Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 22 (1977) (Pécs, 1978)
Természettudományok - Horvatovich Sándor: Adatok a Dél-Dunántúl bogárfaunájához I. (Coleoptera: Cicindelidae, Carabidae)
ADATOK DÉL-DUNÁNTŰL BOGÁRFAUNÁJÁHOZ I. (COLEOPTERA: CICINDELIDAE, CARABIDAE) HORVATOVICH SÁNDOR Abstract (Data to the beetle fauna of South Transdanubia I. Cleoptera: Cicindelidae, Carabidae). It is the first faunistical paper on beetles of South Transdanubia. Data of approximatively 4000 specimens yielding 231 species. Dél-Dunántúl (Tolna, Baranya, Somogy és Zala megye) bogárfaunájáról ez ideig nem jelent meg átfogó jellegű, faunisztikai adatokat tartalmazó munka. Baranya megyében, elsősorban a Mecsekhegységben található bogarak jegyzéke (Kaufmann, 1914) ma már csak tájékozódó értelemben használható. Ugyanis ez a dolgozat nem közli az egyes bogárfajok pontos elterjedését, ökológiai és fenológiai adataikat, hanem a fajfelsoroláson kívül csupán néhány faj gyakoriságához, illetve elterjedéséhez nyújt némi támpontot. Összesen 230 Cicindelidae és Carabidae családhoz tartozó faj-, illetve változatnevet ismertet. Tolna, Somogy és Zala megye területéről még ilyen átfogó jellegű fajfelsorolást tartalmazó közlemény sem ismert. Ezen megyék területéről faunisztikai adatokat csak néhány olyan családnál találunk, melyeknek a Budapesti Természettudományi Múzeum bogárgyűjteményében őrzött példányairól összefoglaló adatközlő munka jelent meg (pl.: Malacodermata, Hetetcímeta, Curculionidae). A Budapesti Természettudományi Múzeum és a pécsi Janus Pannonius Múzeum gyűjteményei sok dél-dunántúli bogárfaj számos példányát tartalmazzák. Ezeken kívül erről a területről nincs más számottevő bogárgyűjtemény. Jelen dolgozat egy publikációs sorozat első tagjaként a Janus Pannonius Múzeum természettudományi osztályának bogárgyűjteményében található Cicindelidae és Carabidae bogárcsaládokhoz tartozó fajok adatait — öszszesen 231 fajét — ismerteti. Ezt az alapvetést követő jövőbeni újabb gyűjtések ezt a fajszámot minden bizonnyal emelni fogják, az egyes fajok DélDunántúlon való elterjedésére vonatkozó ismereteink pedig általuk még jelentősen gazdagodni fognak. A Janus Pannonius Múzeum természettudományi osztályának anyaga 1948-ban nyert gyűjteményes formát. Ennek legnagyobb részét a dr. Gebhardt Antal által gyűjtött bogáranyag tette ki. Sajnos, ez az anyag nincs pontos és részletes lelőhelyekkel ellátva, a cédulákon Com. Baranya (= Baranya megye), vagy Montes Mecsek (= Mecsek-hegység) szerepel csupán. Ez a tény azért is sajnálatos, mert ebben az anyagban több ritka, nagyon ritka, vagy Magyarország faunájára új bogárfaj egyedei találhatók. Ezeknek tehát a Baranya megyén, illetve a Mecsek-hegységben való pontos lelőhelyét nem ismerjük, mert azóta újabb példányaik nem kerültek elő. Dr. Kaufmann Ernő tekintélyes bogárgyűjteményéből — mely alapján készült a mintegy 3000 bogárfajt felsoroló faunisztikai munkája ( Kp.ufm.ann , 1914) — csak néhány van intézményünk tulajdonában. Anyagának döntő többsége a Budapesti Természettudományi Múzeum Állattárának bogárgyűjteményében található. 1948-tól kezdve az újabb gyűjtések cédulázásában kedvező fordulat állott be, mert a begyűjtött állatok lelőhelycéduláin a pontos területet (pl.: Mélyvölgy, Tubes-gerinc, Szuadó-völgy stb.) és időpontot is (év, hónap, nap) feltüntették. A gyűjtések intenzívebbé váltak, sőt 1953—55 között a Budapesti Természettudományi Múzeum munkatársai is bekapcsolódtak a gyűjtő- és feldolgozó-tevékenységbe. Anyaguk teljes egészében a budapesti intézmény gyűjteményeiben található. Bogárgyűjteményünk anyagának legnagyobb hányada az 1948— 1957. évek közötti időszakból származik dr. Gebhardt Antal gyűjtéseiből. 1957 után dr. Gebhardt Antal már alig gyűjtött bogarakat, mivel egyéb állatcsoportokkal foglalkozott (Crustacea, Mollusca). Dr. Magyar Miklós veszprémi orvos — amatőr koleopterológus — 1950—55. között több alkalommal gyűjtött a Dél-Dunántúlon. Anyagának egy részét gyűjteményünk őrzi. 1968—71. között intézményünkben dolgozott Lovas Márton. A Mecsek-hegységben (Tubes és Jakabhegy), valamint a Villányi-hegység területén (Harsányi-hegy = Szársomlyó) végzett két növénytársulásban (gyertyános-tölgyes és bükkös) talajcsapdák segítségével bogárgyűjtést, melynek anyaJanus Pannonius Múzeum Evkönyve (1977) 22, p. 45—55. Pécs (Hungária), 1978.