Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 22 (1977) (Pécs, 1978)

Természettudományok - Horvatovich Sándor: Adatok a Dél-Dunántúl bogárfaunájához I. (Coleoptera: Cicindelidae, Carabidae)

ADATOK DÉL-DUNÁNTŰL BOGÁRFAUNÁJÁHOZ I. (COLEOPTERA: CICINDELIDAE, CARABIDAE) HORVATOVICH SÁNDOR Abstract (Data to the beetle fauna of South Transdanubia I. Cleoptera: Cicindelidae, Carabidae). It is the first faunistical paper on beetles of South Transdanubia. Data of approximatively 4000 specimens yield­ing 231 species. Dél-Dunántúl (Tolna, Baranya, Somogy és Zala megye) bogárfaunájáról ez ideig nem jelent meg átfogó jellegű, faunisztikai adatokat tartalmazó munka. Baranya megyében, elsősorban a Mecsek­hegységben található bogarak jegyzéke (Kauf­mann, 1914) ma már csak tájékozódó értelemben használható. Ugyanis ez a dolgozat nem közli az egyes bogárfajok pontos elterjedését, ökológiai és fenológiai adataikat, hanem a fajfelsoroláson kívül csupán néhány faj gyakoriságához, illetve elterje­déséhez nyújt némi támpontot. Összesen 230 Ci­cindelidae és Carabidae családhoz tartozó faj-, il­letve változatnevet ismertet. Tolna, Somogy és Za­la megye területéről még ilyen átfogó jellegű faj­felsorolást tartalmazó közlemény sem ismert. Ezen megyék területéről faunisztikai adatokat csak né­hány olyan családnál találunk, melyeknek a Buda­pesti Természettudományi Múzeum bogárgyűjte­ményében őrzött példányairól összefoglaló adatköz­lő munka jelent meg (pl.: Malacodermata, Hetetcí­meta, Curculionidae). A Budapesti Természettudományi Múzeum és a pécsi Janus Pannonius Múzeum gyűjteményei sok dél-dunántúli bogárfaj számos példányát tartalmaz­zák. Ezeken kívül erről a területről nincs más szá­mottevő bogárgyűjtemény. Jelen dolgozat egy pub­likációs sorozat első tagjaként a Janus Pannonius Múzeum természettudományi osztályának bogár­gyűjteményében található Cicindelidae és Carabi­dae bogárcsaládokhoz tartozó fajok adatait — ösz­szesen 231 fajét — ismerteti. Ezt az alapvetést kö­vető jövőbeni újabb gyűjtések ezt a fajszámot min­den bizonnyal emelni fogják, az egyes fajok Dél­Dunántúlon való elterjedésére vonatkozó ismere­teink pedig általuk még jelentősen gazdagodni fog­nak. A Janus Pannonius Múzeum természettudományi osztályának anyaga 1948-ban nyert gyűjteményes formát. Ennek legnagyobb részét a dr. Gebhardt Antal által gyűjtött bogáranyag tette ki. Sajnos, ez az anyag nincs pontos és részletes lelőhelyekkel el­látva, a cédulákon Com. Baranya (= Baranya me­gye), vagy Montes Mecsek (= Mecsek-hegység) szerepel csupán. Ez a tény azért is sajnálatos, mert ebben az anyagban több ritka, nagyon ritka, vagy Magyarország faunájára új bogárfaj egyedei talál­hatók. Ezeknek tehát a Baranya megyén, illetve a Mecsek-hegységben való pontos lelőhelyét nem is­merjük, mert azóta újabb példányaik nem kerültek elő. Dr. Kaufmann Ernő tekintélyes bogárgyűjtemé­nyéből — mely alapján készült a mintegy 3000 bo­gárfajt felsoroló faunisztikai munkája ( Kp.ufm.ann , 1914) — csak néhány van intézményünk tulajdo­nában. Anyagának döntő többsége a Budapesti Ter­mészettudományi Múzeum Állattárának bogár­gyűjteményében található. 1948-tól kezdve az újabb gyűjtések cédulázásá­ban kedvező fordulat állott be, mert a begyűjtött állatok lelőhelycéduláin a pontos területet (pl.: Mélyvölgy, Tubes-gerinc, Szuadó-völgy stb.) és idő­pontot is (év, hónap, nap) feltüntették. A gyűjtések intenzívebbé váltak, sőt 1953—55 között a Budapes­ti Természettudományi Múzeum munkatársai is be­kapcsolódtak a gyűjtő- és feldolgozó-tevékenység­be. Anyaguk teljes egészében a budapesti intéz­mény gyűjteményeiben található. Bogárgyűjtemé­nyünk anyagának legnagyobb hányada az 1948— 1957. évek közötti időszakból származik dr. Geb­hardt Antal gyűjtéseiből. 1957 után dr. Gebhardt Antal már alig gyűjtött bogarakat, mivel egyéb ál­latcsoportokkal foglalkozott (Crustacea, Mollusca). Dr. Magyar Miklós veszprémi orvos — amatőr koleopterológus — 1950—55. között több alkalom­mal gyűjtött a Dél-Dunántúlon. Anyagának egy ré­szét gyűjteményünk őrzi. 1968—71. között intézményünkben dolgozott Lo­vas Márton. A Mecsek-hegységben (Tubes és Ja­kabhegy), valamint a Villányi-hegység területén (Harsányi-hegy = Szársomlyó) végzett két növény­társulásban (gyertyános-tölgyes és bükkös) talaj­csapdák segítségével bogárgyűjtést, melynek anya­Janus Pannonius Múzeum Evkönyve (1977) 22, p. 45—55. Pécs (Hungária), 1978.

Next

/
Thumbnails
Contents