Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 23 (1978) (Pécs, 1979)

Régészet - Kárpáti Gábor: Középkori kutak Pécsett I.

KÖZÉPKORI KUTAK PÉCSETT — I. KÁRPÁTI GÁBOR A középkori kutatás Pécsen a múlt században indult meg a Szent Péter székesegyház renoválásával, amit századunkban Gosztonyi Gyula és Szőnyi Ottó feltárásai követtek.

1 Jelentős, nagyobb méretű munka kezdődött a pécsi városfal és a püspökvár területén az 1960-as években.

2 A műemléki jellegű feltárásokon kívül igen fontos volt a tettyei Szatmáry kastélyban végzett leletmentő ásatás; publikált anyaga a helyi középkori kerámia megismerésének fontos forrása.

3 A város törökkori emlékeinek feltárása és publikálása — ha másodlagosan is — szintén hozzájárult a pécsi magyar középkor megismeréséhez.

4 Néhány éve kezdődtek meg a Pécs — Belváros rekonstrukcióját előkészítő munkálatok. Az egyik legfontosabb feladat a földalatti üregek (pincék, vízmosások) felderítése, azok megerősítése vagy megszüntetése. Az üregkutatást a Bányászati Aknamélyítő Vállalat (BÁV) végzi. A munkálatok során előkerülő, nem geológiai eredetű objektumokról és régészeti leletekről a Janus Pannonius Múzeum régészeti osztályát minden esetben értesítik, az esetleges leletmentéseket technikai felszerelésükkel is segítik.

5 így vált lehetővé több, eddig régészetileg megközelíthetetlen objektum kutatása. Az üregfeltárásokkal párhuzamosan valamennyi közmű építkezés régészeti felügyeletét is ellátjuk. Mivel ez a te1 Szőnyi Ottó: A Pécs-belvárosi plébániatemplom (A Dunántúl évkönyve 1937. 22—30.) Szőnyi Ottó: Pécs műemlékei (Magyar Művészet V. 1929. 545—561.). Szőnyi Ottó: Pécsi leletek (PBMÉ I 1908.122—123.). Gosztonyi Gyula: A várostemplom építés története — Pécs 1942. Gosztonyi Gyula: A szigeti kapu környéke — Pécs 1942. Gosztonyi Gyula: A pécsi vár (Pécs város Majorossy Imre múzeumnak 1939—40. évi értesítője 55— 69. p.). 2 G. Sándor Mária: A pécsi Barbakán — Élet és Tudomány 1972. 46. sz. 3 Parádi Nándor: Beszámoló a pécsi Tettyén 1957. évben végzett ásatásról JPMÉ 1958. 129—134 p. 4 Ifj. Fehér Géza: A Pécsi Janus Pannonius Múzeum hódoltságkori török emlékei, JPMÉ 1959. 103 —151. 5 Köszönettel tartozom a BÁV munkásainak és vezetőinek a nyújtott segítségért. vékenység az egész történelmi belváros területét érinti, páratlan lehetőség nyílott Pécs településtörténetének vizsgálatára. A sok kisméretű szelvényből előkerülő leletanyag pontosabb meghatározásához segítséget nyújthatnak, kiindulási alapul szolgálhatnak a pécsi kutak zárt leletegyüttesei. Ez a leletanyag a helyi középkori fazekasság megismerésén túl a város távolsági kereskedelembe való beilleszkedésének (import üveg, kerámia, stb.), és a középkori város társadalmi rétegződésének (az egyes kutak anyagának összetétele, az import és luxustárgyakat tartalmazó kutak topográfiai helyzete) vizsgálatát is lehetővé teszi. A jelen dolgozattal indított sorozat célja ennek az értékes forrásanyagnak a közreadása. A középkori Pécs vízellátását kétféle módon biztosították: a forrásoktól induló vízvezetékek, és az ásott kutak segítségével. A vízvezetékrendszer, jellegéből következően a várostörténeti kutatást régóta foglalkoztatja. A korai vízvezetékek előkerülése a közművesítési munkálatok során lehetővé tette a rendszer globális szerkezetének megismerését.

6 Kérdéses egyelőre az egyes szakaszok kormeghatározása, mivel tipológiai alapon a csaknem változatlan technológiával kiépített csőrendszerek datálása jelenleg még nem lehetséges. A vízvezeték kiépítése „közjóléti" tevékenység, és csaknem az egész történelmi belvárost érintette. A közterületeken (tereken) jelzett kutak (vagy ciszternák) is a vízvezetékrendszer szerves részei lehettek. Más a helyzet az ásott kutakkal, amelyek magánterületekről kerültek elő. Ezek feltételezhetően a telek és esetleg a szűkebb környezet háztulajdonosainak a vízvezetékrendszertől független vízellátását biztosították. A kutakat minden esetben az aránylag kemény üledékes homokréteget átvágva a vízzáró permi homokkő rétegéig mélyítették. A terület geológiai szerkezete következtében ez a mélység a mai felszíntől számítva 5— 25 m között váltakozik. Amennyiben a „kút" ak6 Gosztonyi Gyula: Pécs törökkori vízvezetéke (PBMÉ 1941. 30—39 p.). Nagy Lajos—

Fetter Antal: Pécs régi v'zvezeték rendszereinek története (Baranyai Helytörténetírás 1974—75. 129—183.). Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1978.) 23, p. 165—192. Pécs (Hungária), 1979.