Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 23 (1978) (Pécs, 1979)

Régészet - Kárpáti Gábor: Középkori kutak Pécsett I.

KÖZÉPKORI KUTAK PÉCSETT I. 177 10. ábra. Pécs — Szent István tér 19.: lelelek a kútból. háromtagolású vastárgy. A közös tengely egyik végére megerősített végű csapra csaplyukkal illeszkedik egy, a tengelyre merőleges irányban (vízszintesen) forgó karika, a tengely másik végén pedig egy szemen át befűzött karika van, ami a tengellyel egyirányban (függőlegesen) szabadon forog. A karikák egymásra merőleges irányú forgása kizárta a vödör rángását és a kötél megtekeredését. A (továbbiakban már) kútkarika kikovácsolása a következőképpen történt: az egyik végén szögfejjel lezárt pálcára ráhúzták a csaplyukkal ellátott első karikát, majd megfelelő távolságban a másik karikát körbefogták a tengely visszahajlításával kiképzett szemmel, utána a tengelypálca fennmaradó részét a már kialakított tengely köré csavarták és elkalapálták. H. : 15,8 cm. Középtag H: 7 cm. Ltsz.: 77.1.69 (10. kép 1). A kétvedres kút kútkarikái a mai kerekes kutakon alkalmazott egyszerűbb, egy karikából álló kútkarikához hasonlóan a húzókötelet a vödör közelében szakították meg. 4. Kétszárnyú vastárgy. Közepén téglalap keresztmetszetű rúd van, aminek mindkét oldalán egy-egy késpengeszerű szárny van. A különböző szélességű és hosszúságú ék-keresztmetszetű szárnyak a végek felé ívelten megemelkednek. H: 31 cm. Ltsz.: 77.1.60 (11. kép). 11. ábra. Pécs — Szent István tér 19.: kétszárnyú vastárgy. A szárnyas vastárgy a vödör fülére erősítve a vödör oldalra billentésével annak alámerülését segíthette elő. A Szent István tér 19. sz. ház telkén talált kút anyagából levonható következtetések: 1. A terület a XII—

XIII. században lakott. 2. A telken levő kút (amelynek indítását — a középkori járószintet a későbbi feltöltés miatt — nem ismerjük, tehát teljes mélységét sem) megszüntetése előtti időben valószínűleg gondosabban kiképzett felépítménnyel (kőkáva, felvonószerkezet) rendelkezett.