Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 22 (1977) (Pécs, 1978)

Történettudomány - Kováts Valéria: Adalék Pécs középkori vízvezeték rendszeréhez (Pécs, Káptalan utca 4. szám)

PÉCS KÖZÉPKORI VÍZVEZETÉK-RENDSZERÉHEZ 211 12. ábra: Pécs a visszafoglalás idején. Ismeretlen rajzoló tollrajza Pécsről a XVII. sz. végéről. Pataki—Gosztonyi (1941) 419. kép után. A rajz jobb oldalán a Káptalan u. 2. nagypréposti épület emeletes, tornyos és ép. A Janus Pannonius u. északi oldalán az épületek tömege azonos a jelenlegi házakéval. A rajz szerint a Káptalan utcában a Janus Pannonius utcához hasonlóan sorházas beépítettséget találunk. Viszont a Káptalan utcai házsor lényegesen romosabb állapotban látható, mint a Janus Pannonius utca északi oldala. sok romot jelez, melyet erre a környékre lehet lokalizálni

39 Pécs rajzban megőrzött első arculata is ezt igazolja

40

. (12. kép.) A pontosan nem datálható szerény igényű rajz, mely Pécs visszafoglalásának hadmüveletét ábrázolja, a Káptalan utcát csaknem teljesen beépítettnek jelzi, és az igen romos épületek között csak a nagypréposti épület látszik épnek, a szomszédos 4. sz. telken erősen romos nagy épület látszik. A rajz mégsem sematikus, bizonyítja a mai Janus Pannonius utca, melynek házsora, az egyes épületek tömbje, s elhelyezése azonos a maival. A XVIII. sz.-i többszörös átépítésen keresztül a ma is álló épületek megőrizték a középkori elhelyezésüket. Sőt a 8. sz. épület elszedett későgótikus kapukerete teljesen megegyezik a Káptalan u. 2. bejáratának kapukeretével. A Leonardo da Vinci utca 12. sz hasonló kapukerete szintén azonos korból való. A káptalani tömb feltehetően még több gótikus részletet takar, melyet a XVIII. sz.-ban beépítettek, elfedtek. A Káptalan történetének írója Aigl, bár a házak építtetőinek áldozatvállalását igyekszik hangsúlyozni, mindenütt romokról, vagy kis épületekről ír, melyet teljesen átépítettek, vagy 39 U. o. 216. Az összevetést az 1695-ös összeírással 217. az 1695-ös összeírás: Vörös 40—52., továbbá: Gosztonyi (1941) 53—64. Babies (1937A) 10—11. 40 A rajzot publikálta: Pataki—Gosztonyi (1941) 413 —421. A rajz fotókópiája közölve:: U. o. 419. A rajz levéltári jelzete: Bécs, Hofkammerarchiv. Festungen í. Reichsackten csoport, 138 csomó. nagyszerűen kiépítettek.

41 A Káptalan u. 4-ről is azt írja, hogy 1730-ban az építtető kanonok a kis szerény épületből építette föl nagy anyagi áldozattal.

42 Pécs e harmonikus műemlék épületét Gosztonyi a pécsi barokk épületek között publikálta,

43 s ekkor az alaprajzból kiugrott az épület északi végénél, a kertnél a középkor szigorú szabályai szerint keletéit gótikus kápolna. A kápolna elhelyezése teljesen azonos módon történt, mint a 2. számú nagypréposti ház kápolnájáról olvasható 1446ból,

44 és az 1702. évi tanúkihallgatási jegyzőkönyvből.

45 A kápolna tehát átvészelte a török hódoltság időszakát, s a későbbi XVIII. sz.-ban helyreállított épület szerves része lett.

46 Az épület gótikus kövei a múlt század közepén kerítés áthelyezéskor napvilágra kerültek, bár akkor úgy vélték, hogy ** Aigl 43—46. csényi (1966) 151. 161—162. kép. Szőnyi 554. Genthon 258. 42 U. о. 43—44. Dercsényi (1956) 183. 133. kép. Der43 Gosztonyi (1942) 16. alaprajza: 26. VI. tábla 7. szám. A környezet helyszínrajza: 28. VIII. tábla. 44 Petrovich (1956) 31—32. 35, 40. 45 . . . „in interiore parte domus ad hortum" — állítja egyik tanú. A kápolnára további felvilágosítást ad Kazó István 1714-ben: „Sacellum antiquissimum plura saecula repraesentans opere olim pulcherrimo" — közli Petrovich (1956) 36, 40. A kápolnával foglalkozik I. Szentkirályi (1912a) 19—20. és U. ő. (1924) 4. 46 Aigl 43—44., Szönyi 554., Gosztonyi (1942) 16. és 26. VI. tábla 7. szám. és 28. VIII. tábla. Dercsényi (1956) 183. 133. kép. U. ő. (1966) 151. 161—162. kép.