán elterjedt edénytípus volt. Szinte kivétel nélkül díszítetlenek. Néha az edény vállát bordaszerű indítással hangsúlyozzák. d) A kutak leletanyagában a XIV. században készített vörös és sárga, kettősen tagolt, vagy le­gömbölyített kihajló peremű, bordázassál díszített edények csak kis számban fordulnak elő. e) A XV. században megjelenő új edénytípusok a kutak leletanyagának lényeges részét alkotják. A helyi fazekasság értékes emlékei az ékrovással díszített kályhaszemek, és az import majolika me­dalionos díszítését utánzó helyi készítésű festett edény töredéke. f) A kutak kerámia anyagának összetételét vizs­gálva első látásra is szembetűnő az osztrák im­portedények szinte teljes hiánya. (Ez a jelenség a belvárosban igen nagy számban elvégzett lelet­mentések leletanyagánál is megfigyelhető.) A helyi fazekasok által leginkább felhasznált, kvarccal kevert, kiégetés után szürke színű kerá­mia mellett a XIV— XV— XVI. században jelentős mennyiségben előfordul a vörös és a sárga kerá­mia is. A tehetősebb réteg által megvásárolt im­port asztali díszkerámia a helyi kerámiára is ha­tott. 6. A kutakból előkerült üvegedények importból származnak. A Déryné utcai kút kétkónusos pa­17. ábra. Pécs — Szent István tér 19.

Next

/
Thumbnails
Contents